Andor László korábbi EU-biztos. Fotó: Budapest Beacon

A válságnak együttműködésen alapuló megoldást kellett volna kiváltania, nem pedig az egyes európai vezetők saját ötleteitől és zsigeri érzéseitől vezérelt válaszokat – mondta a Budapest Beaconnek adott interjújában Andor László volt uniós biztos, aki a menekültválság mellett kitért a kvótakampányra, valamint az EU-pártiság és a Brüsszel ellenesség ellentmondását is igyekezett föloldani.

Az Európai Unió (EU) szétesése (leépülése – a szerk.) és destabilizációja arra vezethető vissza, hogy „a közös piac és a monetáris unió struktúrái jelentős egyenlőtlenséget hordoznak”, valamint, hogy az EU szomszédságában történő események – például az Arab Tavasz – egyes államok összeomlásával jártak, ami a menekültek nagymértékű kiáramlásához vezetett – mondta a Budapest Beaconnek adott interjújában Andor László, aki 2010 és 2014 között az Európai Bizottság (EB) foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa volt.

„Egy többrétegű krízissel állunk szemben” – folytatta a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Gazdaságpolitikai Tanszékének vezetője. A hosszan elnyúló monetáris és financiális válságra adott uniós válaszok meggyengítették néhány tagállam kapacitását – már ami a menekültválság kezelését illeti. „Görögország és Olaszország a menekültválság frontvonalában vannak. Mindkét ország, de különösen Görögország rengeteget szenvedett az utóbbi évek gazdasági válsága miatt”. Utóbbitól nem is várható el, hogy a bevándorlási válság kezeléséből nagymértékben kivegye a részét – magyarázta Andor László.

A válságnak együttműködésen alapuló megoldást kellett volna kiváltania

A menekültek számában 2015-ben tapasztalt emelkedés sokakat ért meglepetésként, de visszatekintve sokkal nagyobb segítséget kellett volna adni Törökországnak, Libanonnak és Jordániának, ezek az országok ugyanis a legnagyobb számban fogadják be és támogatják a szíriai menekülteket, lehetőségeiken és eszközeiken is túlmenően.

„Ne legyen félreértés, a menekültválság sokként hatott, bár bizonyos jelek már korábban láthatóak voltak. […] A válságnak együttműködésen alapuló megoldást kellett volna kiváltania, nem pedig az egyes európai vezetők saját ötleteitől és zsigeri érzéseitől vezérelt válaszokat” – magyarázta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi igazgatósági tagja.

A magyar kormányt szerinte ilyen zsigeri érzések vezérelték, szemben a nagyobb közösség együttműködésének ösztönével. Ő maga hiányolta a párbeszédet és a felkészültséget a válsághoz vezető időszak során. „Ehelyett azt láttuk, hogy fokozatosan épült föl egy átfogó stratégia. Az elemeket csak lassan rakták össze. Nyilvánvaló, hogy csak egy megfelelő politika lehet átfogó. A határok jobb kezelése, a nagyobb fokú biztonsági ellenőrzés, a jobb integráció, a gyorsabb letelepítés, ha szükséges, egyes országok terheinek csökkentése, a jobb együttműködés azokkal a szomszédos országokkal, amelyeken át a menekültek Európába érkeztek, vagy azokkal, amelyek a legtöbb menekültet fogadták be” – sorolta a feltételeket.

Kötelességünk segíteni

Az egyetemi docens szerint Európának alapvető kötelessége, hogy többet tegyen a segítségnyújtásban, ám ehhez arra van szükség, hogy „az erőforrásokat koncentrálják, és a lépéseket együttműködésben tegyék meg. Azok, akik az egyoldalúság pártján állnak, akik a menekült-sokkot belföldi politikai előnyök megszerzésére akarják fordítani, nem segítik a közösséget, hosszú távon pedig saját országuk érdekeit sem szolgálják” – figyelmeztetett.

A menekültválság kormány általi kezelése szerinte oda vezet, hogy Magyarország tovább marginalizálódik, tovább sodródik a periféria felé, ahogy a miniszterelnök és a külügyminiszter nézeteit is egyre inkább a szélsőjobboldali nézetekhez lehet kötni, ami szembemegy Európa centralista politikusainak nézeteivel.

Andor Lászlót is elborzasztotta a kormány kvótaellenes kampánya, melynek szerinte nincs más célja, mint a menekültek ellenségként való beállítása, és az emberi mivoltuktól történő megfosztása. A szándék az, hogy „kiöljék azokat az érzelmeket, amelyek szimpátiát ébreszthetnének, kiöljék a szolidaritást, és szembeállítsák a magyar álláspontot Nyugat-Európa fő irányvonalával, legalábbis a politikai döntésekben” – magyarázta.

A Corvinus Egyetem docense saját elmondása szerint a kommunizmus bukása óta nem látott a mostani népszavazási kampányhoz hasonlót. „A kampányhoz felhasznált erőforrások hihetetlen mértéket öltöttek, egyetlen tárgyra összpontosítottak, a menekültválságra, de olyan módon, hogy az összezavarja az embereket. […] Ha egy ilyen sokk esetén van szerepe a kormányzatnak, akkor az a helyzet tisztázása, a társadalom tájékoztatása a pánik elkerülése érdekében, nem pedig a pánikkeltés. Amit Magyarországon láthattunk, az sokkal inkább a pánik gerjesztése volt, ami miatt az emberek félni kezdtek az arab emberektől”.

