A KDNP elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. László Róbert szerint nem ő az ország második legfontosabb embere

Hat év, hat komolyabb ügy, ebből egy igazán karakteres – ez a kisebbik kormánypárt másfél kormányzati ciklusának mérlege. Vajon visszaüt-e a Fidesznek, hogy elvette a kereszténydemokraták egyetlen valamirevaló ügyét, és ha igen, mikor és hogyan?

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a Fidesz – mentve a menthetőt – rohamtempóban átvitte a parlamenten a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló törvényt. Érthető a sietség: azzal, hogy a Kúria rábólintott a Magyar Szocialista Párt (MSZP) népszavazási kezdeményezésére, hatalmas fegyvert adott a legnagyobb demokrata párt kezébe. Egy óriási támogatottsággal bíró ügyben mozgathatták volna meg a társadalmat – és egyben saját pártszervezetüket is –, hiszen a felnőtt lakosság bő kétharmada már a bevezetés óta ellenezte a vasárnapi zárva tartást.

A referendum kiírásához szükséges kétszázezer aláírás simán összejött volna, és könnyen lehet, hogy maga a referendum is sikerrel zárult volna, ami annak fényében különösen fontos, hogy az állami cégvezetők bérplafonjának havi kétmillió forintban való maximalizálását, illetve az állami földeladások leállítását kikényszerítő kérdés is ott viríthatott volna a szavazólapon, tehát másik két, a közvéleményt nehezebben tematizáló ügyet is dűlőre lehetett volna vinni egy nekifutásra. Utóbbiak esetében ez a lehetőség persze továbbra is fönnáll. Mindenesetre Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője és Nyakó István, a párt ózdi választókerületi elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján megerősítette a már kedden elhangzott információt, miszerint a szocialisták a törvény megváltoztatása ellenére gyűjtenek aláírásokat a vasárnapi boltzár elleni népszavazás kiírásáért.

A Budapest Beacon kérdésére, miszerint azért gyűjtenek-e a boltzár elleni népszavazás kiírásáért, mert a három közül az a húzókérdés, ami egy esetleges népszavazáson megdobja a részvételi arányt, Tóbiás meglehetősen dodonaian úgy reagált: „Az első és legfontosabb feladat a kétszázezer aláírás összegyűjtése és annak a jogának a megteremtése, hogy a nép véleményt mondhasson a saját sorsát érintő kérdésről. Ezer kérdést tudnék még mondani, aminek helye lenne az aláírásgyűjtő íveken. Az, hogy a Nemzeti Választási Iroda egyetlenegyszer sem támogatott egyetlen kezdeményezést sem – mindenhol a Kúriának kellett dönteni –, pontosan azt igazolja, hogy a hatalom nem mer szembenézni a társadalom akaratával.” Megismételt kérdésünkre a pártelnök-frakcióvezető közölte: „Nem a kérdések a húzókérdések. Önmagában a népszavazás a húzókérdés, hogy a népnek – önnek is – joga legyen dönteni.”

Tóbiás némileg konkrétebb volt, amikor azt kérdeztük tőle, hogy hol gyűjtik az aláírásokat. Közölte: Budapesten a Nyugati téri aluljáróban – a sajtótájékoztató helyszínén –, továbbá a Blaha Lujza téri aluljáróban, a Móricz Zsigmond körtéren és az Örs vezér terén. Emellett gyűjteni fognak az összes vidéki országgyűlési választókerületben.

A szocialistáknak nyilván fontos a boltzár, bevezetése óta küzdenek foggal-körömmel ellene, és érhető, ha nem akarják elengedni a nehezen megszerzett lehetőséget. Tóbiás József a törvény elfogadása után úgy fogalmazott: kormányválság van. A fölvetés tulajdonképpen jogos, hiszen a hírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök már a szavazás előtt megfenyegette a sajátjait, később pedig a központi pártakarattal szembemenő, s nem szavazó Kövér László házelnök, Lázár János kancellária- és Balog Zoltán emberminiszter százezer forintos büntetést kellett, hogy fizessen. A Fidesz láthatóan nem volt egységes a kérdésben, ugyanakkor ennél talán egy fokkal érdekesebb, mi lesz most a kereszténydemokratákkal, akiktől Orbánék egy szempillantás alatt elvették az egyetlen valamirevaló ügyet, amit az elmúlt hat évben az asztalra letettek.

A KDNP társadalmi támogatottsága gyakorlatilag nulla, a Fidesznek nélkülük is megvan a feles többsége az Országgyűlésben, kétharmaduk viszont velük együtt sincs, így elsőre úgy tűnik, semmi jelentősége annak, mennyire szúrtak ki Orbánék saját koalíciós partnerükkel, ám a Policy Agenda (PA) ezt egészen másképp látja.

