| Középen Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor.
Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

A oktatáspolitikáról „vitatkozott” hétfő este a budapesti Gödör Klubban a Független Diákparlament szervezésében Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor. Az idézőjel nem véletlen: Karácsony és Szél álláspontja között helyszíni tudósítónk semmilyen különbséget nem bírt észrevenni, míg Karácsony és Vona, illetve Szél és Vona között minimálisat. Karácsony mindenesetre oda-odaszúrt Vonának, főleg a Jobbik múltbéli dolgai miatt. 

A oktatáspolitikáról „vitatkozott” hétfő este a budapesti Gödör Klubban a Független Diákparlament szervezésében Karácsony Gergely, az MSZP-PM, Szél Bernadett, az LMP és Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje. A Facebookon is meghirdetett esemény tiszteletére megtelt a Gödör Klub. A közönség soraiban jelen volt mások mellett Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikusa, kampányarca és országgyűlési képviselője, valamint Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Orbán Viktor szórványos füttyöt kapott, miután kiderült, hogy nem jött el a vitára.

Üzenet Magyarországnak, hogy ki jött el a vitára, és az is, hogy ki nem jött el

„Nagyon büszke vagyok a Diákparlamentre, a fiatalokra” – reagált Vona Gábor Fehér Alexandrának, a Független Diákparlamentnek (FDP) a moderátori szerepet magára vállaló szóvivőjének első kérdésére, hogy tudniillik mi az oktatás célja. A Jobbik-kormány ajtaja mindig nyitva lesz a fiatalok, a diákok előtt – hangsúlyozta a párt elnöke, aki szerint üzenet Magyarországnak, hogy ki jött el a vitára, és az is, hogy ki nem jött el. Az a cél, hogy sikeres és boldog diákok jöjjenek ki az iskolából – folytatta Vona, aki szerint az iskolának XXI. századi tudást, kompetenciát, kritikai gondolkodást kellene adnia a diákoknak.

Vona és Karácsony egyébként végig tegezte, míg Szél magázta a diákokat, a három politikus már-már baráti „vitája” pedig következetesen tegeződve és egymást a keresztnevükön szólítva folyt.

Karácsony Gergely időnként kissé odaszúrt a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének. „A XXI. századi oktatás mennyire olvasható ki a Jobbik programjából?” – kérdezte politikustársától, hozzátéve, hogy a Fidesz a Jobbik programját hajtja végre, Vonánál pedig többször visszatérő elem volt, hogy a különböző pártok oktatáspolitikusai között „olyan nagy szakadék nincs”, így hátra kell a pártpolitikának kettőt lépni, és a szakpolitikának kell helyzetbe kerülnie. Azok a sikeres országok a világban, amelyeknek jó az iskolarendszere – hangsúlyozta Karácsony, hozzátéve, hogy „a negyedik ipari forradalom előtt állunk, mely a tudást fogja a legfontosabb tőkévé tenni”.

A helyzet az elmúlt nyolc évben romlott – Szél Bernadett szerint. Élményközpontú oktatást kellene létrehozni, hogy az „okosforradalom” be tudjon Magyarországra gyűrűzni – jegyezte meg. Nemcsak alkalmazkodni kell a globális kihívásokhoz, hanem e kihívások „élére akarunk állni” – mondta az LMP társelnöke, aki azt ígérte: kormányon a költségvetés egyötödét költik majd oktatásra. „Mi a garancia arra, hogy Karácsony Gergely mindezt át tudja vinni a szocikon, akik kormányon nem így viselkedtek?” – szúrt oda politikustársának Szél, mire a közönségben Kunhalmi Ágnes élénk egyet nem értését mutatta ki.

Vona és a „lifelong learning”

Vona többször is az élethosszig tartó tanulás fontosságát hangsúlyozta – ráadásul angolul: „lifelong learning”. Szerinte nem a lexikális tudást kell bővíteni, hanem az irdatlan mennyiségű elérhető információ közt kell megtanulniuk a diákoknak szelektálni. Az óraszámot és az osztályok létszámát is csökkenteni kell – közölte Vona, hozzátéve, miszerint a diákönkormányzatoknak sok beleszólást kellene biztosítani, és szükség van jelentős pedagógusi béremelésre is. A memorizált tanagyag „nagyon hamar elveszik” – így a Jobbik elnöke. A tudás ma kompetenciatudást, a digitális nyelvet, és persze az idegen nyelveket jelenti. Arra hívta föl a figyelmet, hogy Finnországban a tantárgyak megszüntetésén gondolkodnak.  Vona Vekerdy Tamást idézte, ráadásul forrásmegjelöléssel: „nem a tantárgyat kell tanítani, hanem a gyereket”.

Karácsony szerint is csökkenteni kellene a tananyagot, akárcsak Finnországban, és meg kellene adni a pedagógusoknak az oktatás szabadságát. „A mostani NAT egy borzalom, újra van szükség” – közölte Szél Bernadett. Mivel nincs két egyforma gyerek, autonómia kell a tanároknak – hangsúlyozta. Az oktatásban az egyén kell, hogy a központban legyen, és együtt kell élniük a különböző oktatási formáknak, hogy lehessen közülük válogatni. „Orbán Viktor a diákban és a tanárban sem bízik, és ez elfogadhatatlan” – fogalmazott az ökopárti politikus, és Karácsony teljesen egyetértett azzal, „amit Detti mondott”.

Szél mindemellett annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a középiskola végére mindenki beszéljen két idegen nyelvet. A Fidesz azért nem demokratikus oktatási rendszert hozott létre, mert ők maguk sem demokráciában gondolkodnak – így az LMP miniszterelnök-jelöltje, aki a többször is tüntető diákok jelszavát mondta vissza az LMP alapelveként, azaz, hogy „semmit rólunk nélkülünk”.

