A védőnők átverve érzik magukat, szeptemberben jöhet a sztrájk

augusztus 4, 2016

Varga Andrea ATESZVarga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke tart beszédet a tavaly májusi szakszervezeti demonstráción Budapesten. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám

A védőnők úgy érzik, csúnyán átverte őket a kormány, a bejelentett harmincötezer forint helyett ugyanis legfeljebb háromezer forintos béremelésre számíthatnak. Szeptemberben jöhet a sztrájk. Az egészségügyi dolgozók kivándorlása mindeközben nem lassul.

Akár sztrájkkal is rákényszerítik a védőnők a kormányt, hogy betartsa az adott szavát – mondta a nol.hu-nak Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet (Atesz) elnöke. Az érdekvédő szerint nem igaz, hogy a védőnők januártól visszamenőlegesen harminc-harmincötezer forinttal többet vihetnek haza, mint ahogyan az a kormányzati kommunikációban elhangzott, mert a valóságban az összeg tizede sem nagyon jut nekik.

Ennek oka, hogy valójában nem a védőnők bérét, hanem a tevékenységre jutó finanszírozást emelték meg az említett összeggel. Az orgánum beszámolója szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) valóban utalt a szerződött szolgáltatóknak, azaz a védőnők munkáltatójának (ami lehet önkormányzat, kórház, vagy egyéb szolgáltató – a szerk.), a hatályos jogszabály szerint azonban ennek az összegnek mindössze a tizenkét százalékát kötelesek a munkáltatók odaadni bér formájában a védőnőknek. A fizetésük így bruttó 3500-4000 forinttal emelkedhet, ami nettóban alig 2500-3000 forint.

Az Autonóm Területi Szakszervezet tiltakozik amiatt, hogy a védőnők kimaradtak az egészségügyi bérrendezésből – tette hozzá Varga. Szerinte az ő helyzetüket csak úgy lehetne elfogadhatóan rendezni, ha az egészségügyi szakdolgozói bértábla a védőnőkre is vonatkozna, most ugyanis azt csak a fekvő- és járóbetegeket ellátó állami szolgáltatóknál dolgozókra alkalmazzák.

Emiatt óriási a bérfeszültség a dolgozók között, hiszen ugyanolyan végzettséggel és szakmai életúttal a védőnők 30-50 ezer forinttal is kevesebbet vihetnek haza, mint például az ápolók – magyarázta a szakszervezet elnöke. Az Autonóm Területi Szakszervezet azt követeli, hogy a védőnőkre is terjesszék az egészségügyi szakdolgozói bértáblát. Ezt nyomatékosítandó, a napokban fölmérik a sztrájkhajlandóságot, és ha szükség lesz rá, szeptemberben meghirdethetik a munkabeszüntetést.

Nem csökken az elvándorló egészségügyi dolgozók száma

Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) legfrissebb – 2016 első félévi – adatai szerint az esztendő első hat hónapjában 419 orvos (közülük 372 magyar – a szerk.), 108 fogorvos, 359 szakdolgozó, 108 fogorvos és 23 gyógyszerész távozhatott külföldre. Azért a feltételes mód, mert arra vonatkozó információja az ENKK-nak nincs, hogy a szakképesítését külföldön történő elismerése céljából hatósági bizonyítványt kérő személy valóban el is hagyta az országot. Korcsoport szerint toronymagasan a pályakezdő szakemberek vannak a legtöbben, harminctól egészen ötvenöt éves korig pedig szépen egyenletesen csökken a dokumentumot kikérők száma.

2010 óta éves szinten körülbelül ezer orvos és hétszáz szakdolgozó kéri ki az említett hatósági bizonyítványt. Valódi, csökkenő vagy növekvő tendencia egyelőre nem rajzolódik ki: az orvosok száma 2012 óta elhanyagolható módon ugyan, de összességében csökken, a szakdolgozók számánál viszont szintén elhanyagolható mértékű emelkedés látszik.

Az első féléves adatok alapján nem állt meg az egészségügyi dolgozók kivándorlása – mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán. Ha a 372 magyar orvost kettővel megszorozzuk (feltételezve, hogy az év második felében is ugyanennyien kérik majd ki a bizonyítványt – a szerk.), akkor 744-et kapunk. A tavalyi szám 717 volt, tehát még növekedett is az „elvándorlás”, bár Éger inkább a stagnál szót használta a folyamatra.

A következő egy év során bekövetkező bérfejlesztésre azért sokan fölkapták a fejüket – magyarázta Éger, ám szerinte ezért a bérmelésért még nem fognak hazajönni a már külföldön dolgozó szakemberek, sokkal kevesebbért lehet ugyanis itthon tartani valakit, mint visszacsábítani.

Az elvándorlásnak két pillére van: a bér, és a munkakörülmények. Utóbbiba az is beletartozik, hogy milyenek a kollégák, hogy mennyi adminisztráció társul az orvosi munkához, hogyan tudja magát képezni, vagy milyen a főnöke. Ez egy hosszú folyamat, amit sokkal könnyebb volt elrontani az uniós csatlakozás óta eltelt tizenegy évben, mint helyrehozni azt – mondja a MOK elnöke.

Báremelés biztosan kell, de a kiszámíthatóság nagyon fontos. Van egy két évre szóló megállapodás, most azért kell küzdenünk, hogy ez folytatódjon – hangsúlyozta.