Dávid Ferenc és Mráz Ágoston Sámuel. Fotó: ATV/Atv.hu

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára az üzletek vasárnapi zárva tartásáról szóló vitában lemosta az érvek helyett inkább csak nettó kormánypropagandát szajkózó Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Csoport vezérigazgatóját. Mindeközben a kormánypárti képviselők elvetették az ellenzék javaslatát, így egyelőre nem lesz százszázalékos bérpótlék vasárnap. Gazdasági elemzők szerint minden szempontból jó, hogy újra kinyitnak a boltok.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt, a kormány javaslatot tett az üzletek vasárnapi zárva tartásának megszüntetésére. A szándék egyértelmű: kisebb kár visszavonni egy nyilvánvalóan hibás döntést, mint megkockáztatni, hogy egy esetleg sikeres népszavazással valódi politikai vereséget szenvedjen el a hatalom. Orbánék persze azt mondják, ők hallgatnak az emberekre, azért döntöttek így, igaz, ehhez tizenhárom hónapnyi masszív ellenállásra volt szükség, és megannyi botrányra, ami az ügyet érintő népszavazási kezdeményezések körül zajlott.

Az intézkedésnek már a bevezetés előtt keményen nekimentek a szakmai szervezetek, mondván az átgondolatlan, és kifejezetten káros a kereskedelmi szektorra nézve. Egyik legkitartóbb szószólójuk Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára volt, aki az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Mráz Ágoston Sámuellel, a kormányközeli Nézőpont Csoport vezérigazgatójával nézett farkasszemet hétfőn.

A kormány döntésében Mráz szerint a legfontosabb szempont az volt, hogy 2016 ne egy megosztó, és kevéssé fontos kérdésről szóljon, a jogszabály visszavonása tehát nem azt jelenti, hogy a kormány az elmúlt egy évet hibának tartja. A vasárnapi zárva tartás értékek és érdekek vitájáról szól, a migrációs krízis mellett viszont csupán másodlagos kérdés – magyarázta az elemző.

Ő maga a két problémát egyébként nem akarja szembeállítani egymással, ugyanakkor szerinte a professzionális politika a napirenden való kérdésekkel is foglalkozik. Az ügy valóban fontos, ám nem úgy, ahogyan azt a kormányzati propaganda megpróbálja lenyomni a torkunkon, arról ugyanis már kevesebb szó esik a hatalomhoz hű orgánumok háza táján, hogy Magyarország minden emberséget nélkülöző módon bánik a déli határon rekedt menekültekkel. Az itt várakozó emberekhez már a környéken dolgozó segélyszervezetek munkatársait sem engedik oda, ők is csak az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Menekültügyi Főbiztosságán keresztül segíthetnek, melynek tevékenységét a magyar kormány nem akadályozhatja – írja az Index. Se orvos, se víz, se étel, se WC – lenne tehát miről beszélni. Napirenden lehetne például tartani a kérdést, miszerint mégis miért sodródik a teljes embertelenség határára egy magát kereszténynek valló kormány.

Mráz feltehetően nem erre gondolt, hanem arra a 1294 menekültre, akit Magyarországnak be kellene fogadnia, bár ő maga évszázados kihívást emlegetett ezzel kapcsolatban.

A Nézőpont vezetője szerint a kormány a magyar kiskereskedők és a munkavállalók érdekében döntött úgy egy éve, hogy vasárnap nem lehet majd vásárolni a nagyobb áruházakban, és akkor még a keresztény és konzervatív nézőpontról szó sem esett. Mráz szerint is fölbukkan némi politikai indok, hiszen így még arcvesztés nélkül tudott kihátrálni a dologból a hatalom – nem úgy, mint annak idején Gyurcsány Ferenc a vizitdíjas népszavazáskor –, a szocialisták aláírásgyűjtése ugyanis még nem kezdődött meg, így az egyelőre csupán egy „témafölvetés”.

Ha az intézkedés beváltotta volna a hozzáfűzött reményeket, akkor nem vonták volna vissza – mondta Dávid Ferenc. Szerinte előre lehetett tudni, hogy a dolog nem jön majd össze, hiszen a multinacionális cégek a nagyobb tőkeerejükkel és komolyabb üzletpolitikájukkal a hatnapos csatát is megnyerték, ennek megfelelően az öt, vagy annál kevesebb embert foglalkoztató vállalkozások közül két és fél ezer megszűnt – folytatta Dávid Ferenc a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.

