Ilyen nagyot még sosem zuhant a magyar oktatás, a kormány azonban láthatóan továbbra sem akar szembenézni az oktatáspolitika csődjével.

A világ 72 országában 500 ezer 15 éves diák bevonásával három évente végzik el az úgynevezett PISA-tesztet. Ebben a tesztalanyok matematikai, természettudományos és szövegértési képességeit mérik föl.

A 2012-ben elvégzett, és 2013-ban nyilvánosságra hozott eredmények is komoly visszaesést mutattak 2009-hez képest, a legfrissebb adatok szerint pedig a zuhanás azóta tovább folytatódott.

• matematikából 2012-ben 477 pontot értünk el, 2015-ben ugyanennyit
• természettudományokban 2012-ben 494 pontot értünk el, 2015-ben csak 477-et (-17 pont)
• szövegértésben 2012-ben 488 pont volt a magyar eredmény, 2015-ben már csak 470 (-18 pont)

Csak viszonyításképp: az OECD átlag

• matematikából 490 pont,
• természettudományokból 493 pont,
• szövegértésből pedig szintén 493 pont,

tehát jó messze vagyunk az átlagtól, amely egyébként 2012-höz képest átlagosan 1 pontot romlott.

Ábra: Abcúg

A szövegértés, a matematika és a természettudományok területén is a szingapúri diákok szerepeltek a legjobban, az OECD tagállamai közül pedig Japán, Észtország, Finnország és Kanada nyújtotta a legjobb teljesítményt. A természettudományok területén Szingapúr után Japán és Észtország következik, a szövegértésben Hongkong és Kanada, a matematikában pedig szintén Hongkong, és az ugyancsak Kínához tartozó Makaó az éllovas.

A természettudományokról egy kis extra érdekesség: csak három ország van (Szlovákia, Finnország és az Egyesült Arab Emirátusok), amelyik többet rontott az elmúlt tíz év során, mint a magyarok, és nincs egyetlen más ország, amelynek diákjai 2006-ban a magyarhoz hasonló szinten lettek volna természettudományokból, és azóta ugyanolyan, vagy rosszabb szinten lennének, mint mi.

Szövegértésben is sereghajtók vagyunk: nálunk nagyobb visszaesést az elmúlt évek során csak Szlovákia, Törökország, Vietnam és Tunézia produkált. A legjobban az amúgy is rosszul teljesítő diákok eredménye romlott ebben a tekintetben.

Egyedül matematikában tudtuk elkerülni a leggyorsabban leszakadókat.

Nem ellensúlyozza az iskola a gazdasági különbségeket

Hatalmas különbségek vannak az egyes iskolák teljesítménye között is: miközben az lenne az üdvös, ha iskolán belül lennének nagy különbségek (ez mutatná a kiugró egyéni képességeket), addig Magyarországon épp az iskola az, amely meghatározza a teljesítményt. Ebben az összevetésben olyan országok táborát erősítjük, mint Bulgária, Málta vagy Kína, de Hollandia is ide sorolható.

A magyar oktatási rendszer az egyik legrosszabb a hátrányos helyzetű és jómódú gyerekek közötti különbségek enyhítésében: minél jómódúbb családból érkezik a gyerek, annál jobb a teljesítménye.

Az eredmények ismeretében talán az sem túl meglepő, hogy 6-tól 15 éves korig oktatásra csak Mexikó, Törökország és Chile áldoz Magyarországnál kevesebbet.

A minisztérium szerint zavarta a diákokat, hogy digitális a teszt

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az Indexnek elküldött állásfoglalásában azzal magyarázza a sosem látott rossz eredményeket, hogy a digitális tesztek és néhány feladattípus szokatlan lehet a magyar gyerekeknek, ráadásul, a nálunk tesztet végző gyerekek csak kilencedikesek voltak, míg máshol tizedikesek (minden országban 15 éves gyerekek töltik ki a tesztet), továbbá Magyarország szegényebb ország, mint azok, amelyek jól szerepeltek.

Néhány napja jött ki egy másik nemzetközi oktatási felmérés eredménye, amiben a PISA-hoz képest a magyar diákok kifejezetten jól szerepeltek. Ez a TIMSS, amiben hagyományosan erősek vagyunk. Most is átlag feletti eredményeket produkáltak a negyedikes és nyolcadikos gyerekek: matekból például a finnekkel és a lengyelekkel vagyunk nagyjából egy szinten – írja ugyancsak az Index.

A két teszt azonban nem ugyanazt méri: a tudás alkalmazására fókuszáló PISA-val szemben a TIMSS azt vizsgálja, hogy a gyerekek tudják-e, amit a tanterv szerint tudniuk kell, míg a PISA azt jelzi, hogy ezt a tantervi tudást a diákok nem tudják máshol, más típusú feladatoknál jól kamatoztatni. Magyarán: a különbség úgy is értelmezhető, hogy a rossz PISA-eredmények a magyar tantervekről állítanak ki gyenge bizonyítványt.

Az oktatási államtitkár is többek között a TIMSS-t hozta föl (ellenpéldaként?): a TIMMS elsősorban tantervi szempontok alapján készül, 4. és 8. osztályban, a tárca által végzett kompetencia-mérés 6., 8., és 10. osztályban történik (ez utóbbi szerint 2008 óta stagnálnak az diákok eredményei), és minden gyerek részt vesz benne, a PISA pedig „15 éveseket […] mér és egy abszolút skálán, függetlenül attól, mi történik egy adott ország oktatási rendszerében” – mondta az államtitkár.

Arról egyébként nem esett szó, Palkovics László miért gondolja, hogy bárkit érdekel (akár nemzetközi, akár hazai szinten) a magyar oktatási rendszer milyensége, ha mondjuk arra kerül a sor, hogy föl kell venni a munkavállalót, és „nem tud semmit” a másfajta oktatási rendszerből érkezőhöz képest.

Az egyértelmű volt – így Palkovics –, hogy a természettudományos mérésnél olyan feladatot kellett megoldani, amit a magyar gyermekek nem tanulnak az iskolában, nincs benne a tananyagban, hogy egy bizonyos eszköztárral hogyan modellezzenek egy ilyen feladatot. Vagyis: nem kellene olyanokat kérdezni, ami nincs benne a magyar tananyagban, és akkor minden rendben volna, de ugyanitt említhetnénk az Emmi már korábban idézett válaszát is, miszerint a digitális teszt zavarta meg a diákokat. Érthető, hiszen az informatika-oktatással híresen rosszul áll Magyarország.

Vagyis – legalábbis így értelmezhető az oktatásért felelős minisztérium és államtitkár PISA-eredményekre adott reakciója –, nem nekünk kell a világhoz alkalmazkodni, hanem a világnak, pontosabban a világ többi (jól működő) oktatási rendszerének kell(ene) a magyarhoz igazodni, és akkor nem szerepelnénk ilyen siralmasan.

Palkovics szerint egyébként történtek ígéretes változások a rendszerben, csak azok még nem látszanak.

Az ellenzéki pártok természetesen páros lábbal szálltak bele a kormányzatba: a szocialisták szerint Balog Zoltán emberminiszternek távoznia kellene (kérdés, hogy ez miben oldaná meg az oktatási rendszer problémáit?), a Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor a felelős a diákok romló teljesítményéért, a Jobbik pedig tényként közölte, miszerint ez az eredémény az elmúlt hat év oktatáspolitikájának csődje.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):