Tavasszal alkotmánybírákat, sőt, magát a testület elnökét is meg kell választania a parlamentnek, csakhogy a Fidesz-KDNP-nek már nincs meg a kétharmados többsége, ezért szüksége van az ellenzéki voksok egy részére is. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint a demokrata ellenzéknek bojkottálnia kellene az együttműködést, mert azzal eredményt nem tudnának elérni, ellenben legitimálnák az Alkotmánybíróság jogállamiságot sértő egypárti átalakítását. Azzal Hack Péter is egyetért, miszerint jelenlegi formájában nincs értelme a magas testületnek, ám nem biztos, hogy ez a jövőben is így marad, éppen ezért szerinte nem az ügytől való távolmaradás az egyetlen választás.

Idén tavasszal három alkotmánybírának – köztük Lenkovics Barnabás elnöknek (képünkön) – jár le a mandátuma, egy hely pedig Paczolay Péter tavaly februári távozása óta betöltetlen az Alkotmánybíróságban (AB), így az Országgyűlésnek négy új tagot kell választania a testületbe, méghozzá kétharmaddal. A választás évek óta nem látott politikai helyzetet idéz elő, hiszen a Fidesz-KDNP pártszövetségnek már nincs kétharmados többsége, ezért mindenképpen meg kell egyezniük legalább az egyik ellenzéki párttal.

Az Index információi szerint a háttérben hetek óta zajlik az egyezkedés a pártok között: a Jobbik és az Magyar Szocialista Párt (MSZP) is taktikázik, de hajlandó lehet az alkura, a Lehet Más a Politika (LMP) viszont valószínűtlen feltételhez köti az együttműködést.

A Fidesz ennek megfelelően titokban már ajánlatokat is tett az ellenzéki pártoknak. Az orgánum szerint a nagyobbik kormánypárt eredetileg három bírát jelölt volna, a megállapodásra hajlandó ellenzéki párt pedig egyet. Az ajánlatot a Jobbik azonnal megfúrta, mondván ők szívesebben látnának két fideszes, és két ellenzéki jelöltet (az egyik természetesen az ő választottjuk lenne – L. Á.). A Jobbik ezzel azt akarta elkerülni, hogy egy esetleges Fidesz-MSZP paktummal kizárják őket a jelölésből, másrészt azt sem szerették volna, ha csak ők működnek együtt a Fidesszel.

A portál Schiffer András LMP-társelnök kivételével nevüket elhallgató forrásai szerint a Fidesz végül belement a dologba, így már csak a jelöltek kiléte a kérdés.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint nem kellene alkudozni

Hétfőn állásfoglalást adott ki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) az alkotmánybírák megválasztásával kapcsolatos ellenzéki stratégiáról. A szervezet szerint a demokrata ellenzéki pártok (a Jobbikot értelemszerűen nem sorolják ide – L. Á.) gyakorlatilag semmit nem nyerhetnek azzal, ha bejuttatnak egy tagot a testületbe, mert a Fidesz által jelölt tagok túlsúlya ellen ez mit sem érne, részvételükkel ugyanakkor legitimálnák az elmúlt éveknek az AB-t érintő, antidemokratikus és a jogállamiságot sértő egypárti változtatásait, mint például a testület jelölési rendjének megváltoztatása, hatáskörének többszöri megcsonkítása, alkotmányértelmezési lehetőségeinek drámai szűkítése, vagy létszámának megemelése. „Az ajánlat elutasítása melletti érvek elsöprőek” – írja az EKINT.

Ha az említett pártok ezzel szemben nem működnek együtt, akkor belekényszerítik a Fideszt a Jobbikkal való alkuba. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi AB számos tagja eleve Jobbik-kompatibilis, ez tartalmi értelemben nem járna érezhető változással, viszont a Fidesz-Jobbik alku erősítené az AB illegitim volta mellett érvelő álláspontot a hazai és nemzetközi közvéleményben – véli az EKINT. Ebben az esetben az intézet szerint akár a szervezet működésképtelensége is valós forgatókönyvvé válhat, feltéve, ha az elnököt és az új tagokat nem sikerül megválasztani, valódi veszteségről ugyanakkor ebben az esetben sem beszélhetnénk, hiszen az AB már jó ideje nem gyakorol alkotmányossági kontrollt a kormánytöbbség felett.

Éppen ezért a korábbi jelölési rend – a jelölőbizottságban frakciónként egy képviselő —, az AB megcsorbított hatáskörének visszaállítása, valamint az összes egyoldalúan jelölt AB-tag konszenzussal jelölt új tagokra való cserélése kellene, hogy az együttműködés egyetlen elfogadható feltétele legyen a demokrata ellenzék számára – véli az EKINT. Ezekbe a feltételekbe persze Orbán sohasem menne bele, politikailag és morálisan azonban a jogvédő szervezet szerint bármiféle egyéb, a Fidesszel kötött alku elfogadhatatlan. Ezt a demokrata jelöltként szóba kerülő alkotmányjogászoknak is fel kellene ismerniük – teszik hozzá.

A Fidesznek persze fontos, hogy legyen megállapodás, mert enélkül nem lesz elnöke a testületnek, a törvény szerint ugyanis az Országgyűlés kétharmaddal választhatja meg a tagok közül az elnököt. Ha nincs elnök, az a Fidesznek politikai kár, hiszen ha csak szimbolikusan is, de újabb támadási felületet adnának.

