Hont András, Kiss Henriett, Ceglédi Zoltán és
Darvas István. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Mit kezdjenek a zsidók a Jobbik lighttal a hanukai levél után? Mit kezdjenek a zsidók a Jobbik lighttal, ha kormányra kerül? Mitől kevésbé rossz a Fidesz, mint a Jobbik? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegetett egy sztárpolitológus, egy rabbi és a Mazsihisz alelnöke egy szerda esti budapesti pódiumbeszélgetésen. Köves Slomót is meghívták, s úgy volt, hogy jön, de végül lemondta.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az eseménynek helyet adó Bálint Zsidó Közösségi Ház által jegyzett, a Facebookon is meghirdetett eseményt előbbi elnöke, Heisler András nyitotta meg. Szavaiból kiderült: a meghívottak egyike, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija lemondta szereplését.

Az azóta a Youtube-ra is fölkerült esemény megnyitójában Heisler közölte: 2017-ben Ausztriában, Franciaországban, Dániában és Hollandiában a szélsőjobboldali pártok a hatalom közelébe jutnak. Kiemelte Marie Le Pent, a franciaországi Nemzeti Front elnökét, aki „esélyes, hogy Franciaország államelnöke legyen”. Ezek a pártok már nem antiszemiták, sőt: erősen Izrael-barátok, de EU-szkeptikusok, „nemzeti jóléti államot hirdetnek”, a rasszizmust „főleg a migránsok és muszlimok ellen érvényesítik”.

A zsidó szervezeteknek föl kell arra készülniük, hogy ezek az erők hatalomra jutnak – folytatta Heisler, aki Magyarországra áttérve azt mondta: nem céljuk a Jobbikkal való párbeszéd, „a helyzet azonban bonyolult”. Vona Gábornak, a Jobbik elnökének hanukai leveléből a Mazsihisz elnöke azt a következtetést vonta le, hogy

„a nyílt zsidózás Magyarországon politikailag már nem kifizetődő”.

„Magyar társadalmi szervezetként […] felelősek vagyunk nem zsidó polgártársainkért is” – hangsúlyozta a felekezeti elöljáró. A Mazsihisznek pártpolitikával viszont nincs dolga – tette hozzá.

A moderátori szerepet magára vállaló Hont András, a Hvg.hu véleményrovat-vezetője fölolvasta Köves Slomónak az eseményről való távolmaradását megindokló levelét. Az EMIH vezető rabbija szerint a pódiumbeszélgetés, amire meghívták „nem egy közös kiállás, hanem egy vita lesz” arról, hogy mennyire kell a szélsőjobb „valóságos fordulat nélküli puhulását” visszautasítani. Hangsúlyozta: a zsidószervezeteknek a nyilvánosság előtt nem egymást kellene szapulniuk, hanem egységesen ki kellene állniuk a Jobbikkal szemben.

A Jobbik úgy döntött, hogy boldog Hanukát kíván, mire Köves Slomó úgy válaszolt, hogy a Jobbik változzék meg, vonja vissza tanait és kérjen bocsánatot – interpretálta a decemberi Jobbik-EMIH levélváltást György Péter esztéta, hozzátéve, hogy a Mazsihisz egyáltalán nem reagált Vona levelére. A Szombat főszerkesztője nem mellékesen arra szólította föl Vonát, hogy a zsidókkal bánjék jól. Szerinte Köves válasza „homályos politikai lépés” volt, tekintettel arra, hogy nem egyeztetett a többi zsidószervezettel. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy „egy, a zsidóknak megtért Jobbikkal lesz miről beszélni”. Egy cigánygyűlölő, homo- és xenofób, „gyalázatos párttal” akkor sincs mit beszélni, ha többet nem tagadnak Soát – folytatta György Péter, aki úgy látja: a Mazsihisz hazafiasan viselkedett, amikor nem reagált a Jobbik levelére. A Jobbikkal egyetlen jóérzésű magyar embernek nincs beszélnivalója – tette hozzá.

