[Rex Tillerson, Sebhelyi Viktória és Ivanka Trump. Fotó: Flickr.com]

Az amerikai külügyminisztérium által 2017-re vonatkozó jelentése szerint Magyarország rontott a korábbi besorolásán: a második szintről a második szint megfigyelés alatt tartandó országai – többek közt Libéria, Irak, Ruanda, Guatemala, Dzsibuti és Haiti – közé került. Rex Tillerson külügyminiszter az emberkereskedelem és a modern rabszolgaság elleni küzdelméért kitüntetett egy magyar szociológust, Sebhelyi Viktóriát.

A State Department, az Egyesült Államok külügyminisztériuma minden évben közzéteszi az emberkereskedelemre vonatkozó jelentését, egy olyan átfogó dokumentumot, mely rangsorolja az emberkereskedelem ellen tett erőfeszítéseik alapján az országokat. Idén Magyarországot hátrébb sorolták és megfigyelés alatt tartják.

A jelentés alapja az emberkereskedelem áldozatainak védelmét szolgáló törvény (TVPA), amelyben meghatározták az országokat értékelésének kritériumait. Az értékelt országok teljesítménye alapján a State Departmentnek az emberkereskedelem megfigyelésével és az az elleni küzdelemmel foglalkozó hivatala rangsorolja az országokat. Az értékelés három szintet különböztet meg; az első szint a legjobb, a harmadik a legrosszabb.

2017-re vonatkozóan Magyarország rontott a korábbi besorolásán: a második szintről a második szint megfigyelés alatt tartandó országai – többek közt Libéria, Irak, Ruanda, Guatemala, Dzsibuti és Haiti közé – került.

A jelentés főbb megállapításai

A jelentés szerint a büntetőtörvénykönyv módosítása – melynek értelmében lefoglalható az emberkereskedők vagyona, az ügyészeket és a bíróságok munkatársait külön kiképezik, együttműködnek a külföldi rendvédelmi szervekkel és növelik az emberek tudatossága fokozásának, illetve az emberkereskedelem elleni küzdelem forrásait – ellenére az emberkereskedelemmel kapcsolatos magyarországi nyomozások, vádemelések és ítéletek száma jelentősen csökkent a korábbi időszakhoz képest.

A jelentés szerint az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott szolgáltatások szűkösek, koordinálatlanok és elégtelenek. A dokumentum arra is fölhívja a figyelmet, miszerint előfordult, hogy a rendvédelmi szervek a szexuálisan kihasznált gyerekeket vették őrizetbe és vádolták meg. A jelentés szerint nyolcvannyolc gyerek – akik az emberkereskedelem áldozatai voltak –, három fiú és nyolcvanöt lány kapott büntetést prostitúció miatt. Negyvenkét gyereket figyelmeztetésben részesítettek, tizenhetet pénzbüntetésre ítéltek, tizenketten kaptak börtönbüntetést, tizenhárom gyereket pedig közmunka végzésére köteleztek. Három gyerektől foglaltak le értéktárgyakat, míg egy gyermek büntetéséről nincs információ.

A jelentés szerint a magyar kormány folyamatosan elmulasztja annak a 2011-es európai uniós irányelvnek az alkalmazását, mely azt mondja ki, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb, prostitúcióban érintett személyeket a beleegyezésüktől függetlenül az emberkereskedelem áldozatának kell tekinteni.

„Továbbra is széles körben tapasztalhatóak az állami gyerekellátó szerveknél biztonsági és szolgáltatási hiányosságok, és a gyerekkereskedelem áldozatainak azonosítása sem megfelelő mértékű, mely azt eredményezi, hogy a gyermekek rendkívül sérülékenyek és újra áldozattá válhatnak az állam védelme alatt, amíg ezekben az ellátó intézményekben tartózkodnak és azt követően is” – áll a jelentésben.

Magyar statisztikai mutatókra hivatkozva a jelentés arra a megállapításra jutott, hogy a magyar kormány csökkentette az emberkereskedelem elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseit, és a törvény betartatása továbbra is döcög.

