Félix Anikó. Fotó: Facebook

Hogy ki a nagyobb ellenség, az mindig a kontextus függvénye – állítja Félix Anikó, a Jobbikot és annak szellemi-ideológiai-mozgalmi hinterlandját kutató szociológus, aki – áldozva a tudomány oltárán – még a magyarok bösztörpusztai országos gyűlésén is részt vett 2011-ben és 2012-ben. A Jobbikot „modern radikális pártnak” leíró fiatal szakember arra hívta föl a figyelmet, miszerint a modern radikális pártok egyik jellemzője, hogy használják a modern világ technológiája által adott eszközöket. Az ELTE doktorjelöltje úgy véli: a Jobbik nem fog visszaradikalizálódni, inkább olyasmi alakulattá válik, mint a Marine Le Pen-féle Nemzeti Front.

Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, Félix Anikó szociológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) doktorjelöltje és Peripato Csoportjának kutatója a magyarországi szélsőjobboldali mozgalmakra jellemző szerveződési stratégiáról, közösségépítési technikákról szóló kutatásainak eredményeiről tartott előadást szerdán Budapesten. Interjúnk az előadás után készült a fiatal tudósjelölttel.

Budapest Beacon: A szélsőjobbra jellemző ellentmondások nem okoznak a szélsőjobb híveinél kognitív disszonanciát? Arra gondolok például, hogy miközben a magyar nacionalizmus hagyományosan oroszellenes, Moszkvából dől számukra a lé.

Félix Anikó: Amikor ezeket a kutatásokat végeztem, még nem volt annyira ismert az orosz befolyás, mint most. Ez a kérdés a szélsőjobb szerveződési szintjén a mindennapi kommunikációban mindmáig nem jelenik meg. Tehát például a Jobbik Ifjúsági Tagozatában ez nem téma. A belső körökben feltételezem, hogy az, de ahová engem is beengedtek, ott nem. Szerintem, akiknek ez az ellentmondás szemet szúrt, azok el is hagyták a Jobbikot vagy annak környékét – és a Jobbik támogatottságának a csökkenése részben ezzel magyarázható.

BB: Hasonló ellentmondás, hogy – mint ahogy előadásában is említette – a Jobbik fölfutásához egyebek közt Marian Cozma meggyilkolása is hozzájárult. Na de ezekben a körökben ő egy „szőröstalpú oláh” volt, akinek a Kárpátokon túl lett volna a helye, nem?

F. A.: Ez egy gyönyörű példája az ideológiájuk ellentmondásosságának. Hogy ki a nagyobb ellenség, az mindig a kontextus függvénye. Amikor a Jobbik a cigányellenességgel kampányolt, akkor adott esetben a románokat is maguk mellé állították. Ráadásul ebben az esetben Marian Cozma nemcsak mint román jelent meg, hanem mint egy magyar csapat tagja, ezáltal része a magyar társadalomnak. Hogy a külső és a belső ellenség kicsoda, az – mint ahogy mostanság a menekültkérdés kapcsán látható – mindig máshogy kontextualizálódik. Nagyon érdekes példa, hogy a cigányok a legnagyobb ellenség, hozzájuk képest még a román kézilabdázó is a magyarokhoz tartozik, legalábbis jobban, mint a kirekesztettek.

BB: Nem volt ennek egy olyan narratívája a jobbszélen, hogy úgymond ők nem is románellenesek, mert Cozma meggyilkolása mélyen fölháborítja őket?

F. A.: Ilyet én nem tapasztaltam. Ezt a kérdést kikerülték. Persze azt nem hallgatták el, hogy Cozma román volt, nem is nagyon lehetett volna, de ilyen kontextusba nem helyezték a kérdést.

BB: Említette a Kurultájt. Volt is valamelyik Kurultájon?

