A bicskei menekülttábor bejárata. Fotó: MTI

Szerdán elkezdték kiüríteni a bicskei befogadóállomást. Húsz lakóját embertelen körülmények közé, a körmendi táborba szállítják. Erősen úgy tűnik, hogy a hatóságok azt várják: szökjenek át Ausztriába, ezért helyezik el őket a határtól öt kilométerre fekvő kisvárosba. A Migszol szerint „a genfi egyezmény tökéletes semmibevevése”, ahogy Magyarország a menekültekkel bánik.

Csütörtöki, a Budapest Beaconnek írt levelében a Magyarországon menedéket kereső külföldiek helyzetén segíteni hivatott civilszervezet, a Migránsszolidaritás Csoport (Migszol) arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy szerdán elkezdték kiüríteni a bicskei befogadóállomást. Reggel minden előzetes értesítés nélkül közölték húsz emberrel, hogy menniük kell.

A Migszol szerint a húsz menedékkérőt Körmendre vitték, ahol a mínusz öt fok ellenére „sátrakban szállásolják el […], és fafűtéses kályhákkal látták el őket, amelyek édeskeveset jelentenek a farkasordító hidegben”.

A civilszervezet szerint folyamatosan táplálni kell a tüzet, és csak közvetlenül a kályha mellett van meleg, ezért a menedékkérők aludni sem tudtak éjjel. A Migszol úgy tudja: csütörtökön azt mondták nekik, hogy szabad az út Ausztriába. „Nyilvánvalóan meg akarnak szabadulni tőlük.” A levél szerint a húsz ember közül többen már megkezdték integrációjukat, páran a Közép-Európai Egyetem hallgatói vagy leendő hallgatói.

A magyar államnak a menekültekkel szembeni embertelen bánásmódja „a genfi egyezmény tökéletes semmibevevésével ér fel” – zárul a Migszol csütörtöki levele.

A Budapest Beacon november végén írt a bicskei menekülttábor decemberi fölszámolásáról, de akkor még úgy tudtuk, hogy a bicskei menekülteket a kiskunhalasi táborba szállítják át. A Migszol fönt idézett levele azonban azt valószínűsíti, hogy a hatóságok a lehető leghamarabb szeretnének megszabadulni a menekültektől, ezért szemelték ki nem az ország déli részén, a szerb határhoz viszonylag közel eső Kiskunhalast, hanem az osztrák határtól mintegy öt kilométerre lévő Körmendet.

A körmendi sátortábor. Fotó: Abcúg, Hajdú D. András

Mint testvérlapunk, az Abcúg nyomán a Budapest Beacon arról októberben beszámolt, áldatlan állapotok uralkodnak a körmendi táborban. „Képzelje el, hogy egy tízfős katonai sátorban kell laknia, amely beázik az esőtől, az alja egy vékony műanyag fólia, a világítás pedig csak sötétedés után működik! A Helsinki Bizottság májusi jelentése szerint ilyen állapotok uralkodtak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) körmendi menekülttáborában […]” – írtuk másfél hónapja.

A helyzet azóta annyiban változott, hogy nem éjjel, hanem nappal van két-három fok, éjjel pedig mínusz öt. Az Abcúgnak nyilatkozó Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője szerint „ilyen körülmények harmadik világbeli helyeken szoktak lenni sok ezer fős menekülttáborokban”.

Egy júliusban készült kép a körmendi sátrak belsejéről

A szakember arra is fölhívta a figyelmet, hogy Körmenden nincs lehetőség magyarul tanulni, holott a menekültek közül többen is szeretnének. „Ha hónapokig nincs mit csinálni egész nap, ha éjszakánként már vacogtató hideg van, és eleve alig van kilátás, hogy bármi is jobbra forduljon itt, nem csoda, hogy előbb-utóbb a legtöbben nekivágnak a határnak. A mi ügyfeleinken is látszik, hogy a hideg beálltával még a legelszántabbaknál is elszakad a cérna” – fogalmazott Gyulai, aki szerint a magyarországi menekülttáborok közül a körmendiben a legrosszabbak, a bicskeiben (voltak) a legjobbak a körülmények.

„A körmendi tábor fenntartása azért is érthetetlen, mert a jobb körülményeket biztosító magyar menekülttáborok az elmúlt hónapokban alig félházzal működtek. A körmendi, a vámosszabadi, és a decemberig még üzemelő bicskei és a kiskunhalasi tábor is nyitott. Ezekben szeptember közepén 356 ember jutott 881 férőhelyre, így bőven jutott volna hely a Körmenden lévő tizenhárom-húsz menekültnek is” – írtuk októberben az Abcúg nyomán.

„A magyarországi menekültügyi rendszer teljes leépítése zajlik” – nyilatkozta az Abcúgnak a már idézett októberi cikkben Gyulai Gábor.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):