György Péter mindemellett kiosztotta Haraszti Miklós volt SZDSZ-es országgyűlési képviselőt, Heller Ágnes filozófusprofesszort és Medgyessy Péter volt miniszterelnököt, amiért a Fidesszel szemben a Jobbikkal kötendő technikai koalíciót javasolnak.

„A kormánypárti elit némely tagja” ugyanazt mondja, mint a Jobbik

– folytatta az esztéta, aki Bayer Zsoltot hozta föl példának: „a kormány által nem pusztán jóváhagyott, de immár támogatott retorika”, intézményes beszéd az övé.

György Péter erősen bírálta a kormányzat által az éj leple alatt fölállított Szabadság téri német megszállási emlékművet, ami a német megszállásból „utólagos amnesztiapolitikát teremtett”. Ezt a történelemszemléletet képviseli a Veritas Intézet – tette hozzá.

Nem sértődhetünk meg és vonulhatunk vissza egy homogén zsidó életbe, ilyen ugyanis az EMIH ez irányú törekvései ellenére sincs – folytatta beszédét, melyben többször is hangsúlyozta, hogy a magyarországi zsidók mind magyarok. A Jobbikkal, illetve a kormányzatnak a fönt említett, a történelem értelmezésére irányuló megnyilvánulásával, „nincs párbeszéd és nincsen kiegyezés”. Szerinte nincs párbeszéd azokkal, akik nem tudják, hogy minden ember egyenlő.

Inkább beszéljünk egymással, mint arra érdemtelenekkel

– zárta nyitóbeszédét György Péter.

Bayer Zsolt és Bencsik András tavalyi, a kormányzat által történt kitüntetése, élete vége felé Csurka István kebelre ölelése, Dörner György színházigazgatói kinevezése, Tormay Cécile piedesztálra emelése, Nyirő József tananyaggá tétele, a Szabadság téri emlékmű – ami szerinte nem más, mint az alaptörvény vizualizálása – fölépítése és a kormánypárti sorosozások után nem gyávaság a Jobbik és a Fidesz közötti „finom distinkció megtétele”? – kérdezte Hont.

Nehéz lenne erős választóvonalat húzni a Fidesz és a Jobbik közé az alapján, hogy az egyik antiszemita párt, a másik nem az – de ennek a vonalnak a meghúzására nincs is szükség – vélte Darvas István, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem zsinagógájának, a Bét Jehuda Zsinagógának a rabbija.

Magánemberként nem nagyon tudok a Fidesz és a Jobbik nyilatkozatai között különbséget tenni, de ha a Mazsihiszt képviselem, nem tehetem meg, hogy a mindenkori kormánnyal ne alakítsak ki párbeszédet – vette át a szót Kiss Henriett, a Mazsihisz alelnöke, a Scheiber Sándor Gimnázium igazgatóhelyettese. Muszáj velük tárgyalni – de a fent említettekkel szemben fel kell emelni ilyen dolgok miatt a hangunkat – mondta, hozzátéve, hogy amikor a Mazsihisznek emlékezetpolitikai ügyekben meg kellett szólalnia, megszólalt.

Ceglédi Zoltán politikai elemző „két ellentétes irányú mozgásra” hívta föl a figyelmet: egyrészt volt Soros-ösztöndíjasok sorosoznak, másrészt a Jobbik mérséklődik. Emlékeztetett: Vona Gábor akkor (2006 novemberében – Sz. P.) lett a Jobbik elnöke, amikor Navracsics Tibor (a Fidesz akkori frakcióvezetője – Sz. P.) védelmébe vette az Árpád-sávos zászlót – így Ceglédi, hozzátéve, hogy nincs nagy különbség aközött, amit korábban a Jobbik tenni javasolt, illetve amit most a Fidesz mond – például a civilszervezetekkel való bánásmódban sincs.