A PISA-teszt eredményeinek apropóján a „vitázó” felek vállvetve aprították a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

„Minden felelős magyar állampolgár azt gondolja, hogy a roma gyerekeknek is jár a jó iskola”

Bár a „cigány” vagy a „roma” szó eddig nem hangzott el, azon kérdésre, miszerint törekedni kell-e arra, hogy minden magyarországi diáknak egyenlő esélye legyen, mindhárman igennel válaszoltak. Miután Karácsony kissé odaszúrt a Jobbik elnökének, mivel pártja nem írta alá a Tanítanék által jegyzett oktatáspolitikai minimumot, Vona közölte: a Jobbik programjának egyik legfontosabb célkitűzése a társadalmi integráció. Ugyanakkor differenciált oktatásra szükség van – tette hozzá. „Minden felelős magyar állampolgár azt gondolja, hogy a roma gyerekeknek is jár a jó iskola” – emelte ki Karácsony Gergely, Szél Bernadett pedig arra hívta föl a figyelmet, hogy a sikeres országok nem párhuzamos iskolákat építettek, és egyetlen gyereket sem hagytak magára.

„A társadalmi integráció szent cél, fontos cél, de nem eszköz” – reagált Vona. Karácsony és Szél abban is egyetértett, hogy a tankötelezettséget tizennyolc éves korra vissza kell szállítani. Vona szerint tizenhétre. A Jobbik elnöke úgy vélte: a politikai kultúra még a rossz oktatáspolitikánál és nagyobb rombolást végzett. Fölháborító – így Vona –, hogy a kormány a „nemzeti” szót kisajátította, mint például „nemzeti” dohánybolt.

„Amit a kormány csinál, azt nem tőletek tanulta el? Ezzel a Vona Gáborral egyetértek, de két éve még nem ezt mondtad” – sózott oda Karácsony ismét a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének. Hatalmas tapsot kapott a válaszoló Vona: „Én is változtam, te is változtál. Én párton belül, te más pártban vagy. Orbán Viktor elmúlt nyolc éve megtanított a demokrácia tiszteletére.” „Nem párthű, de elvhű ember vagyok” – jött Karácsonytól a rekontra.

Választójog tizenhat éves korban

Karácsony és Szél abban is egyetértett, hogy a választójogot – az nem derült ki, hogy a passzívat, az aktívat vagy mindkettőt – le kellene szállítani tizenhat éves korra. Karácsony Gergely emellett a vitakultúra fejlesztésének fontosságára hívta föl a figyelmet. „Fogadjuk el, hogy mindannyian egy közös ország állampolgárai vagyunk. Amikor Orbán Viktor azt mondta, hogy a haza nem lehet ellenzékben, nagyon mély sebet ejtett” – mondta az MSZP-PM miniszterelnök-jelöltje.

A liberális szavazókra kacsintott ki Szél, amikor közölte: nem akarja, hogy a gyerek hazamenve sírjon, mert azt mondták neki az iskolában, hogy az övé nem család, mert a szülei nincsenek összeházasodva. Azt is mondta, hogy nem az a fontos, hogy a mire gondolt a költő, amikor a verset írta, hanem az, hogy a diák mire gondol, amikor azt a verset olvassa.

„Gábor, mit gondolsz most a kötelező hittanoktatásról, a tankönvvpiac államosításáról és az alapítványi iskolák megregulázásáról? Ezeket anno mind ti javasoltátok” – fordult Vonához a PM társelnöke. „A tankötelezettséget tizenhét évre emelnénk, a hittanoktatást megtartanánk, csak nem pártpolitikai alapon, a tankövpiac államosítását pedig visszacsinálnánk” – jött a válasz.

Szél még szélessávú internetet kívánt minden háztartásba, Vona pedig közölte: „az előttem szólók minden lényeges dolgot szinte elmondtak”. Azért hozzátette: meg kell tanítani a gyerekeket tanulni, majd pár mondattal később legyalulta a Kliket.

Minden egyes magyar állampolgár számára ugyanazt a színvonalú alapszolgáltatást biztosítani kell, és ez állami feladat. A Fidesz a centralizációból és a decentralizációból is a lehető legrosszabbat hozta ki. Cél az, hogy mindkettőből a legjobbat hozzuk ki – zárta az estét Karácsony Gergely.

A pódiumbeszélgetés előtt a Budapest Beacon tudósítója interjút készített Gyetvai Viktorral. Tekintettel arra, hogy a vitára a frakcióval bíró pártok miniszterelnök-jelöltjeit hívták meg, a Független Diákparlament képviselőjétől, egyben a vita egyik spiritusz rektorától azt kérdeztük: emögött nem a DK és az Együtt kigolyózásának szándéka állt-e. Gyetvai határozott nemmel felelt. Hangsúlyozta: az volt a cél, „hogy ne nyolc párt vitatkozzék, hanem négy”. Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltjét is meghívták, a kormányzó pártszövetségtől azonban nemleges válasz érkezett a meghívásra – derült ki szavaiból. Gyetvai hangsúlyozta: úgy is dönthettek volna, hogy a közvéleménykutatók által mért támogatottság – legalább egy-két százalék – alapján hívják meg a politikusokat, végül azonban nem így döntöttek. „A DK-nak ráadásul nincs is miniszterelnök-jelöltje – igaz az Együttnek van” – lamentált a diákjogi aktivista. Szerinte fontos szempont volt, hogy a vita ne legyen a közönség számára túl hosszú, márpedig így is „két órán át fog tartani”.