Sokan tartanak attól, hogy az október 2-i népszavazáson a regnáló hatalom elcsalja majd a választás eredményét, ezt az aggodalmat pedig könnyedén táplálhatja a tény, miszerint meglehetősen kevés baloldali delegált lesz a szavazókörökben. Csalni ettől függetlenül egyáltalán nem olyan egyszerű.

A frakcióval rendelkező pártok múlt péntekig jelezhették, hány pártdelegáltat küldenek a kvótanépszavazáson a szavazókörökbe. A Fidesz nem meglepő módon élen járt a kérdésben, nem úgy a baloldali pártok, amelyeknek a szavazókörök bő kétharmadában nem lesz delegáltjuk – írja az Index a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataira hivatkozva.

Október 2-án 10331 szavazókör lesz az országban – a delegáltak pártonkénti megoszlása a következőképpen alakul:

• Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (Fidesz): 13 122
• Magyar Szocialista Párt (MSZP): 3 811
• Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP): 239
• Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik): 170
• Lehet Más a Politika (LMP): 41

Mivel a Jobbik a kormánnyal egyetértésben szintén a „nem” szavazat mellett kampányol, így ők nem törték magukat, az MSZP inaktivitása viszont meglepő, hiszen az ellenzéki párt korábban a csalás lehetőségét is fölemlegette, ám egyúttal szándékát fejezte ki arra nézve, hogy megakadályozza az esetleges visszaéléseket.

A szocialisták fölkínálták a lehetőséget a többi baloldali pártnak, hogy küldjenek ők is delegáltat, majd szocialista színekben bejuttatják őket a bizottságokba (ahogy fentebb írtuk, csak frakcióval rendelkező pártok delegálhatnak – a szerk.). Így sikerült végül harmadannyi aktivistát mozgósítaniuk, mint a Fidesznek egyedül.

Egy egész megye MSZP-s delegált nélkül

A legmegdöbbentőbb adat Győr-Moson-Sopron megyéből érkezett: a megye összes szavazókörében az MSZP delegáltjainak száma: 0, azaz nulla, tehát a 450 szavazókör egyikében sem lesz baloldali delegált. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik szintén nulla delegáltat küld, az LMP pedig 4 emberrel képviseli az ellenzéket a 450 szavazókörben. Csak viszonyításképp: a Fidesz ugyanebben a megyében 563 delegálttal lesz jelen.

Több helyen szintén nem áll túl jól az MSZP, a legkevesebb baloldali delegált az alábbi megyékben van:

• Vas megye (366 szavazókör): 54 MSZP-s, 410 fideszes, 1 jobbikos
• Heves megye (320 delegált): 61 MSZP-s delegált, 454 fideszes, 34 KDNP-s, 16 jobbikos
• Baranya megye (574 szavazókör): 89 MSZP-s delegált, 429 fideszes, 1 jobbikos

Az Index szerint a delegáltak száma a megyei szervezetek aktivitásán múlt, vagyis ott lett kevesebb jelölt, ahol a helyi vezetők nem érezték szükségét a mozgósításnak. Információik szerint az MSZP annyira passzív volt, hogy még az önként jelentkező DK-sokat is elutasította, mert nem akartak vesződni a delegálással járó adminisztrációval.

A portál megkérdezte a pártot, miért küldtek ilyen kevés embert, amire Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke úgy reagált, hogy az MSZP-sek minden területi választási bizottságban jelen vannak, és a kifogásokról, problémás esetekről itt döntenek első fokon.

Nem igazán lehet manipulálni

Ha a bizottságok a kormánynak igazán segíteni akarnának, a részvétellel kellene manipulálniuk, vagyis a jegyzőkönyvet kellene meghamisítaniuk olyan emberek aláírását odahamisítva, akik nem szavaztak (majd a nevükben behúzni a nemre az ikszet) – írja az Index.

Ha egy szavazókörben a korábbiakhoz képest kiugró a részvétel, az ott élő választók kilencven napig ellenőrizni tudják, hogy aláírta-e helyettük más a jegyzőkönyvet. Ha kiderül a bűncselekmény, a jegyzőkönyvvezető és a bizottsági tagok akár börtönbüntetést is kaphatnak, vagyis nagyon csekély eredményért nagyon nagy kockázatot kellene vállalniuk, ami csökkenti a választási csalás esélyét.

A választási csalás nehézségeiről írt az Átlátszó is, hiszen a kevés delegált csak olaj volt a már amúgy is meglehetősen magas hőfokon égő, ellenzéki aggodalommal fűtött tűzre.

