Van egy középiskola Ferencvárosban, a Zöld Kakas Líceum, ahova szinte csak olyan gyerekek járnak, akiket máshonnan eltanácsoltak. Az ok sokféle lehet, de az intézmény tanulóinak egy része időnként olyan krízishelyzettel szembesül, hogy nincs hova hazamennie. Erre próbáltak megoldást találni az iskolában, amikor az önkormányzathoz fordultak segítségért. Azt is szerették volna elérni, hogy Ferencváros más oktatási intézményeihez hasonlóan az ő tanulóik is használhassák a kerület fenntartásában működő korcsolyapályát és uszodát. A képviselő-testület mindkét kérést elutasította, az egyiket olyan indokolással, ami finoman szólva sem állja meg a helyét.

A IX. kerületi József Attila-lakótelepen működik közel húsz éve a Zöld Kakas Líceum, amelyet más középiskolákból eltanácsolt diákok számára hoztak létre. Van köztük, aki azonnal kiesett a hagyományos oktatásból, de van olyan is, aki tíz intézményt járt meg egyetlen év alatt, mire a Zöld Kakasig eljutott – mondja Braun József, az intézményt működtető alapítvány elnöke. Nevezhetjük őket a közoktatás számára fölösleges gyerekeknek – teszi hozzá.

A Zöld Kakas szakközépiskola és gimnázium, ennek megfelelően teljes értékű érettségit ad, ugyanakkor kevesen érettségiznek nagyon jól, mert nem egy versenyistálló. Az ide járó diákok éppen azt a fajta képzést nem bírják elviselni, ami mondjuk a Radnótiban vagy a Fazekasban megy – magyarázza az alapítvány elnöke. Azért vannak kivételek: az iskola egyik tizenhat éves tanulója idén érettségizett, jelenleg pedig a Szegedi Tudományegyetem fizika szakos hallgatója.

Braun szerint a diákjaik nagyon sok területen átlagon felüliek, „különös képességekkel bírnak, amit a normál közoktatás nem tolerál”. Saját területükön messze kimagaslanak az átlagból, a normál iskolai követelményeknek azonban nem képesek megfelelni. Nem viselik el például az igazságtalanságot, és ha ilyet tapasztalnak, simán visszaszólnak a tanárnak is – meséli az alapítvány elnöke. Jellemző rájuk a tisztánlátás és a „tisztánérzés”. Ha József Attila ma élne, zöldkakasos lenne – jegyzi meg mosolyogva Braun. „Ahogyan őt marginalizálta a társadalom, úgy marginalizálja a mi gyerekeinket is” – teszi hozzá.

Mindeközben manapság egyre több az ilyen habitusú sikeres ember: startup cégek kitalálói vagy neves tudósok mind hasonló beállítottságúak, mint a zöldkakasos gyerekek. Az iskola éppen ezért olyan környezetet igyekszik teremteni, hogy „arra növekedjék a tanuló, amerre szeretne” – mondja Braun József.

Az intézmény kezdettől fogva igyekezett partneri viszonyt kialakítani az önkormányzattal, ami többé-kevésbé sikerült is. Megvehették például az iskola jelenlegi, korábban önkormányzati tulajdonú épületét. E partnerséget igyekeztek fölújítani akkor, amikor Baranyi Krisztina, az Együtt IX. kerületi önkormányzati képviselője tanácstagként az iskolához került.

Amióta az oktatási intézmények többsége a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KLIK) tartozik, az önkormányzatok elveszítették a fölöttük gyakorolt befolyásukat, ezért saját képviselő-testületeikből tanácstagokat delegálhatnak az iskolákba, hogy ily módon mégis megmaradjon valamiféle kapocs. A befolyás elvesztése Ferencvárosra is igaz, hiszen a helyi intézmények működtetését a kerület ugyan megtartotta, ám az iskolában folyó munka felügyelete a KLIK-hez került.

Tanácstagként aktívnak lenni azonban nem kötelező, plusz pénz sem jár érte, ennek megfelelően kevés képviselő van, aki komolyan is vette a megbízatást. A Zöld Kakas előző tanácstagjával például az alapítvány elnöke saját elmondása szerint mindössze egyszer beszélt telefonon. Nem úgy Baranyi Krisztinával, aki személyesen is megjelent az iskolában.