„A köztelevízióban szinte soha nem lehetett menekült gyermeket látni. Tudjuk, hogy nagy számban vannak gyerekek a menekültek között, sokan érkeztek szüleik nélkül”. A köztévé fókuszában viszont a fiatal férfiak vannak, hiszen őket lehet harcosként bemutatni – példálózott.

Andor László úgy véli, a kormányzati kampány ellentétes Ferenc pápa elveivel is, „aki arra kérte a katolikus közösséget, hogy terjesszék ki a segítséget, a támogatást és a nagylelkűséget a menekültek felé, akik kétségbeejtő helyzetben vannak”.

Nem nagy ügy

A volt uniós biztos szerint a mintegy ezerháromszáz menekült letelepítése nem nagy ügy, és úgy gondolja, lesznek olyan közösségek, akik befogadják majd őket. „Láthattuk tavaly a civil társadalom mobilizációját, és a kormány menekültellenes politikája elleni tiltakozásokat is”. Míg „mi láttuk a szolidaritás és a humanizmus jeleit”, a kormány hatékonyan változtatta meg a közvéleményt, hogy az elforduljon a szolidaritás felől a gyanakvás, sőt, a gyűlölet irányába – tette hozzá.

EU-pártiság, de Brüsszel-ellenesség

A közvélemény-kutatások szerint a magyarok nagymértékben EU-pártiak: persze sokan kritikusak lehetnek bizonyos döntésekkel kapcsolatban, vagy amiatt, ahogyan az uniót irányítják, de igen erős az a közvélekedés, miszerint Magyarországnak a közösséghez kell tartoznia – folytatta.

Ugyanakkor, az EU támogatottságának dacára fölfedezhető egyfajta Brüsszel-elleneség is. A magyar kormány ezzel trükkös módon játszik, mintha Brüsszel és maga az Európai Unió különválasztható lenne – magyarázta. „Véleményem szerint a Brüsszel-ellenes kampány egy nyers módja annak, hogy valaki általában az Európai Unió ellen kampányol” – tette hozzá.

Andor László úgy véli, sokan gondolják úgy, hogy a brüsszeli bürokraták és hivatalnokok egy részét nem érdeklik a hétköznapi emberek vagy a kisebb tagállamok problémái, és hogy a tagállamok sokkal jobban tudnák maguk kezelni a problémákat. Azt is sokan gondolják, hogy olyan „nemzetek Európájára” lenne szükség, amely tisztán a kormányköziségen alapulva működik, és az EU hatáskörének kurtítása segítene a jelenlegi helyzet megoldásán.

Csakhogy, ha megnézzük azokat a kihívásokat, melyekkel ma Európa szembenéz, azt kell észrevennünk, hogy rendkívüli mértékben egymásra vagyunk utalva a felmerült problémákban. Csak a nagyobb mértékű és jobb együttműködés eredményezhet hatékonyabb válaszokat a kihívásokra – hangsúlyozta a volt EU-biztos. „Magyarországon a vita nagy része egyetlen problémakör körül forog, a letelepítési kvóta ügye körül, míg az EU napirendjén számos más kérdés is van, és ennek összetettségét szinte soha nem magyarázták meg” – jegyezte meg.

Nem a baloldal vezette zsákutcába Európát

Andor László szerint nincs alapja Orbán Viktor azon állításának, miszerint a baloldal vezette volna Európát zsákutcába, tehát az sem igaz, hogy a baloldal volt a központosítás és a bevándorláspárti irányelvek fő mozgatórúgója. „Ha az elmúlt hat-nyolc év politikáját nézzük, az utolsó dolog, amit el lehetne mondani, az az, hogy dominált a politikai baloldal” – mondta a Corvinus docense. Éppen ellenkezőleg: „Orbán politikai családja, az Európai Néppárt politikája volt domináns” – tette hozzá.

Ma tényleg nem lenne sétagalopp az EU-csatlakozás

Ma, a harmadik Orbán-kormány idején látható politikai helyzet nagyon különbözik attól az időszaktól, amikor az ország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz – folytatta Andor László. Szerinte megalapozott lehet az az érvelés, hogyha Magyarország ma jelentkezne az EU-tagságért, akkor nem felelne meg a Koppenhágai kritériumok feltételrendszerének, tehát a demokrácia, a jogállamiság és a pluralizmus bizonyos kritériumainak.

Gyakori következtetés, miszerint Magyarország esetében demokratikus visszacsúszás tapasztalható. Az alkotmány megváltoztatása számos vitát gerjesztett az Európai Parlamentben (EP), az Európai Tanácsban (EB), a Velencei Bizottságban és számos más fórumon is. Sok olyan – az ügyet objektíven vizsgáló – szakértő van, akik azt mondják, a pluralizmus és a jogállamiság komoly kárt szenvedett el Magyarországon, és ez mind hazánkban, mind azon kívül jelentős aggodalom tárgyát képezi – jegyezte meg a volt uniós biztos.

A interjút angol nyelven az alábbiakban teljes egészében megtekinthetik:

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):