Az elmúlt napokban az NVI választási füzete nyomán újra föllángolt az a vita, hogy a kvótanépszavazásról való távolmaradás vagy az érvénytelen szavazat leadása a biztosabb megoldás, ha valaki a népszavazás érvénytelenségét kívánja elősegíteni. A különböző álláspontok védelmezői rendre fölhozzák azt az érvet is, hogy ez vagy az a magatartás teszi-e nehezebbé, hogy a kormánypártok elcsalják a népszavazást.

Csalni mindenben, így a választáson és a népszavazáson is lehet. A kérdés az, mennyire egyszerű, mennyire tudja befolyásolni az eredményt, és mekkora a lebukás kockázata – fogalmaz a portál.

A népszerű konteók szerint aki otthon marad a népszavazáson, annak a nevében az ellenzék nélkül működő (ahogyan fentebb írtuk, meglehetősen nagyszámú – a szerk.) szavazatszámláló bizottság tagjai majd aláírják a névjegyzéket, és a nevében érvényes szavazatot adnak le. Minderre azonban legfeljebb a szavazás utolsó perceiben kerülhet sor, hiszen ellenkező esetben nagy a lebukás lehetősége: ha később mégis megjelenik a szavazó, akinek a nevében már aláírták a névjegyzéket, egy csapásra kiderül a turpisság. Sőt, a választópolgár utólag is meggyőződhet arról, hogy adtak-e le szavazatot a nevében – amint azt az Index is hangsúlyozta.

Mások úgy érvelnek, miszerint az érvénytelen szavazat leadása esetén a szavazatszámlálók valamilyen módon érvényessé teszik majd a szavazatát, csakhogy, amennyiben mind az igen, mind a nem melletti körben van két egymást metsző vonal, a szavazólapot képtelenség érvényessé varázsolni. Hiába satírozza át az egyik kört teljesen, azzal a szavazólap még érvénytelen marad, mert mindkét körben van legalább két egymást metsző vonal.

Ugyancsak fölvetődik, hogy az érvénytelen szavazatot a szavazatszámlálók majd érvényesre cserélik, ebben az esetben viszont nem tudnak elszámolni majd a szavazólapokkal, mert az urnából kiemelt érvénytelen szavazólap hiányozni fog – hangsúlyozza a portál.

A legerősebb, csalásokkal szembeni érv mindezek után is talán leginkább az, hogy túl kis eredményért túl sok embernek kell tudnia róla. Egy átlagos szavazókörbe 600 választópolgár tartozik. Ahhoz, hogy a csalásnak kiugró, a jegyzőkönyvekből is kiszámítható nyoma ne legyen, nagyon sok szavazókörben azonos intenzitással kellene csalni, és akkor még mindig ott van a már korábban ugyancsak említett, korábbi voksolások adatsora, amihez képest a nagymértékű részvételbeli eltérés már eleve gyanús.

Tételezzük föl egy pillanatra, hogy egészen pofátlan, Oroszországot idéző mértéket ölt a csalás, és az ellenzék nélkül működő mintegy hatezer szavazókör mindegyikében a szavazatok 10 százalékát elcsalják. Ez összesen (50 százalék körüli részvételt feltételezve) száznyolcvanezer szavazatot jelent, ami nem kevés – a szavazatok mintegy 4,5 százaléka –, de nem is igazán sok, ráadásul egy efféle, összehangolt csalásról tudnia kellene legalább 18 ezer szavazatszámlálónak – olvasható az Átlátszó írásában.

Fel kellene tételeznünk nemcsak azt, hogy ennyi becstelen szavazatszámláló működik, de azt is, hogy mindegyik tartani fogja a száját, még a kocsmában is, a szomszédok előtt is. Lényegében kizárt, hogy ez a feltétel teljesülne. Éppen ezért egyszerűen túl nagy a kockázat a kormánypártok számára. A népszavazás minden vélt vagy valós európai és hazai politikai hozadékát lenullázná a Fidesz és személyesen Orbán Viktor, ha egy ilyen rendszerszerű csalásra fény derülne.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetnének visszaélések, hiszen például a külhoni magyarok esetében akár egy már nem élő ember is leadhatja a szavazatát, és az is előfordulhat, hogy szervezetten szállítják majd a választópolgárokat (ez határon innen és határon túl is igaz lehet – a szerk.), ezek a lehetséges visszaélések azonban semmilyen összefüggésben nincsenek azzal, hogy a bojkott vagy az érvénytelen szavazat-e a jobb megoldás.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):