Így lett a Zöld Kakas két kéréséből előterjesztés a képviselő-testület asztalán. Az egyik szerint az iskola szeretett volna egy térítésmentesen használható önkormányzati lakást kapni, hogy krízisotthonként üzemeltesse azt, a másik szerint pedig azt szerették volna elérni, hogy a kerület állami iskoláinak tanulóihoz hasonlóan a zöldkakasos gyerekek is ingyen használhassák az önkormányzat fenntartásában lévő korcsolyapályát és uszodát heti két-két órában.

Azért nem mehetnek úszni és korcsolyázni, mert túl nagyok

Először a KLIK kerületi vezetőjét, Tolnai Mariannát kereste meg a Zöld Kakas a kérdéssel, hogy lenne-e hely az uszodában és a korcsolyapályán, hiába ugyanis az önkormányzati fenntartás, a KLIK készíti a beosztást. Tolnai nagyon készséges volt – mondja Braun. Ezek után Baranyi Krisztina is belépett a folyamatba, neki pedig már azt mondta a KLIK helyi vezetője, hogy lesz hely, megoldható a dolog.

Baranyi be is nyújtotta az előterjesztést, de hiába, a képviselő-testület november 19-i ülésén ugyanis leszavazta azt. (Az ellenzéki képviselő nem tudott jelen lenni az ülésen, és így nem tudta megvédeni az előterjesztését – saját elmondása szerint ezzel az ülést megelőző napon a bizottsági ülésen egy órán át próbálkozott –, mert az Illatos úti Budapesti Vegyiművek (BVM) területének szennyeződésmentesítésével kapcsolatos megbeszélésen vett részt a Pest Megyei Kormányhivatalban – L. Á.) Illyés Miklós, a kerület Egészségügyi, Szociális és Sportbizottságának fideszes elnöke az ülés jegyzőkönyve szerint azzal indokolta az elutasítást, hogy az úszásnál a hat-tíz éves korosztály a célcsoport, nem pedig a tizenhat-húsz évesek, ráadásul tanmedencékről van szó, és a korcsolyapálya mérete sem alkalmas nagygyerekek igénybevételére.

Csakhogy ez így ebben a formában minimum a tények elferdítése, bár az is elképzelhető, hogy az önkormányzatnál ennyire nem ismerik a saját fenntartásukban működő intézményeket. Tény ugyanis, hogy sem az uszoda, sem pedig a korcsolyapálya nem túl nagy, mint ahogyan tény az is, hogy célcsoportjaik főképp a gyerekek, de nagyjából ezzel vége is azoknak az indokoknak, amelyek megállják a helyüket.

Az már az uszoda honlapjáról is rögtön kiderül, hogy bár fő feladata a kerületi gyerekek úszásoktatása, illetve gyógy- és fejlesztő úszása, de ugyanúgy feladata a szabadidős testedzés biztosítása a lakosság számára is. A „lakosság” szó alatt itt gyaníthatóan nem a tizenhat éveseknél fiatalabbakra gondolnak. Mi magunk is érdeklődtünk az uszodánál, ahonnan írásban azt közölték: nincs korbeli megkötés.

A jégpálya esetére még kevésbé igaz, amit a bizottsági elnök állít – pontosabban amire hivatkozik, hogy a bizottsági ülésen elhangzott –, miszerint a korcsolyapályát a mérete miatt sem használhatják nagygyerekek. Ezzel szemben a korcsolyapálya honlapjáról kiderül: gimnáziumok is használják a jégcsarnokot szervezett oktatás keretein belül, sőt, telefonos érdeklődésünkre azt mondták, nincs korbeli megkötés, hétvégén délelőtt tizenegy és este hat között amúgy is közönségkorcsolya van, várnak szeretettel. Ha mindez nem lenne elég, Braun József elmondása szerint két alkalommal már a zöldkakasos gyerekek is voltak úszni úgy, hogy kibérelték az uszodát. A korral vagy a testmérettel akkor sem volt semmi probléma.

„A legnagyobb baj, hogy nincs tornatermünk” – mondja Braun József. „Van egy tetőtéri termünk, ami akként funkciónál, van egy jógatermünk, és ha az idő engedi, kirándulunk, kerékpározunk, a lakótelep sportpályáján pedig focizunk vagy kosárlabdázunk. Azért lenne nagyon fontos a korcsolya és az úszás, hogy minél nagyobb kínálatot tudjunk biztosítani, mert annyira különbözőek a gyerekeink. Képtelenség fölállítani egy osztályt, hogy akkor mindenki egyszerre lépjen. Nincs is a hagyományos értelemben vett testnevelésóránk” – hangsúlyozza az alapítvány elnöke.