Legfrissebb elemzésük szerint túl azon, hogy a Fidesz egyértelműen politikai hátraarcot hajtott végre, még a sajátjait is hátrahagyta. A KDNP-nek háromszori nekifutásra sikerült áterőszakolnia a vasárnapi pihenőnap „szentségét” a Fideszen – már 2007 óta szerették volna, hogy a hét utolsó napja az Örökkévaló napja lenne, vagy legalábbis valami olyasmi. Az ügyet Orbánék egy évvel ezelőttig tudták halogatni, amikorra azonban már elfogyott körülöttük a levegő, így kénytelenek voltak engedni a nyomásnak – véli a PA. Az elemzőintézet szerint nyilván maradandó belső sérelmeket okozott a Fideszen belül nemcsak az ügy társadalmi népszerűtlensége, de az is, hogy a KDNP annak idején végül kihátrált a konkrét megvalósítás mögül, a párt vezetése ugyanis „puhább” szigorítást javasolt annál, mint ami végül megvalósult.

A logikus politikai lépésen túl talán ezeknek a belső sérelmeknek is köszönhető a Fidesz részéről meglehetősen simának tűnő hátraarc, amit nyilván – ahogy a szavazás is mutatja – a KDNP távlati politikai érdekivel ellentétes volt.

A KDNP-nek ez volt a „nagybetűs ügy”, hiszen ebben a kormányzati ciklusban a vasárnapi boltzáron kívül mindössze két sikeresnek mondható, ugyanakkor meglehetősen súlytalan kezdeményezés mellé sikerült maguk mellé állítani a Fideszt: az egyik a magáncsőd intézményének bevezetése, a másik pedig az árubemutatók szabályozása. A kisebbik kormánypárt az előző ciklusban sem vitézkedett: huszonkilenc kezdeményezéséből mindössze tizennégy ment csak át a parlamenten, ezek közül pedig három – a komoly botrányt kiváltó egyháztörvény, a családok védelméről szóló kerettörvény, és a címerekről és zászlókról szóló jogszabály – volt nagyobb jelentőségű, ami azért sokat elmond arról, milyen ügyeket „enged át” a Fidesz partnerének.

A kormánypártok közötti frusztráció kölcsönös lehet, hiszen a KDNP láthatóan szűk mozgásteret kapott a nagyobbik kormánypárttól, míg a Fidesz úgy éli meg, hogy a kereszténydemokraták keveset csináltak, de azt is botrányosan – állítja a PA. A politikai műhely szerint ez nem jelenti a koalíció stabilitásának megingását, és feltehetően a KDNP sem mer majd szembemenni a Fidesszel, hiszen a párt középkáderei számtalan kormányzati pozíciót kaptak, ami egzisztenciálisan megköti a pártvezetés kezét, ugyanakkor arra azért számítani kell, hogy ez az ügy nyomot hagy a képviselőcsoportok közötti együttműködésben. „Szakpolitikai kérdésekben meglesz a böjtje a Fidesz számára, ez szinte biztos” – mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Kiss Ambrus politológus, a PA egyik vezetője szerdán.

László Róbert ezzel szemben eleve nem tekint a KDNP-re önálló politikai erőként. „Nem emlékszem olyan esetre, hogy a KDNP egységesen, pártként szembement volna a Fidesszel, és valószínűleg ez a jövőben sem lesz másképp” – nyilatkozta a Budapest Beaconnek a Political Capital (PC) választási szakértője. Szerinte a Fideszen belül vannak „ilyen-olyan” csoportosulások, a kisebbik kormánypárt is legfeljebb egy ilyen a sok közül.

Csupán formálisan párt, melynek választástechnikai szempontból, a parlamenti pozíciók kiosztásában, vagy a választók felé közvetített üzenetekben van jelentősége. Azt sem gondolja senki, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesként Magyarország második legfontosabb embere volna – példálózott László Róbert. „Bizonyos politikusainak lehetnek persze ötletei, feltehetően a boltzár ügye is ilyen volt, de annak bevezetését bizonyosan nem a KDNP vitte keresztül, a miniszterelnöknek egészen más oka lehetett rá” – tette hozzá.

Mivel szó sincs két önálló politikai arcéllel rendelkező párt koalíciójáról, így koalíciós válság sem fenyeget, sokkal relevánsabb ugyanakkor, miszerint láthatóvá váltak a Fideszen belüli nézetkülönbségek, olyan ugyanis még nem volt, hogy két miniszter is szembemenjen a kormány akaratával. A PC szakértője szerint valószínűleg túllépnek majd ezen az ügyön, de – mint ahogyan ez most történt – az nagyon ritkán látszik kifelé, hogy a kormányban nincs meg a teljes egyetértés.

A történteknek mindezek ellenére addig nincs túl nagy jelentősége, amíg nincs olyan ellenzéki erő, ami eséllyel venné föl a harcot a kormánnyal, addig ugyanis elsősorban mindenki az Orbán mögött való fölsorakozás fontosságát tartja szem előtt – összegzett László Róbert.