Fotó: Abcúg, Magócsi Márton

Eltűnő segélyek, dráguló házi segítségnyújtás, a gyerekek napközbeni ellátásának átalakítása – csak pár azok közül a változások közül, amiket 2015 hozott a szociális rendszerben. Ami korábban kérdés nélkül járt, az tavaly már az önkormányzatok jó szándékán múlt, és ugyan sokkal kevesebb segélyt osztottak ki, mint korábban, de legalább idén állítólag már minden gyerek ingyen eszik a szünidőkben is. Az alábbiakban minimális szerkesztéssel, teljes egészében közöljük testvérlapunk, az Abcúg írását.

2015 rengeteg változást hozott a szociális rendszerben, ezek közül a legnagyobb visszhangot a segélyezési rendszer átalakítása kapta – írja az Abcúg. Ennek értelmében március elsejétől a korábbinál jóval kevesebben kapják a szociális segélyt, öt másik ellátás pedig teljesen megszűnt. Ezek helyett az önkormányzatok települési segélyt adhatnak, de hogy kinek, az csak a pénzüktől és a jó szándékuktól függ.

Megszűnő segélyek

Adósságkezelési szolgáltatás: ez márciusig kötelezően járt, azóta az önkormányzatok döntik el, ki kaphat és ki nem. Az összeget korábban a lakhatási adósságok fedezésére lehetett fordítani, például rezsire, közös költségre, lakbérre vagy lakáshitelre. Azok kapták, akiknek legalább hathavi, 50 ezer forintot meghaladó tartozásuk volt, vagy akiknél kikapcsoltak valamilyen közszolgáltatást.

Lakásfenntartási támogatás: ezt a legfontosabb lakásfenntartási kiadásokra lehetett fordítani. Azok a családok kapták, ahol fejenként maximum 71 ezer forintot kerestek, és senkinek sem volt vagyona. Mellettük azok is megkapták, akik adósságkezelési szolgáltatásban részesültek. A támogatás legalább havi 2500 forint volt, de a legrosszabb helyzetűeknél a lakásfenntartási költség harminc százalékát is fedezhette.

Óvodáztatási támogatás: ezt szeptemberben szüntették meg. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatását segítette. Azok a rászoruló családok kapták, ahol a gyerek legkésőbb ötéves korától rendszeresen óvodába jár. Évente két alkalommal fizették, először 20 ezer forintot, utána minden alkalommal tízezret.

Méltányossági közgyógyellátás: azok a családok kapták, ahol a jövedelem fejenként kevesebb, mint 43 ezer forint havonta. A jogosultaknak havi 12 ezer forintig ingyen jártak a TB-támogatott gyógyszerek, plusz egyévi hatezer forintos extra támogatás.

A rendszeres szociális segélyt ugyan nem szüntették meg teljesen, de jóval kevesebben kapják, mint korábban. Ennek összege legfeljebb 46 ezer forint. Márciustól már nem kapják azok, akik nem tudnak közmunkát vállalni, mert öt éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt, vagy mert egyéb méltányosságból, például mentális okokból segélyt kapnak az önkormányzattól. A Policy Agenda korábban kiszámolta, hogy a változtatások után az eddigi jogosultak 60-65 százaléka esik el a pénztől.

Korábban jön a gyed, itt a mini

A gyed extrát 2016. január elsejétől már a gyerek féléves korától igénybe lehet venni. 2016-tól egyszerre lehet igényelni a csecsemőgondozási díjat (csed) és a gyedet, tehát ezentúl nem kell külön-külön benyújtani az erre vonatkozó igényt. Ezenkívül megteremtik a családi pótlékról való lemondás lehetőségét is: ez azoknak a családoknak szól, amelyek megengedhetik maguknak, hogy lemondjanak erről a juttatásról.

Jelentős átalakítás előtt áll a gyerekek napközbeni elhelyezésének rendszere is. 2016-tól már négyféle ellátástípus van: létezik a mini, családi és munkahelyi bölcsőde is. Eddig a tízezer lakos feletti településeken volt kötelező bölcsőde fenntartása, a törvényjavaslat elfogadása után azonban már minden olyan településen gondoskodni kell erről, ahol negyvennél több három év alatti gyermek él, vagy van legalább öt olyan gyerek, akinek a szülei igénylik ezt az ellátást.

Az ingyenes gyermekétkeztetésben is lesznek változások: míg eddig az önkormányzatoknak pályázniuk kellett az ingyenes étkeztetésre, 2016-tól a tervek szerint az önkormányzatoknak már kötelező lesz erről gondoskodniuk, nemcsak nyáron, hanem minden iskolai szünetben. Nemcsak azok a rászoruló gyerekek részesülhetnek a szünidei ingyenes étkezésben, akik bölcsődébe vagy óvodába járnak, hanem azok is, akiket még nem írattak be, sőt be sem kell menni a menzára, ha kell, kiszállítják a családokhoz az ételt.

Lássák el magukat

Elfogadta a kormány azt a törvénymódosítást is, ami szigorította a házi segítségnyújtás feltételeit. Ez a fajta szociális ellátás a rászoruló, többnyire idős embereknek fontos, akik már nem boldogulnak teljesen egyedül az olyan mindennapi dolgokban, mint például a gyógyszerek pontos szedése, a takarítás, a csekkfeladás, mosakodás vagy főzés, de ha kapnak naponta néhány órányi segítséget az otthonukban, nem kell, hogy beköltözzenek egy intézménybe. A KSH adatai szerint 2013-ban összesen 131 791 ember részesült Magyarországon házi segítségnyújtásban.

A dolog úgy működik, hogy a házi segítségnyújtást a helyi önkormányzat köteles biztosítani annak, aki kéri ezt, és az állapota alapján rászorulónak minősül. Az állam ad erre normatívát, amit az önkormányzat kipótol, ha szükséges, és az pedig helyenként változik, hogy a rászorulótól kérnek-e pénzt vagy sem, ha igen, mennyit. A rendszeren tavaly januárban keményen szigorítottak már, amikor jelentősen megemelték a rászorultsági küszöböt. Akkor a lehetséges igénybe vevők körét szűkítették le azzal, hogy a pontrendszer megváltoztatásával a korábbinál rosszabb fizikai-mentális állapotban lévő emberek számára tették csak lehetővé a házi segítségnyújtás igénylését.

Az év közben elfogadott újabb módosítások azt jelentik, hogy bevezetnek egy minimális térítési díjat, ami óránként az öregségi nyugdíjminimum egy százaléka, azaz 285 forint lenne. Többé ingyen nem lenne adható ez a szolgáltatás, csak és kizárólag akkor, ha az érintettnek egyáltalán nincsen semmi jövedelme, díjcsökkentésben pedig csak azok reménykedhetnének, akiknek egy bizonyos szint alatti a jövedelme (57 ezer vagy – egyedül élőknél – 71250 forint alatt van).