A jelentés szerint a rendvédelmi szervek rendszeresen alultájékoztatják a közvéleményt az emberkereskedelmi esetekkel kapcsolatban.

Az emberkereskedelem elleni küzdelem szakértői arról számoltak be, hogy a rendőrség a tizennégy és tizennyolc éves kor közöttieket fiatalkorúaknak, nem pedig gyerekeknek tekinti. A törvények szerint ez lehetőséget teremt a bíróságoknak, hogy büntetést rójanak ki a bűncselekmények és szabálysértések miatt, ahelyett, hogy áldozatként kezeljék őket, különös tekintettel a prostitúciós ügyekre.

A jelentés azt is megállapította, hogy a rendőrség általában nem igyekezett nyomozni bizonyos, emberkereskedelemmel összefüggő esetek elkövetőivel szemben, beleértve olyan eseteket is, amikor az áldozatok gyerekek voltak, köztük az állami ellátóintézmények sérülékeny gyerekei.

A jelentés szerint a gyerekáldozatok általános védelemben részesülhetnek a gyerekvédelmi rendszer keretein belül, de ez a rendszer nem rendelkezik megfelelő személyi állománnyal és elegendő forrással a megfelelő szintű védelem és biztonság nyújtásához, így az amúgy is sérülékeny áldozatok továbbra is annak a veszélynek vannak kitéve, hogy ismét emberkereskedelem áldozatává válnak.

Magyarország emberkereskedelmi profilja

A jelentésből kiderült, hogy Magyarország forrása, tranzitországa és kisebb mértékben célországa a kényszermunkának és szexuális kizsákmányolásának. A legveszélyeztetettebbek között vannak mélyszegénységből érkező, alulképzett fiatal felnőttek, cigányok, menedékkérők, egyedül lévő gyerekek és hajléktalanok is.

Magyar áldozatok különösen nagy számban vannak jelen Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Írországban, Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Királyságban. A jelentés kitér arra is, hogy a fölsorolt országok mellett Törökországban, Spanyolországban, az Egyesült Arab Emírségekben, Ausztráliában, Izlandon és Svédországban is jelen vannak olyan magyarok, akik kényszermunkát végeznek, vagy szexuálisan kihasználják őket.

Civilszervezetek arról az új jelenségről számoltak be, hogy fogyatékos áldozatokkal is kereskednek, illetve szexuálisan kihasználják őket. A magyar állampolgárok közül különösen a cigány nőket és lányokat, és az állami gondozottakat használják ki szexuálisan Ausztriában, kihasználóik pedig ugyancsak magyar állampolgárok. Nagyszámú magyar állami gondozottat is kihasználnak szexuálisan bel- és külföldön egyaránt; az emberkereskedők már az intézmény elhagyásakor „toborzást” végeznek.

Az Egyesült Államok kormánya magyar kutatót díjazott a témában végzett tevékenységéért

A State Deartment minden évben elismeri azon személyek tevékenységét, akik életüket szentelik az emberkereskedelem elleni küzdelemnek. Ezek a személyek civilszervezetek munkatársai, törvényhozók, rendőrök, de lehetnek a modernkori rabszolgatartás felszámolásáért tevékenykedő aktivisták is. Elismerik fáradhatatlan tevékenységüket, amelyet néha széllel szemben, ellenállásba ütközve, életüket kockáztatva, az áldozatok védelme érdekében, a bűnelkövetők megbüntetéséért végeznek, illetve azért, hogy felhívják a kérdésre a közvélemény figyelmét.

Június végén Rex Tillerson, az Egyesült Államok külügyminisztere Sebhelyi Viktória magyar szociológust az emberkereskedelem elleni küzdelem hőseként ismerte el. Sebhelyi emberjogi aktivista, akinek a kutatásai rendkívül sokat segítettek a közvélemény, valamint a törvényhozók és a civilszervezetek számára a téma megismerésében. Az embercsempészet tudományos szakértőjeként és elkötelezett szószólóként, az áldozatok védelme érdekében Sebhelyi sokat tett a kormány és a civilszféra közötti együttműködés érdekében.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):