| Forrás: parkereso.hu, Nézőpont Intézet |

A Fidesz-távolinak csak erős megszorításokkal nevezhető Nézőpont Intézet közzétett egy pártkereső tesztet. A teszt kitöltője harminckét, politikával kapcsolatos állításról alkothat ötfajta véleményt: teljes mértékben egyetért, inkább egyetért, semleges, inkább nem ért egyet vagy egyáltalán nem ért egyet. Még ha lehet is fogást találni rajta, a párttájoló – bármilyen meglepő, de – szakmailag nagyjából korrektnek tűnik.

„Egy cseppet sem manipulatív, semmi nyoma a kormányszimpátiának” – írta szerkesztőségen belül egyik munkatársunk a többieknek a Nézőpont által jegyzett, a pártpreferenciát kimutató honlapról, s e sorok szerzőjében föl sem merült, hogy a kolléga nem ironizált.

Márpedig a Partkereso.hu tényleg egész korrekt kreálmány.

A tesztben harminckét állítás olvasható, kitöltője minden állítás után öt válasz közül választhat: teljes mértékben egyetért, inkább egyetért, semleges, inkább nem ért egyet vagy egyáltalán nem ért egyet. A harminckettedik válasz után a honlap kiadja, hogy a válaszok alapján melyik a teszt kitöltőjéhez legközelebb álló párt.

Korrekt kérdések a NER-ről

Az állítások egy része a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tevékenységére vonatkozik. Az ötödik állítás például így szól: „A közfoglalkoztatás 2010 után bevezetett új rendszere beváltotta a hozzá fűzött reményeket, segített, hogy a programban résztvevők jövedelemhez jussanak és a képzések révén a piaci szférában is el tudjanak helyezkedni”. Tehát az állítás teljesen egyértelműen a Fidesz percepciója szerint ír a közfoglalkoztatásról, azonban az utána következő kérdés: „Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet ezzel az állítással?” – lehetőséget ad a teszt kitöltőjének, hogy virtuálisan az egészet lehúzza a klotyón. Más lenne a helyzet, ha a kérdés úgy szólna, hogy „Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet ezzel a döntéssel?”, hiszen az azt sugallná, hogy a NER idevonatkozó percepciója az egyetlen lehetséges értelmezési kerete a közmunkásságnak, és ebben az esetben alappal lehetne a Nézőpontot elfogultsággal vádolni.

Mindemellett van olyan állítás, melynek végén ez a kérdés szerepel, tehát, hogy „Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet ezzel a döntéssel?”, de ez esetben nincs előtte olyan, meglehetősen szubjektív félmondat, miszerint „beváltotta a hozzá fűzött reményeket”. Ilyen például az első állítás: „2010-ben a személyi jövedelemadó kulcsa harminckét százalék volt havi bruttó 328 ezer forint felett, a minimálbér pedig nem adózott. Az elmúlt években ez az adókulcs először egységesen tizenhat, majd tizenöt százalékra csökkent, amely kevesebb, mint a fele a korábbi adóelvonásnak. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet ezzel a döntéssel?

Unió, alapjövedelem, liberalizmus, konzervativizmus

Az állítások egy része fikció, de ez – mármint, hogy fikció – ki is derül belőle: „A feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésével minden felnőtt magyar állampolgár egy bizonyos összegű havi fix jövedelmet kapna az államtól, függetlenül attól, hogy dolgozik-e vagy sem. Ön inkább egyetértene vagy inkább nem értene egyet ezzel a döntéssel?” – szól a harmadik kérdés. Nagyon belekötni ebbe sem lehet.

Más kérdések az Európai Unióra vagy Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatokra vonatkoznak. Elsőre jó példa a negyedik kérdés: „Az Európai Unió brüsszeli döntéshozóinak kellene szabályozni a tagállamok bérpolitikáját még akkor is, ha az egyes államok gazdasági háttere eltér. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet ezzel az állítással?”; a másodikra pedig a hetedik: „Magyarországon a leghamarabbi időpontban be kell vezetni az eurót, függetlenül a gazdaság teljesítőképességétől. Ön inkább egyetértene vagy inkább nem értene egyet ezzel az állítással?” – kérdezik a teszt kiötlői.

Több olyan kérdés van, melyekre a válaszok nem egyszerűen a pártpreferencia eldöntését célozzák, hanem ennél tágabb értelemben, a liberális-konzervatív tengelyen képesek elhelyezi a válaszadókat. Ilyen a tizenegyedik és a tizenharmadik kérdés: „Az Alaptörvény szerint Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget. Ennek értelmében az azonos neműek házassága nem engedélyezett. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet ezzel a szabályozással?”, illetve „Fontos lenne a cannabis legalizálása, hiszen ez a legkevésbé veszélyes kábítószer, aminek az emberi szervezetre gyakorolt hatása nem hordoz nagyobb veszélyeket, mint például az alkohol vagy a dohányzás. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet ezzel az állítással?”. Mindkettő kompatibilis a válaszolókat egy kétdimenziós koordináta-rendszerben – vízszintes: gazdaságpolitikai bal-jobb, függőleges: ideológiai szabadelvű-autoriter – elhelyező a Politicalcompass.org kérdéseivel.

