Mindamellett, hogy nem állnak rendelkezésre tervek, környezeti hatástanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok vagy közvélemény kutatás, a magyar parlament valószínűleg ma elfogadja azt a törvényt, amely a Városligetet 99 évre egy ingatlanfejlesztő kezébe adná.

Egy olyan országban, ahol a “botrány” csak egy a kormány szokásos működését jelző szó, a kormány által jóváhagyott budapesti közpark ellopása tényleg felháborító.

A 300 hektáros területen fekvő, és az ahhoz az Andrássy úttal kapcsolódó történelmi belváros a Városligetet Budapest legjelentősebb közparkjává teszi. Először egy 1241-es történelmi leiratban szerepelt a park, amely sok alkalommal feudális urak kezén forgott, majd végül a világ első közparkja lett a 19. század elején.

1896-ban a városi parkot választották a Magyar Királyság 1000. éves történelmének megünneplésének helyszínéül. Abban az évben készült el az Andrássy út, valamint az európai kontinens első földalattija is, mely a belvárost a parkkal kötötte össze.

A huszadik század során a park bővült, és ma már beletartoznak olyan jelentős épületek, mint a Petőfi Csarnok (1885), a Gundel Étterem (1894), A Műcsarnok (1895), a Budapesti Közlekedési Múzeum (1899),  a Milleniumi Emlékmű a Hősök terén (1905), a Szépművészeti  Múzeum (1906), a Vajdahunyad vár (1908), az Állat- és Növénykert (1912), a Széchenyi Fürdő (1913), a Budapesti Nagycirkusz (1971), és a Vidámpark is (1971).

Idén korábban a kormány megrendelt „egy a közgyűjteményeknek otthont adó épületekre vonatkozó építési, és a Városliget hasznosítására irányuló koncepciót ” azzal a szándékkal, hogy mintegy 150 milliárd forintot invesztálnak az elkövetkező négy évben a közpark kulturális és rekreációs átalakításába a családok érdekében, valamint egy egyedülálló turisztikai célállomás létrehozására.

A koncepcióterv magában foglalta a Budapesti Nagycirkusz új épületének megépítését, a Közlekedési Múzeum felújítását, egy kulináris park létrehozását, az állatkert kibővítését, a Petőfi Csarnok megújítását, valamint egy  “Ifjúsági Oktatási Tapasztalat Központ” felépítését is. A parkhoz vezető közlekedési utak megváltoztatása, valamint új parkszerkezet kialakítása is szerepel ebben a tervben.

Felhívásukban szerepelt egy új múzeumi negyed kialakítása is, mely otthont ad a Nemzeti Galériának, az új Ludwig Múzeumnak, a Magyar Néprajzi Múzeumnak, a Magyar Zene Házának, a Magyar Fotográfiai Múzeumnak és az Építészeti Múzeumnak.

A 150 milliárd forintos projekt 2014 júniusában kezdődne, és 2018-ra fejeződne be, úgy hogy nem állnak rendelkezésre környezeti hatástanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, piaci elemzések, vagy közvélemény kutatási eredmények.

Garay Klára, a Városligeti Hírmondó (a Városliget megőrzésére indított weboldal) szerkesztője a hvg.hu-nak novemberben elmondta, a döntést a Városliget átalakításáról egyedülálló turisztikai célponttá csak akkor  kellene meghozni, ha a tervezett beruházások turisztikai trendekre gyakorolt hatását megvizsgálták. Garay szerint erre nem került sor.

Az ambiciózus terv bejelentését követően a kormány egy bizottság felállítását is bejelentette, amelynek feladata az új Városliget koncepciótervének megversenyeztetése.

A Magyar Építészkamara táj- és kertépítő tagozata a projekt bojkottjára intézett felhívást.  A tájépítő tagozat egyöntetű állásfoglalása ezzel kapcsolatosan az, hogy a pályázati helyszín e célra nem megfelelő, mert a Múzeum – Liget koncepció súlyosan veszélyezteti a főváros egyik legnépszerűbb városi parkjának zöldterületi jogi státuszát, és megengedhetetlen mértékben terhelné tovább az amúgy is túlterhelt és túlépített közpark zöldfelületeit.

A Magyar Urbanisztikai Társaság visszautasította a meghívást a kormány által létrehozott bizottságba, mert szerintük a múzeumokat a város részeként kellene megépíteni a város megújulása érdekében, nem pedig egy városi park területén belül.

A városvédők és a környezetvédő szervezetek leginkább a zöld területek csökkenése miatt aggódnak. Garay Klára rámutatott, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint egy közpark legnagyobb beépítettsége három százalék, a Városliget jelenlegi beépítettsége már most is több ennél: öt százalék körül van. Tehát – mint fogalmazott – „ha a Városligetbe egy kutyaólat építenek, azzal is megszűnik a hivatalos, építészetileg meghatározott közpark státusza”. A közparkba ráadásul nem lehet 7,5 méternél magasabb épületet emelni – folytatja Garay, s ennek nemigen tudnak majd megfelelni az építendő múzeumok.

A várostervezők, építészek, természetvédők és környezeti szakértők által megfogalmazott aggodalmak ellenére a bizottság a múzeumi negyed létrehozására beadott 47 pályázat közül 12-t győztesnek jelölt ki.

További aggodalmakra adott okot, hogy a projektet egy olyan frissen létrehozott fejlesztő cég építené közpénzből, amelyre a nem kormányzati szervezetek nem is látnának rá.

A “Városliget Megújítása és Fejlesztése” című törvényjavaslatot december 2-án Papcsák Lajos Fidesz képviselő (és a XIV. kerület – amelyhez a park jelenleg is tartozik – polgármestere, ) nyújtotta be, és egyike annak a 20 törvényjavaslatnak, melyet a héten tárgyal a parlament, a két napos „különleges ülés” során, melyet Kövér László házelnök múlt csütörtökön jelentett be.