Mi van, ha Pörzse Sándor lesz a kulturális, és Duró Dóra az oktatási miniszter? – kérdezte Hont a Mazsihisz alelnökét, utalva arra, hogy Kiss nem sokkal korábban azt mondta: a mindenkori kormánnyal muszáj tárgyalni. Erre érdemi válasz nem jött, viszont a Mazsihisz alelnöke azt a számára meghatározó élményt osztotta meg a hallgatósággal, hogy 2007. augusztus 25-én ott volt az első gárdaavatáson. „Ezen sírva fakadtam” – mondta.

Szerinte Vonának igaza van abban, hogy a Jobbik nem náci – ugyanis újnyilas, hungarista.

Ha a Jobbik kormányra kerül – így Kiss – a Mazsihisznek az összes zsidó védelmében föl kell lépnie.

Tekintettel arra, hogy ennek a gárdaavatásnak aktív szereplője volt Wittner Mária fideszes képviselőnő, aki mandátumát a 2010-es választás után is megőrizte, mi a különbség a Fidesz és a Jobbik között? – vetette föl Hont.

Erre ugyan választ ismét nem kapott, de Kiss közölte: a Mazsihisz sosem folytat pártpolitikát és nem mondja meg, hogy hívei kire szavazzanak. A Scheiber igazgatóhelyetteseként úgy folytatta: iskolája helyi tantervében Nyirő József és Tormay Cécile nincs benne „és soha nem is lesz”.

Darvas szerint tárgyalni azzal kell, aki van. „Nem tudom, miről lehet tárgyalni” – vitatkozott Ceglédi, aki nagy tapsot kapott, amikor Németh Szilárd civilezését és a kormányzat sorosozását gyalulta.

„Ezek alapján meg kellene szakítani a kapcsolatot a kormánnyal?” – kérdezte Darvas. Ceglédi úgy reagált: a zsidószervezetek „levegőben hagynak labdákat” a sorosozás vagy a nemzetközizés ügyében. „Mert mire a labda földet ér, addigra mindez zsidózás lesz” – folytatta.

“Van igény a gyűlöletre Magyarországon

– szögezte le Kiss Henriett.

Hont ezek után azt a kérdést tette föl, hogy a Jobbik domesztikációja biztosan csupán taktikai lépés-e. Arra hívta föl a figyelmet, hogy nyilas tisztségviselő is megkapta a Világ Igaza kitüntetést, tehát az ember megváltozhat.

A Jobbik változásának „eredete taktika” – vélte Ceglédi. Nem arról van szó, hogy Vona egyszer csak abbahagyta a zsidók gyűlöletét. Lehet, hogy Vonának a számítógépén már nem a Kuruc.info a kezdőlapja, de az biztos, hogy ismeri a most is vállalhatatlan Kuruc.info újságíróit – példálózott.

Szerinte lehet, hogy a legszéle elhagyja a Jobbikot. „De engem a legkevésbé sem nyugtat meg, ha ők nyugat-európai szélsőjobboldali párt akarnak lenni” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a vecsési és a siófoki pártszervezet reakciója azt mutatja: a zsidósághoz történő közeledés nehezen fog a párttagságon átmenni.

A Jobbik 2014-es programja egyébként nyolcvannyolc oldal volt. (A 88-as szám a neonáciknál a Heil Hitlert jelenti, mivel a H a szűken vett abécé nyolcadik betűje – Sz. P.) „Kíváncsi vagyok, 2018-ban hány oldal lesz” – jegyezte meg Ceglédi.

Hont megpendítette Szegedi Csanád történetét, amire a Mazsihisz alelnöke úgy reagált: ha Köves Slomó elfogadta Szegedit, majd utóbbi végighaknizta a világ chabados közösségeit (az ortodox zsidóság egy haszid mozgalma, ma a legnagyobb, és legismertebb haszid mozgalom – a szerk.), akkor Vona mostani közeledését miért nem fogadja el? Szavaiból kiderült: kizárólag taktikának tartja, amit a Jobbik mostanság művel.

