Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország aláírt egy egyezményt Visegrádon 1991. február 15-én. Ez az egyezmény fektette le a modern politikai, gazdasági, és kulturális együttműködés formáinak hosszú távú keretrendszerét.

A következő másfél évtizedben Magyarország és a Cseh Köztársaság vezette a Visegrádi Négyek gazdasági fejlődését az egy főre eső GDP-t tekintve. Azonban 2006-tól kezdve Magyarország növekedési rátája jelentősen elkezdett visszahúzódni és Lengyelország, kiváltképp Szlovákia megkezdte a felzárkózást.

Azóta már Magyarország az utolsók közé csúszott a Visegrádi Négyeken belül és hagyja, hogy Lengyelország lassan átvehesse a helyét. Zsiday Viktor, alapkezelő menedzser szerint Lengyelország gazdasága 12 százalékkal, Szlovákiáé 10,5-tel, a Cseh Köztársaságé 2,3-mal nőtt az elmúlt négy év alatt. Mindez idő alatt Magyarországé csak 1,7 százalékkal nőtt.

2006-ban csak a csehek kerestek kicsivel többet, mint a magyarok. A csehek ma már 40 %-kal (75000 Forinttal) több fizetés visznek haza, mint magyar társaik.

2007-ben egy tipikus magyar alkalmazott egy szlovákhoz képest 25 százalékkal több fizetést vitt haza. Ma már a szlovákok átlagosan 10 százalékkal többet visznek haza, mint magyar tárasaik.

Ugyan az átlagos bruttó fizetések magasabbak Magyarországon, mint Lengyelországban, de a magas járulékok miatt a magyarok átlagosan valójában kevesebb bért visznek haza, mint a lengyelek.

A Gyurcsány kormány alatti hatalmas költségvetési hiány folyamán 2006-ban megemelkedett a kamatláb, mely lelassította Magyarország növekedési rátáját, írja az origo.hu „A már gyenge magyar gazdaságot szétlapította a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság.”

A Forint jelentősen gyengült az Eurohoz képest 2007 és 2012 között, 250 Forintról 290-re. A cseh Korona ez idő alatt erősödött a forinthoz képest. A lengyel Zloty értéke a Forinttal megegyező irányba változott.

A magyar gazdaság a legrosszabb teljesítményt azóta nyújtja, amióta 2010-től a Fidesz van hatalmon és a jövőbeli perspektívái nem jók, írja az origo.hu. „Magyarországi növekedési potenciálja jövő évre 0 és 0,5 százalék közé tehető, mely az alacsony befektetési aránynak köszönhető, ami a bizonytalanságból, az ágazati adókból, a banki hitelek befagyasztásából származik, továbbá abból a tényből, hogy a háztartások nagy része még mindig súlyosan eladósodott.”

Az origo.hu úgy tartja, hogy a kormány által 2014-re előrevetített 2-3 százalékos GDP növekedés túlontúl optimista, rámutatva, hogy a Költségvetési Felelősségi Intézet sem lát esélyt 1 százaléknál nagyobb növekedésre. Az origo.hu szerint ennek az az oka, hogy az embereknek nincs pénze, sok a munkanélküli, és a vállalatok óvatosan kezelik a béremeléseket és új dolgozók felvételét. Azonban a közműszámlák csökkentése és a jegybank 0%-os hitelprogramja segítheti a növekedést.

Az origo.hu beszámol arról, hogy a magyarországi közműszolgáltatás árai nem magasabbak a szomszédos országok árainál, viszont az egyetlen dolog, amit a kormány tehet a reálbérek emelkedésért a jövő évi választások előtt az, hogy kikényszeríti a háztartási közműszámlák csökkentését.

Hivatkozások:

Így húztak el mellettünk a szlovákok, origo.hu, 2013. október 28.

MAGYARORSZÁG ROSSZABBUL TELJESÍT…, Zsiday Viktor, 2013. november 7.