A javaslat a nemzeti kormánynak a városi park 100%-os tulajdonjogát biztosítja 99 évre. A tulajdonosi jogok gyakorlója a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt., valamint a kultúráért felelős miniszter lesz, és ehhez egy új testületet hoznak létre.

Jelenleg a Városliget Budapest és a XIV. kerület közös tulajdonában van. A tervezet szerint nem szükséges szerződésben rögzíteni a tulajdonjog átruházás kérdését. Amennyiben elfogadják a törvényt, az ingatlan 99 évre a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. tulajdonába kerül 2014. január 31-én.

Mint az ingatlan kizárólagos tulajdonosa, a fejlesztő cég lesz a projekt egyetlen döntéshozó testülete. Mint olyan, felelős lesz a tervezésért, engedélyezésért, beszerzésekért, szerződéskötésekért, műszaki kivitelezésért és az egész áttekintéséért is. Amikor elkészül a Városliget Megújítása és Fejlesztése projekt, az újonnan felhúzott épületeket a Nemzetgazdasági Miniszter  „nemzeti kincsé” nyilvánítja, és a tulajdonjog a kormányra száll át.

A törvénytervezet meghatározza a városi parkon belül felépítendő építmények jellegét is. A lista tartalmaz kulturális, oktatási, sport, közösségi, turisztikai építményeket is, valamint vendéglátó kisvállalkozások, vallási központok, közlekedési és közbiztonsági célokat szolgáló építményeket is.

A 7 oldalas törvényjavaslat arra is felhatalmazza a céget, hogy a terv megvalósításánál nem kell figyelembe vennie a város hosszú távú városfejlesztési tervét, övezeti besorolását vagy kerületi szabályozási terveit. Arra is felhívja a javaslat a fővárost, hogy minden szükséges egyeztetést tegyen meg annak érdekében, hogy a munkálatokat 2014. júniusában elkezdhessék.

„Ez azt jelenti, hogy a fejlesztőnek nem kell törődnie azzal, hogy az ingatlan miképp illeszkedik a város szövetébe. Ha a kiemelt jelentőségű beruházások innentől kezdve úgy valósulnak meg, hogy a hatályos várostervezési és rendezési szabályok felfüggeszthetőek lesznek, illetve ezt a jogot bármely kiemelt jelentőségű beruházás vindikálhatja magának, akkor Budapest előbb-utóbb szétrobban.” – mondta el Szemerey Samu budapesti építész. „A tervet még senki sem látta” – mondta Szemerey.  „Ha ki lehet iktatni az ingatlanfejlesztési folyamatból az építészszakmai kontrollt, akkor az egész beruházás még kevésbé lesz transzparens.”

Ellenzéki politikusok szintén hangot adtak aggodalmaiknak a december eleji három órás vita során. Pál Tibor MSZP képviselő kritizálta a terveket, és azt mondta, ez csak egy újabb Fidesz kísérlet arra, hogy elrejtsenek egy közpénzből megvalósuló beruházást a nyilvánosság elől.

Szél Bernadett LMP képviselő arra hívta fel a figyelmet kritikájában, hogy a projekt úgy valósul meg, hogy nincs rálátás vagy kontroll azzal kapcsolatban, hogy mit tehet meg a beruházó a park területén belül. Megkérdezte, vajon a XIV. kerület lakosait megkérdezték e arról, hogy jóváhagyják a terveket.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért képviselője arra mutatott rá, hogy a kommunizmus 25 évvel ezelőtti bukása óta Budapest zöldterületeinek a fele eltűnt, és garanciákat kért arra, hogy a park zöldfelületi  jellege érintetlen marad.

Papcsák Ferenc a hozzászólásokat “impulzívnak”, az azokban elhangzó aggályokat „légből kapottaknak” nevezte.

A szerkesztő: A Budapest Beacon teljes szívéből egyetért vele!  Az valóban  impulzív, hogy egy 300 hektáros városi parkot egy fejlesztő cégnek adnak, hogy 150 milliárd forintot költsön olyan épületek felépítésére, amelyeket még meg sem terveztek, és nincs is rájuk szükség.

A Budapest szívében álló 300 hektáros közpark tulajdonképpeni kisajátítása a legnagyobb szintű botrányok egyike. És mi lesz a sorsa a jelentős épületeknek, amelyek most otthont adnak a különböző múzeumoknak? Eladják olyan ingatlanfejlesztőknek, akik jó politikai  kapcsolatokkal rendelkeznek és hagyják addig romlani azokat, amíg valaki a vételi ár háromszorosát hajlandó kifizetni azokért?

Hivatkozás:

MAGYAR KÖZLÖNY 113. szám, Közlönyök.hu; 2013. július 2.

Ötletpályázat a Múzeum Negyedre, Index.hu; 2013. július 8.

Kamarai bojkottfelhívás a Múzeumi Negyedre, Index.hu; 2013. július 23.

Újraálmodják vagy beszántják a Városligetet?, HVG.hu; 2013. november 4.

DK: A múzeumi negyednek nincs értelme, HVG.hu; 2013. november 10.

A Városliget megújításáról és fejlesztéséről, Parlament.hu; 2013. december 2.

Állami szuperberuházóé lehet a Városliget, HVG.hu; 2013. december 2.

Papcsák foggal-körömmel védi a városligeti pázsitot, HVG.hu; 2013. december 3.

Vita a Városligetről: Papcsák “impulzív” kérdéseket kapott, HVG.hu; 2013. december 3.

Városliget államosítása: népszavazásig is elmenne az MSZP, HVG.hu; 2013. december 4.