Ugyanerre jutott egyébként a Nielsen az élelmiszer-kiskereskedelemről készült felmérésében, amely szerint egy év alatt öt százalékkal csökkent az élelmiszerboltok száma Magyarországon. Főleg a hagyományos, kétszáz négyzetméteres és kisebb üzletek zártak be nagy számban, tehát a tények azt igazolják, hogy a kormány terve, miszerint a kiskereskedőket hozzák helyzetbe az intézkedéssel, nem jött be. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy ez volt a valódi terv, hiszen a szabályozást kifejezetten az egyik kormányközeli áruházláncra szabták, emellett pedig sem a bevezetésről, sem a kivezetésről nem tárgyaltak a munkaadói szervezetekkel, ami megint csak arra enged következtetni, hogy vagy egy teljesen átgondolatlan lépésről volt szó, vagy pedig valóban bizonyos kormányközeli vállalkozók helyzetbe hozása volt a szándék.

Dávid Ferenc szerint az ügy tragédiája, hogy a szakmai kérdést politikai síkra terelték, Mráz szerint ugyanakkor ezt épp a VOSZ és az ellenzék tette meg. A szervezet főtitkára ezt kikérte magának, és cáfolta, miszerint együttműködtek volna az ellenzékkel, sőt, mindenki emlékezhet rá, hogy a VOSZ volt az első, amely az ügyben népszavazási kérdést adott be, másfél órával megelőzve a Demokratikus Koalíciót (DK). Nem is örültek, hogy az ellenzék „rámászott” a kezdeményezésükre – mondta Dávid Ferenc, aki egyébként a vasárnapi bérpótlék ötven százalékra való visszaállítását is nehezményezi. Ebben amúgy teljes az egyetértés közte és az ellenzéki pártok között.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) nem állt töltött fegyverrel a Fidesz tarkójánál, hogy pontosan úgy állítsák vissza a nyitva tartást, ahogyan azt az általuk kezdeményezett népszavazás kényszerítette volna ki, tehát hogy egyszerűen töröljék el az azt tiltó törvényt. A kormány mégis így tesz, Mráz szerint azért, mert a szocialisták kérésének tesznek így eleget. A Nézőpont vezérigazgatója úgy véli, hogy a Fidesz a vállalkozók érdekeit tartja szem előtt, a mostani döntés pedig a VOSZ főtitkára szerint is ezt igazolja, aki csak azt nem érti, miért kellett erre tizenhárom hónapot várni.

A bérpótlék mértékével később foglalkoznak

Változatlanul hagyta a kormány vasárnapi zárva tartás eltörléséről szóló előterjesztését az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága. A testület ellenszavazat nélkül, a KDNP-s tagok tartózkodásával fogadta el a javaslatot kedden. Csak a pótlékok növelésével kapcsolatban alakult ki vita – az ellenzék a korábbi másfélszeres helyett dupla bért adott volna a hét utolsó napján dolgozóknak. A kormánypártok ezt arra hivatkozva utasították el, hogy a népszavazást csak az eredeti állapot helyreállításával lehet elkerülni, és a bérpótlékokkal majd utána foglalkoznak. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke azt ígérte: a kérdésről tárgyalásokat kezdenek a szakszervezetekkel.

A gazdasági elemzők szerint mindenki jól jár a kormányzati hátraarccal

Elemzők szerint az intézkedéssel a tervezettnél jobban nőhet a gazdaság, bővülhet a foglalkoztatás is, nem beszélve a kiskereskedelmi forgalomról. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a vasárnapi nyitva tartás hatása nem lesz óriási, de ahhoz elegendő lehet, hogy ne 2,3 százalékkal, hanem 2,5 százalékkal nőjön idén a magyar GDP. Ezen túl azonban nőhet a forgalom, és a foglalkoztatásnak is kedvezhet az intézkedés, sőt, még a fizetések is emelkedhetnek – nyilatkozta a szakember a Vs-nek. A lapnak nyilatkozó Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza is hasonló véleményen van.