Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi jogok Irodája (ODIHR) július 10-én közzétette végleges jelentését az április 6-i magyarországi országgyűlési választásokról. A magyar kormány kissé késői meghívása után, márciusban állította föl a Korlátozott Választási Megfigyelő Misszióját (LEOM) a varsói központú ODIHR.

A magyar választási rendszerben bekövetkezett jelentős változások miatt úgy döntött a szervezet, hogy az elemzőkből álló központi csoport mellett tíz úgynevezett hosszú távú választási megfigyelőt is küldenek. Az ő feladatuk az volt, hogy az új jogi környezetet, a politikai feltételeket és magát a választási rendszert vizsgálják a kampány és a választás alatt.

A hosszabb kiértékelési és jelentéstételi időszakot követően,a végleges jelentésmagát az április 6-i választást “jól szervezettnek” ítélte, és kijelentette, hogy az “sokszínű választási lehetőséget kínált” a szavazóknak. Az EBESZ szakértői a választási regisztrációs eljárással kapcsolatban is bizalmukat fejezték ki. A választási kampánnyal kapcsolatban viszont számos ponton aggodalmukat fejezték ki, részben megerősítve azelőzetes jelentésben is kifejtett megállapításokat.

A dokumentum kifogásolja, hogy az új választási törvény megalkotását nem előzte meg társadalmi párbeszéd, és azt állítja, hogy a töredékszavazatok elosztásának új rendszere összesen 6 parlamenti helyet hozott a Fidesznek. Kiemelik, hogy az egyenlő választójog elvét sérti az, hogy a kisebbségeknek kötelező a nemzetiségi listára szavazniuk. Megállapították, hogy a választási folyamatba vetett általános bizalom javulásához a helyi választási bizottság tagjait szélesebb körből kellene választani, illetve a választópolgárokat több alapvető információval kell ellátni a választás menetével kapcsolatban. Azt is megjegyezték, hogy a Nemzeti Választási Irodának jóval a választások előtt ki kellene vizsgálni a folyamattal szembeni minden jogi aggályt.

A kampányfinanszírozásról szóló fejezet többek között élesen bírálja a “harmadik fél által folytatott kampányt” – gondolva itt az ellenzéket támadó plakátokat megrendelő, Fidesz-közeli Civil Összefogás Fórumra – megállapítva, hogy “ezeknek a költségeknek meg kellene jelenniük a végleges kampányköltségvetésben is.”

A jelentés kifejezetten kritikus volt a választásokat övező a médiakörnyezettel kapcsolatban. Az EBESZ/ODIHR alapelvei szerint a választások médiakörnyezete kiemelten fontos szerepet játszik abban, hogy a választó megfelelő tájékoztatást kapjon szavazata leadása előtt. A politikai, kampányfinanszírozási és társadalmi nemekkel foglalkozó elemzők mellett a magyar LEOM misszióban működött egy “média-monitoring” csoport is, amely az országosan sugárzott televíziók, és országos kiadású napilapok politikai tartalmát mérte. Az előzetes megállapításokhoz hasonlóan a végleges jelentés is leszögezi, hogy noha a közszolgálati MTVA a kampány formális szabályozásainak eleget tett, a kereskedelmi médiában megjelenő politikai hirdetések korlátozás nem volt igazságos, és előnyhöz juttatta a kormányzó pártot. További súlyos probléma a jelentés szerint, hogy az országos médiumok szinte mindegyike elfogult, nem nevezhető függetlennek:

“A médiapiacot számos televízió és nyomtatott sajtótermék jellemzi, ezeknek többsége nyíltan vagy a politikai jobboldallal, vagy a politikai baloldallal fonódik össze. Az EBESZ/ODIHR misszió informátorai nagyon kevés médiumról állították azt, hogy valóban független lenne. A politikai pluralizmust aláássa az a jelenség, hogy egyre több médium kerül a Fidesszel formális vagy informális kapcsolatban álló üzletemberek kezébe, és ezek a médiumok közvetlenül részesülnek állami hirdetésekben. Kormánykritikus újságírók arról tájékoztatták az EBESZ/ODIHR missziót, hogy az állami és magánhirdetések lehetséges elvesztése veszélyezteti a sajtótermékek gazdasági életképességét, és ez öncenzúrát, a kormány tevékenységével szembeni kritika visszaszorulását eredményezheti.”

A jelentés azt ajánlja, hogy módosítsák a magyar médiatörvényt. Többek között azt javasolja, hogy a sajtópereket ne büntetőjogi ügyként kezeljék, valamint azt, hogy a Médiahatóság biztosítsa az újságírás függetlenségét és nyomásmentes környezetet. A jelentés a közszolgálati televízió kampány alatti függetlenségét is kétségbe vonja:

“A kritikus tájékoztatás hiányát súlyosbítja az, hogy a közszolgálati televízió, az MTVA nem független, hiszen a gazdasági és szerkesztési függetlenségét nem garantálja a 2010-es médiatörvény.”

A misszió médiamonitoring eredményei március 10. és április 6. között azt mutatták, hogy a közszolgálati M1 “jelentősen elfogult” volt a Fidesz irányában: negatív felhanggal csak 5%-ban beszéltek a kormánypártól, míg az ellenzéki Összefogásról szóló összes anyag 84%-a negatív hangvételű volt. Hasonló számok jöttek ki a jobboldali magán hírcsatorna, a HírTV, illetve az országos kereskedelmi csatorna, a TV2 esetében is. Előbbi 75%-ban, utóbbi pedig 49%-ban negatív tónusban tudósított az ellenzéki összefogás kampányáról.

Az ellenzéki pártok egy napon belül egymáshoz hasonló közleményekben reagáltak az EBESZ-jelentésre.A szocialisták szerint “Magyarországnak mostantól hivatalos papírja van arról, hogy a Fidesz tisztességtelen választási rendszert épített fel.” Hozzátették még, hogy “a fő kérdés mostantól az, hogy a demokratikus ellenzék pártjai milyen választ adnak erre, s hogyan tudják majd legitim módon megteremteni a demokrácia helyreállításához szükséges parlamenti többséget.” Az Együtt-PMbejelentette, hogy az önkormányzati választások után számos törvénymódosítási javaslatot fognak beadni, amelyek összhangban lesznek az EBESZ/ODIHR ajánlásaival.

A Budapest Beacon megkereste a Fideszt is, hogy kommentálja az EBESZ jelentését, egyelőre türelmet kértek. Amint megérkezik a válaszukat, frissítjük a cikkünket.