A Fidesz még nem nevezett meg elnökjelöltet, de a legkézenfekvőbb forgatókönyv Lenkovics újraválasztása lenne – írja szintén az Index. Ő a Magyar Időknek virágnyelven már megfogalmazta, hogy adott esetben nem zárja ki a folytatást. Van azonban egy másik jelölt is: egyes fideszesek Szájer József európai parlamenti (EP) képviselőt is el tudnák képzelni AB-elnökként, ám erre elég kicsi az esély, mert gyakorló politikust a párt többsége feltehetően nem szavazna meg.

A hírek szerint a konszenzusra egyértelműen csak a Jobbik nyitott. Az MSZP egy része is az – Bárándy Gergely szocialista képviselő decemberben a Népszabadságnak azt mondta, hogy egy efféle ajánlatot nem lenne célszerű visszautasítani csupán az elmúlt hat év történései miatt –, a Demokratikus Koalíció (DK) viszont kategorikusan elutasította az együttműködést. A Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette párt szerint „minden demokratikus ellenzéki pártnak morális kötelessége, hogy megtagadja a jelölést”, ugyanis „a jogaitól megfosztott Alkotmánybíróság már nem tartja ellenőrzése alatt a törvényhozó hatalmat, ezért érdemi funkciója olyannyira csorbult, hogy annak elfogadása és tudomásul vétele a köztársasági eszme nyílt megtagadása lenne”.

Az LMP sem zárkózik el a tárgyalásoktól, mivel az alkotmánybírók jelölésének óriási tétje van – mondta az Indexnek Schiffer András, utalva arra, hogy nem ért egyet az EKINT álláspontjával. A párt társelnöke szerint hiába egypárti jelöléssel jutott be az összes, tavasz után is a testületben maradó alkotmánybíró, az erőviszonyok azt mutatják, hogy gyakran így is nüanszokon múlik egy-egy döntés, és ez komoly felelősséget ró az ellenzékre. Az LMP ugyanakkor nem lesz partner olyan megállapodásban, ahol a pártok leszavaznak egymás jelöltjeire. Csak olyan többpárti együttműködésben hajlandók részt venni, melynek résztvevői minden félnek elfogadható, közös jelölteket állítanak – tette hozzá Schiffer. Lássuk be, ez utóbbi forgatókönyv elég valószínűtlen.

A hivatalos tárgyalások február elején kezdődhetnek, ekkorra minden pártnak döntenie kell, részt vesz-e a bizottság munkájában, és abban milyen álláspontot képvisel.

Hack Péter: nem az EKINT álláspontja az egyetlen elfogadható álláspont

Jelenlegi formájában valóban nincs értelme az Alkotmánybíróságnak, de morálisan nem az EKINT álláspontja az egyetlen, amelyet az ellenzéki pártok magukévá tehetnek – mondta Hack Péter jogász az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán.

2010-ig volt egy jól működő AB, ahol az akkori szabályok kikényszerítették, hogy konszenzussal válasszák meg a testület tagjait. Ez persze nem minden idők legjobb alkotmánybíróságát hozta létre, de a döntéseivel mégis lehetett vitatkozni. Akkoriban – főképp 2002 és 2010 között – a grémium inkább konzervatívabb határozatokat hozott – jegyezte meg Hack. Aztán jött a Fidesz a kétharmaddal, és előbb megváltoztatta a jelölési rendet, majd csökkentette a jogköreit, végül egyre inkább politikusokat jelölt tagnak – folytatta. Mindezt csak tetézte, miszerint azáltal, hogy nem fordulhat bárki az AB-hez, majd harmadára esett vissza a vizsgált ügyek száma: míg a kilencvenes években éves szinten ezerötszáz és kétezer közötti beadványt vizsgált a testület, addig mostanában csupán öt-hatszázat – az egyébként megnövelt létszámmal.

Az EKINT szakmai érveit elfogadja Hack is, morálisan ugyanakkor szerinte nem ez az egyetlen elfogadható álláspont, amit az ellenzék magáévá tehet. Az intézet szakemberei – és a velük egyetértők – „betonszarkofág” alá helyeznék az AB-t, ez azonban azt jelentené, hogy a jelenlegi állapotot konzerválják tíz-húsz évre. Így a testület nagy valószínűséggel sosem lenne újra életképes, olyan sok idő telne el – véli az ELTE docense. Mostani formájában egyébként valóban nincs értelme az AB-nek, hiszen az jelenleg nem több, mint egy „költségvetési intézmény”, a kérdés azonban Hack szerint az, lesz-e fordulat 2018-as vagy a 2022-es választáson. A folyamatosan érkező új konszenzusos jelöltek „új életet adhatnának ennek a jelenleg a szakadék felé haladó testületnek. […] Kellene arra számítani, hogy lehet új élet” — hangsúlyozza Hack Péter.

A jövőben szerinte születhet olyan döntés, hogy az AB feladatait a Kúria veszi át, de az is elképzelhető, hogy a Kúria egyik kollégiuma lenne a testület. A kérdés az, hogy a Fidesz akarja-e, hogy legyen AB. Ha nem akarja, akkor az összes olyan ügy, ahol átlépik a szabályokat, „nemzetközi fórumokon fog kikötni, és állandó megaláztatást fog eredményezni” – véli a jogász, aki éppen ezért a Fidesz helyében a konszenzusos jelölteket választaná.