Robert Fico szlovák miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, valamint Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő (balról jobbra) Varsóban. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A európai uniós gazdaságpolitikával, intézményrendszerrel, közös biztonságpolitikával és uniós szakpolitikával kapcsolatban is javaslatot tett Orbán Viktor a visegrádi négyek varsói találkozóján. A megbeszélésen Angela Merkel is részt vett.

Varsóban találkoztak a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) vezetői pénteken. A megbeszélésen ott volt Angela Merkel német kancellár is. Orbán Viktor miniszterelnök az MTI beszámolója szerint négy javaslatot tett:

1. Kiemelt prioritássá kell tenni a biztonság kérdését, és hozzá kell kezdeni egy közös európai hadsereg fölállításához.
2. Az európai központi intézményeknek – az Európai Tanácsnak, mind az Európai Bizottságnak (EB) – vissza kellene térnie eredeti rendeltetéséhez, azaz: „az Európai Tanács vezesse és csak ő vezesse az Európai Uniót. Az Európai Bizottság a politikai szerepjátszást fejezze be”.
3. Az Európai Unió (EU) őrizze meg régi, bevált politikáit, mint a kohéziós és agrárpolitikát, viszont ne emelje uniós szintre a migrációt és a szociális kérdéseket.
4. A közösség tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját.

Az Európai Unió alapszerződésének módosítását illetően Orbán úgy nyilatkozott, hogy ennek szükségességéről csupán a viták és a tárgyalások egy későbbi szakaszában lehet döntést hozni.

„Az Európai Unió elvesztette az adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli – az unió szempontjából külpolitikai – kérdésekben sem” – mondta még a tárgyalások előtti sajtótájékoztatón a magyar kormányfő.

Merkel szerint a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több „közös akciót tervezhetnek” a közös biztonság- és védelempolitika területén, viszont a belbiztonság területén „nemcsak a terrorizmus elleni harc” a fontos, a „humanitárius felelősségvállalás”, az afrikai országokkal kialakítandó „migrációs partnerség”, a Törökországgal kezdett együttműködés, valamint az „illegalitás elleni küzdelem” kérdéséről is szükséges tárgyalni.

Szydlo együttműködésre irányuló reformokat szorgalmazott

Az unióban komoly vitára van szükség a biztonsági kérdésekről, reagálni kell a terrorizmussal, a migrációs válsággal összefüggő kihívásokra – mondta Beata Szydlo lengyel kormányfő. Szerinte a britek kilépéséről döntő júniusi népszavazás után olyan változásokra van szükség, „melyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat” – szögezte le Szydlo, aki szerint nélkülözhetetlenek a hatékonyabb európai együttműködésre irányuló reformok.

Beata Szydlo (jobbra) és Orbán Viktor. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Az EU külső és belső biztonságát, ezen belül a terrorizmust, a migrációs válságot érintő témákban hangsúlyt kell helyezni a külső határvédelemre, valamint az EU határain kívül nyújtandó humanitárius segítségnyújtásra – tette hozzá a lengyel miniszterelnök.

Fico: változnia kell a kommunikációnak

A jövőben szükséges, hogy megváltozzon a kommunikáció az unió intézményei és a tagállamok között, mert Nagy-Britannia után más tagországok is népszavazást írhatnak ki a tagságról, ha az unió „nem talál megnyugtató válaszokat az Európát érő kihívásokra” – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök. Szerinte az is elengedhetetlen, hogy az EU visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban is.

Orbán Viktor (jobbra) és Robert Fico. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A szeptember 16-i „pozsonyi csúcstalálkozón mindezt meg kell vitatni. Tudatosítani kell, hogy hosszú távú folyamatokról van szó, de el kell őket indítani” – hangsúlyozta a szlovák kormányfő.

Sobotka: meg kell erősíteni az integrációba vetett hitet

Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az EU nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni a pozsonyi csúcstalálkozón – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.

Robert Fico, Angela Merkel, Beata Szydlo, Orbán Viktor és Bohuslav Sobotka (balról jobbra). Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

„Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitát kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is” – tette hozzá Sobotka, csatlakozva ezzel Orbánhoz a kérdésben.

Csehország rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy az EU megerősítse a lakosság körében az integrációba vetett hitet, mert ez a sikeres politika alapja.

Le Monde: Orbán Viktor a legmagasabb szintű vezető az unióban, aki nyíltan kampányol Trump mellett

A nemzetközi sajtó is foglalkozott az eseménnyel. Németországban a ZDF országos köztelevízió heute.de című hírportálja Merkel küldetése az EU centrifugális erői ellen címmel közölt cikket. A „közép-kelet-európai” országok elhatárolódnak az „öreg Európától”, és szembehelyezkednek az unión belüli szorosabb együttműködésre irányuló követelésekkel – írják. A V4 csoport „minden eddiginél egységesebben lép fel”, a négy ország együtt harcol a „föderalisztikus Európa, a menekültek befogadása és Németország állítólagos dominanciája” ellen – áll a cikkben, melyről az MTI közölt rövid beszámolót.

Mindig is Orbán Viktor magyar kormányfő volt Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt „erős emberének” példaképe, aki már évek óta sürgeti, hogy Varsó legyen egy „második Budapest”, és a lengyel kormány ennek megfelelően magyar mintára korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét, és „pártirányítás alá vonta a közszolgálati médiát”.

Orbán Viktor azon kevesek egyike, akik Donald Trumpot támogatják Európában címmel közölt tudósítást a Le Monde. A francia lap emlékeztetett arra, hogy az amerikai republikánus elnökjelöltről a magyar miniszterelnök kizárólag pozitívan beszél, s úgy értékeli, hogy megválasztása áldás lenne az öreg kontinens számára.

A lap szerint ez furcsa állásfoglalás egy olyan kis NATO-tagállam részéről, amelyet a republikánus politikus bírált amiatt, hogy nem járul eléggé hozzá a közös védelmi kiadásokhoz. „Orbán Viktor a legmagasabb szintű vezető az Európai Unióban, aki nyíltan kampányol Trump mellett, akivel a 2010 óta kormányzó nacionalista politikus teljesen azonosul” – olvasható a cikkben.

Mindkét politikus túlzó nyelvezetet használ, csodálattal tekintenek Vlagyimir Putyin orosz elnökre, tekintélyelvűen gondolkodnak a demokráciáról, és ellenérzéssel vannak a hatalmi fékek iránt. Kerítések emelésével állítanák meg a migránsokat, a gazdasági protekcionizmust hirdetik és az identitási befelé fordulásnak is engednek. A Le Monde szerint mindezek ellenére Orbánt távol tartják az amerikai jobboldal hagyományosan befolyásos hálózataitól, amely óvatosan tekint a Kremllel való kapcsolatára, és arra, ahogy képes a többi közép-európai országot befolyásolni.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):