F. A.: Nem, a magyarok bösztörpusztai országos gyűlésén voltam 2011-ben és 2012-ben. (A 2011-es fideszes, kormányzati részvétellel valósult meg – Sz. P.)

BB: Tud élni. Summa summarum, a tavalyi Kurultájnak Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke volt a fővédnöke. Ez tehát nem jobbikos, hanem kormányközeli esemény, nemde?

F. A.: Ez egy nacionalista alapokon nyugvó szerveződés, fesztivál, ami sok ideológiát és sok irányból érkező embert foglal magába. Ezek a határok egyre inkább elmosódnak, így kinyílt mások számára is. Ugyanakkor korábban sem volt kimondva, hogy ez a fesztivál a Jobbikhoz tartozik.

BB: Tehát, ha jól értem, nem érdemes a Jobbikra szavaznunk, mert ugyanazt vagy majdnem ugyanazt most már megkapjuk a Fidesztől is.

F. A.: Ezt nem mondanám így. Ezt a szubkultúrát a Jobbik futtatta föl és a nemzeti radikalizmus – ami egy összetett szubkultúra – a Jobbiké mind a mai napig.

BB: A Fidesznél vagy a Fidesz környékén ugyanez a nemzeti radikalizmus nem jelenik meg?

F. A.: De megjelenik. Azonban az a konglomerátum, amit a Jobbik futtatott föl, még mindig a Jobbikhoz tartozik – annak ellenére, hogy vannak átfedések.

BB: Ez az ideológia nagyon erősen antiglobalista, miközben használják a globalizáció egyik legismertebb jelképét, az internetet, azon belül is a Facebookot, melynek – hab a tortán – alapítója és spiritusz rektora ráadásul még zsidó is. Az ilyen ellentmondások nem feszítik szét az ő kereteiket? Nyilván nem, de miért nem?

F. A.: Azért nem, mert rájöttek, hogy enélkül nem megy. A Jobbik egy modern radikális párt. A modern radikális pártok egyik jellemzője, hogy használják a modern világ technológiája által adott eszközöket. A hagyományos szélsőjobboldali pártok nem tudtak ezekkel élni. Az adott modern média – például a Facebook – által nyújtott kereteken belül létre tudják hozni a számukra szükséges alternatív nyilvánosságot, egy külön valóságot.

BB: Tudom, hogy ön nem politológus, hanem szociológus, mégis: miközben a párt legfölső szintje nyomja az úgynevezett mérséklődést, a cukikampányt, a párt a közvélemény-kutatások szerint gyengül, számára legjobb esetben is stagnál – de semmi esetre sem erősödik. A tendenciák nagyon nem azt mutatják, hogy Vona Gábor megnyerné az egy év múlva esedékes parlamenti választást. Mit gondol, ez középtávon milyen hatást gyakorol a Jobbikra? Visszamennek a gyökerekhez, a tíz évvel ezelőtti alapokhoz?

F. A.: Visszaradikalizálódás szerintem nem fog bekövetkezni. A Jobbik körüli radikális szervezetek potentátjai őszintén föl vannak háborodva: például Vona Gábortól visszakövetelték a Magyar Gárda-mellényt. Azt gondolom, hogy folytatódik a mainstream párttá válás.

BB: S ezzel 2022-ben eltűnnek a süllyesztőben?

F. A.: Nem. Jobbközép párttá válnak.

BB: Mint a Marine Le Pen-féle Nemzeti Front – már amennyiben az jobbközép?

F. A.: Igen, például. Egy nyugatiasodási törekvés jellemzi a Jobbikot. Ennek része a bevándorlóellenesség, de a hanukai levél is. Ezzel sokan eltávolodnak a Jobbiktól, de nyilván azt gondolják, hogy mindez hozni is fog választókat.

BB: Kiábrándult fideszeseket, akiknek nem tetszik, hogy a Fidesz önnön hitbizományává tette a fél országot, de amúgy jobboldaliak?

F. A.: Igen.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):