„Nem adunk krízislakást, mert a Ferencvárosban élők problémájának teljességét sem tudjuk megoldani”

Az idézet Mezey Istvántól származik, az önkormányzat gazdasági bizottságának fideszes elnökétől. Eszerint azért nem kaphat a Zöld Kakas krízislakást, mert Ferencváros polgárainak problémáit sem tudják teljes egészében orvosolni. Van egy másik ok is: „az előterjesztésben nem szerepel, hogy az iskolában mennyi ferencvárosi tanuló van, illetve hogy rájuk fókuszál-e” az intézmény. Az, hogy ez a kérdés egyáltalán felmerült, arra utal, hogy az önkormányzatnál meg sem próbáltak utána járni annak, mivel foglalkozik a Zöld Kakas, arról nem is beszélve, hogy a középiskoláknál nincs beiskolázási körzet, tehát a kerület más középiskoláiban sem kizárólag ferencvárosi diákok tanulnak, sőt. Párhuzamba állítani a lakossági problémákat egy intézmény gondjaival pedig elég furcsa gondolkodásra vall, és lássuk be, nem is túl releváns erre hivatkozni.

Minek egyáltalán krízislakás egy iskolának?

„Az iskolánkban sok gyereknek nagyon zűrösek a családi körülményei, és közülük sokan kerülnek olyan helyzetbe, hogy egyszerűen nincs hol lakniuk” – mondja Braun. „Vagy elmegy dolgozni, hogy legyen pénze, vagy iskolába jár – ami ugye tizenhat éves korig kötelező –, de akkor mit eszik, és hol alszik?” – kérdezi az alapítvány elnöke. Hozzáteszi: emellett maga az iskola is fizetős, hiszen másból nem lennének képesek fönntartani magukat. Óriási segítség lenne egy olyan lakás, ahol adott esetben akár három-négy gyereket is el tudnánk szállásolni néhány hónapig. „Van négy szociális munkásunk, három mentálhigiénés munkatársunk, három pszichológusunk, minden gyereknek saját mentora van, a szakmai felügyeletet tehát maximálisan el tudnánk látni házon belül, és ha szükséges, a felújítást is vállalnánk” – mondja. „Ha valami baj történik, a diákjaink most csöveznek, ki tudja hol” – teszi hozzá. Az alapítvány elnöke példaként egy olyan lány esetét hozza föl, akinek rokkantnyugdíjas édesanyja elhunyt, ő viszont már nem kapta meg a bérleti jogot a lakásukra az önkormányzattól, és egy szempillantás alatt az utcán találta magát. Akkor neki tudtak segíteni, de sajnos jellemző, hogy a bajba került diákok kiesnek az oktatásból. „Aztán jön a drog, meg a bűnözés” – magyarázza. Bár van egy nagyon erős szociális támogatóhálójuk, egy szövetkezet, amivel igyekeznek munkát találni a tanulóknak, az sem tesz fedelet a fejük fölé.

Az alapítvány elnöke szerint a probléma nagyságához képest gyakorlatilag fillérekből segíthetne az önkormányzat.

Még reménykednek

Kállay Gáborné alpolgármester tanácsadója azzal hívta föl a képviselő-testületi ülés előtt néhány nappal Braunt, hogy „mégis hogy gondolják ezt az előterjesztést”, hiszen nincs is alátámasztva adatokkal. Braun akkor azt mondta: az előterjesztést nem ők adták be, de szeretnének együttműködni, a tanácsadó pedig az ígérte, hogy akkor az alpolgármester majd ajánl egy időpontot. Ebben bíznak most a Zöld Kakasban.

Baranyi Krisztina szerint mindössze annyi volt a probléma, hogy ő adta be az előterjesztést, nem egy „narancsos” képviselő. Azt mondja: az előterjesztés beadása után fölajánlotta, hogy inkább visszavonja, és adja be azt egy kormánypárti, csak fogadják el. Azt a választ kapta, hogy akkor sem lesz jó, mert ez az ügy már hozzá köthető.

 

Közérdekű adatigényléssel fordultunk az önkormányzathoz, hogy megtudjuk, hány önkormányzati lakás áll üresen jelenleg Ferencvárosban. Amint a kért információkat kiadják, frissítjük cikkünket.