Ezzel – mármint Szegedi Csanáddal kapcsolatban – némileg vitatkozott Ceglédi: „Csanád megpróbált rendes ember lenni, de Vona nem tett még semmit” – mondta. Szerinte a Jobbik elnökének hanukai levele arról tanúskodik, hogy egyelőre nem tart annak belátásánál, hogy nem volt igaza. Ráadásul a zsidózás hiánya önmagában nem elég ahhoz, hogy azt mondjuk, rendben vannak a dolgok.

Hangsúlyozottan nem viccnek szánta, mégis derültséget generált a Scheiber igazgatóhelyettese, aki annak az óhajának adott hangot, hogy a Magyar Gárda bármely tagjának gyereke jelentkezzék az iskolájukba. Ha bárki elfogadja, hogy az iskolában a Tóra hagyománya él, akkor nem kérdezik, hogy kik a szülei – közölte Kiss. „Egy generációnak kell felnőnie ahhoz, hogy egy érték belsővé váljék” – hangsúlyozta.

Vona nem a zsidók felé tett gesztust, hanem azoknak, akik nem szeretik a zsidózást – vélte a Bét Jehuda zsinagóga rabbija, aki többedszer ismételte el: beszélgetni kell velük. Darvas hangsúlyozta: nincs dolgunk Vona Gábor döntésén elmélkedni.

Viszont, „történelmi tévedés lenne” nem észrevenni, hogy a Jobbik „nem náci bunkóknak a csapata”.

De ha azt akarjuk, hogy egy kicsit jobb legyen az ország, akkor beszélgetnünk kell „akár Vona Gáborral, akár a jobbikos egyetemistákkal, bárkivel”. Az este során Darvas többször is következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy mindenkivel párbeszédet kell folytatni.

A pódiumbeszélgetés vége felé arról volt szó, hogy míg korábban a Mazsihisz nem is nagyon titkoltan exponálta magát a – politológiailag meglehetősen pongyolán, ám az egyszerűség kedvéért nevezzük így – baloldal mellett, ez ma már nincs így. Az alelnöki posztot szűk két éve betöltő Kiss Henriett azt mondta: mióta alelnök, nem érzékel a szervezeten belül pártosodást. Az, hogy a Mazsihiszt a köztudat balra pozícionálja, nagyon komoly okkal magyarázható szerinte. „Engem a Vörös Hadsereg szabadított föl, amíg élek, kommunista leszek” – idézett egy idős asszonyt.

„Szuper” – felelte erős derültséget kiváltva ugyanő Hont záró kérdésére, miszerint milyen lesz itt két év múlva zsidónak lenni, az indoklás azonban elmaradt. Viszont – ha tudósítónk jól értette – a Scheiber igazgatóhelyettese finoman bírálta a baloldalt annak töketlensége miatt. De annyira finoman, hogy tudósítónk néha már nem tudta követni a metaforák láncolatát.

Ceglédiről viszont kiderült: bár nem zsidó, funkcionálisan időnként azzá válik. „Azt tudom, hogy milyen már most is oktrojált magyar zsidónak lenni, sőt: néha csak zsidónak magyar nélkül. Kommentálók, levelek és néha már egy-egy alacsonyabb szintű politikai tényező szemében vagy nyilatkozataiban azért én zsidó vagyok” – generált derültséget és tapsot. Mindenesetre szerinte két éven belül eldől, hogy a gyűlöletre, agresszióra és elszigetelődésre épülő politikának „ki lesz aktuálisan a célkeresztjében”: a menekültek, a zsidók vagy mások, hiszen

„előbb-utóbb a zsidókat is meg szokták találni ezzel”.

Az igaz kérdés Ceglédi szerint az, hogy lesz-e a politikában a most számára elfogadhatatlan figurák helyett más, „és a fő gond az, hogy nem látok”.

A messiás eljöveteléig „még lesznek nehezebb idők” – mondta Darvas István, de a messiás eljövetelének időpontját nem közölte.

A Budapest Beacon tudósítója interjút készített Kiss Henriettel, a Mazsihisz alelnökével. Az interjú várhatóan a jövő hét elején jelenik meg.

WC-ajtó a Bálint Zsidó Közösségi Házban. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):