Zseniális húzással fúrta meg az új alkotmánybírák megválasztását az MSZP-s politikus, de furcsa módon ettől még szavazhatnak róla

november 21, 2016

Salamon László; Kiss László; Lenkovics Barnabás; Juhász Imre; Dienes-Oehm Egon; Czine Ágnes; Varga Zs. AndrásAz alkotmánybírák bevonulása az Alkotmánybíróság nyilvános határozathirdetésén 2015. június 1-jén. Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt

A tervek szerint kedden választja meg a parlament a négy új alkotmánybírát, csakhogy a szavazás nem lehet törvényes, ám ez eddig senkinek nem tűnt fel. 

Hiába egyezkedett a Fidesz a Lehet Más a Politikával (LMP), úgy tűnik, a szocialisták megakadályozhatják az alkotmánybíró-választást, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezetője szerint ugyanis törvényellenes a jelölő folyamat.

Hogy a kérdés mégis az Országgyűlés elé kerülhetett, az azért lehet, mert látszólag senkinek sem tűnt föl, hogy Tóth Bertalan még múlt csütörtökön lemondott a bírákat jelölő eseti bizottsági tagáságáról, egyúttal a bizottságban betöltött alelnöki posztjáról, viszont az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény szerint a testületnek legalább kilenc, legfeljebb tizenöt képviselőből kell állnia, és – bár ezt Tóth az MTI beszámolója szerint nem említette –, szintén feltétel, hogy a bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia. Ez a feltétel a szocilista politikus kilépésével szintén nem valósul meg.

Miután a szocialista frakcióvezető-helyettes kilépett, a testület pénteken nyolc taggal döntött a jelöltekről. Tóth Bertalan hétfői sajtótájékoztatóján közölte: lemondását nem vette figyelembe Rubovszky György, a jelölőbizottság elnöke és a testület sem, ahogy az igazságügyi bizottság is figyelmen kívül hagyta és hétfőn törvényellenesen hallgatta meg a jelölteket.

Az Országgyűlés plenáris ülésén ügyrendi indítványt tett volna, hogy a parlament ezen a héten ne válassza meg az alkotmánybírókat, de ezt „Kövér László teljesen házszabály- és törvényellenesen megakadályozta”, ugyanis megvonta tőle a szót – panaszolta az MSZP-s politikus, aki kezdeményezte az ügyben a házbizottság összehívását. Kövér egyébként azt mondta: „Ez nem ügyrendi indítvány, ez szórakozás a Ház türelmével. Nem minősül ügyrendi indítványnak, nem adok helyt.”

A Fidesz és az LMP bűnben fogant paktumát, most törvénysértés követi – fogalmazott Tóth, és fölszólította a „törvényességre oly érzékeny” LMP-t, hogy ne vegyen részt a voksoláson, ne járuljon hozzá egy „illegitim” Alkotmánybíróság létrehozásához.

Korábban úgy tűnt, hogy simán elfogadja a parlament a négy jelöltet, mert ugyan a Fidesz-KDNP-nek már nincs meg a kétharmados többsége, az LMP jelezte, miszerint megszavazza a jelölteket. Az ellenzéki párt már február óta tárgyal a Fidesszel a lehetséges jelöltekről, és úgy érzik, sikerült olyan személyekben megegyezniük, akik nem a kormány szekerét tolják majd. A paktumot élesen támadta a többi ellenzéki párt: a Jobbikkal a személyekben nem tudtak megegyezni, az MSZP nem tárgyalt és puccsszerű választásról, a Demokratikus Koalíció (DK) pedig kollaboráns LMP-ről beszélt.

A 15 fős testületbe Marosi Ildikót, Schanda Balázst, Szabó Marcelt és Horváth Attilát választanák be, az Ab elnöke pedig a tisztséget eddig helyettesként betöltő Sulyok Tamás lenne. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a megegyezéssel kapcsolatban korábban azt mondta: a testület bár 11 alkotmánybíróval is működhetne, a négy új jelölttel több olyan tag lehet, akik nem a kormány szájíze szerint hozzák meg döntéseiket, a 11 taggal ráadásul lelassult az Ab működése, és nem döntenek olyan ügyekben, amelyekben a kormánypártoknak kellemetlen döntés várható.

Ha igaz, hogy valóban nem a kormány szekerét tolnák az új bírák, akkor viszont nagy az esélye, hogy többségbe kerülnének a független tagok, ugyanis az LMP-s politikus szerint a jelenlegi 11 bírából 4-ről lehet azt mondani, hogy függetlenül hozzák a döntéseiket, így a négy új bíró megválasztásával 8-7 re javulhatna az arány a függetlenek” javára.

Az Alkotmánybírákat 12 évre választják.

Az Index a jelölteket is egyesével megvizsgálta, és arra jutott, hogy politikailag nehéz belekötni az új alkotmánybírákba, bár például a DK vagy a Párbeszéd ezt másképp látja.

Egyelőre azonban fontosabb kérdés, mi lesz, ha kedden mégis megszavazzák őket, törvényellenesen?

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):