A menekültválságot célzó kérdésekbe sem lehet igazából belekötni

Számos kérdés érinti a menekültválságot, de igazából ezekbe sem nagyon lehet belekötni. A tizennyolcadik, a tizenkilencedik és a huszadik kérdés így szól:

• „2015 nyarán a kormány műszaki határzár építését jelentette be a szerb határ mentén, melyet kiegészített a magyar-horvát határon felállított kerítés. A két határszakaszon közel három száz kilométer hosszan áll a négy méter magas határzár. Az új kerítéshez intelligens jelzőrendszer, hő- és hagyományos kamerák kapcsolódnak.”
• „A déli határok védelmében jelenleg közel háromezer katona vesz részt. Tartalékban további háromezer katona állomásozik, összességében pedig eddig tizenhatezer katona került bevonásra a határvédelemmel összefüggő feladatok ellátásába.”
• „A kerítés megvédése és a menedékkérelmek gyorsabb elbírálása érdekében több szigorítás is bevezetésre került. Kiegészítették a határzárra vonatkozó bűncselekményekkel a Büntető Törvénykönyvet és gyorsították a menedékkérelmek felülvizsgálati idejét. A kérelmeket csak a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, annak elbírálásáig pedig ott kell maradni.”

Látható, hogy mindhárom állítás a magyar kormány idevonatkozó döntéseit tartalmazza, utána a kérdés pedig úgy szól: „Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet ezzel a döntéssel?”, tehát itt is nyugodt szívvel le lehet gyalulni a NER-t. 

A Stop Soros törvénycsomagot firtató kérdésnél becsúszott a kormánypropaganda

A huszonkettedik állítás az első, amibe bele lehet kötni. „A nemrég előterjesztett Stop Soros törvénycsomag alapján a tömeges migrációt propagáló, külföldről támogatott szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat; tevékenységükről nyilvánosan számot kell adniuk; illetéket kell fizetniük, amely bevételt az állam határvédelemre fordítja; továbbá a bevándorlást szervező személyek távol tarthatók, kitilthatók lesznek. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet ezzel a döntéssel?” – így a kérdés, és egyből lehetne válaszolni: a különböző emberi jogi civilszervezetek – esetünkben nyilván a Helsinki Bizottság a fő célpont – nem propagálja a tömeges migrációt. Csakhogy, a Nézőpont hozott anyagból dolgozik, ez a mondat a törvénytervezetben ugyanis éppen így szerepel. (Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de a miheztartás végett: a törvényjavaslatot nem az ellenzéki sajtó becézi Stop Sorosnak, hanem annak ez a hivatalos címe: Magyarország kormányának javaslata a Stop Soros törvénycsomagról – Sz. P.)

„A határon túli magyar állampolgárok 2014-ben először szavazhattak magyar parlamenti választáson. Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet ezzel a szabályozással?” – szól az utolsó, harminckettedik kérdés, amibe szintén könnyű belekötni, itt ugyanis nem a határon túli magyar állampolgárokról van szó, hanem a határon túli, magyar állandó lakcímmel nem bíró magyar állampolgárokról.

A harminckettedik válasz után a rendszer azt kéri az űrlap kitöltőitől, hogy kilenc pártot egy tízfokú skálán osztályozzanak aszerint, hogy mennyire kedves a szívüknek. Bár egyszázalékos pártok szerepelnek a listán, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Modern Magyarország Mozgalom valahogy kimaradt – ez szintén olyan részlet, amibe nyugodtan bele lehet kötni.

Az eredmény(ek)

Munkatársunk kitöltötte a tesztet, mégpedig úgy, hogy minden kérdésre az első, legkézenfekvőbb választ adta, vagyis, hogy „teljes mértékben egyetért”. A végén az jött ki, hogy a Fidesz a hozzá legközelebb álló párt. Munkatársunk ezután úgy is kitöltötte a kérdőívet, hogy minden kérdésre a középső, „semleges” választ adta, de a rendszer így is a Fideszt hozta ki győztesnek.

A legelutasítóbb válasz, azaz, hogy „egyáltalán nem ért egyet” az állításokkal, egy baloldali ellenzéki párt „győzelmét” hozza a Nézőpont tesztjén, tippeljenek, melyik lehet az a párt!