Bayer Zsolt

Reagálva Bayer Zsolt publicistának, a Fidesz V. számú tagkönyve tulajdonosának Tűrhetetlen című, a magyar politikai antiszemitizmust igazolni, felmenteni igyekvő, a kormányközeli Magyar Hírlapban cikksorozatára, Ilan Mór, Izrael budapesti nagykövete levelet írt a lap főszerkesztőjének, melyben élesen bírálja a napilapot a cikksorozat közlése miatt, illetve tájékoztatja arról, hogy a nagykövetség fölmondja a követség előfizetését a lapra.

A Magyar Hírlap Széles Gábornak, a Fidesz prominens támogatójának az érdekeltsége. Széles nem mellesleg maga is antiszemita nézeteiről ismert. Mór tűrhetetlennek tartja a február 27-én, február 29-én, illetve március 1-én megjelent, súlyosan antiszemita cikkeket.

„Egyszersmind tiltakozom az 1919-es és az 1945 utáni söpredék mai utódainak gyalázatos megnyilvánulásai ellen! Ezek, ha tehetnék, holnap vagy holnapután ismét ölnének. Épp oly kéjesen, mint elődeik” – nyitja a cikksorozatát Bayer. E sorok röviddel azután születtek, hogy a fideszes parlamenti alelnököt, Gulyás Gergelyt és Boross Péter volt miniszterelnököt a feldühödött tömeg megakadályozta Donáth György, a II. világháború idején országgyűlési képviselő, antiszemita politikus mellszobrának felavatásában. A szobor alig pártíz méterre lett volna a Páva utcai Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékmúzeumtól.

Az első cikk célja többek között Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő el nem mondott beszédének bemutatása, de az hamar átfordul zsidóellenes kirohanásba:

„Donáth György szobrának felavatását megakadályozta a csőcselék, így Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke nem tudta elmondani megemlékező beszédét. Íme, néhány gondolat az el nem mondott beszédből:

»A világháború alatt mindvégig kormánypárti politikusként szemben állt a német nemzetiszocializmussal, a negyvennégyes megszállás után a világháború végéig nem vett részt a közéletben. Amint az ellene folytatott koncepciós perben a bíróság előtt felidézte: 1944-ben javasolta, hogy a képviselőház Budapesten maradt tagjai üljenek össze és deklarálják, hogy a soproni nyilas országgyűlés törvénytelen, »mi vagyunk a nemzeti szuverenitás intézményesei változatlanul«. A szovjet megszállást szintén élesen elutasító Donáth György a Magyar Testvéri Közösség tagjaként került a Honvédelmi Minisztérium kommunista irányítás alatt álló katonapolitikai osztályának a látókörébe. A negyvennégy után érdemben nem működő, viszont negyvenhatban újra aktivizálódó Magyar Testvéri Közösségnek olyan tagjai voltak, mint Göncz Árpád, id. Antall József és Kosáry Domokos.«

Donáth György antiszemita volt?

Az volt. Mint korának számtalan kiváló, megfellebbezhetetlen tehetségű, nagyságú embere, akik nélkül egyszerűen nem is létezne magyar kultúra és magyar história” – folytatta Bayer.

Bayer azt állítja, hogy a bolsevik Kun Béla alatt a százharminchárom napos vörös terror volt a felelős a politikai antiszemitizmusért, és hogy a Rákosi Mátyás kommunista diktatúrája idején elkövetett bűncselekmények miatt az antiszemitizmus újjáéledése teljesen érthető.

Bayer tiszteletben álló és ismert személyek sorát említi, hogy hitelesebbé tegye antiszemita írását, szemelvényeket vett át Móricz Zsigmond naplójából, melyben részletesen ír arról az undorról, amit érzett, miközben a vele szemben ülő két zsidót nézte:

„Orruk, fülük nagy, szájuk furcsa, alsó ajkuk előredagad; olyan száj, amelyet mindig undorral láttam, úgy hogy el kellett fordítani róla a szemem. Hányásinger támadt a torkomban ettől a szájtól, s mivel ösztönszerűleg mindig védekeztem attól, hogy a kellemetlen képzetekkel, halál, betegség, undor dolgaival foglalkozzam, nem is tudnám, miért: de most rájöttem, a megfigyelés erőszakja alatt, hogy ez az undor erotikus. Ez a száj erotikus tapadást ígér, s ez homoszexuális iszonyt kelt” – idézi Móriczot a fideszes közíró.

„Tehát a Tanácsköztársaság és a vörösterror utáni antiszemitizmus »természetes« és érthető, ami alól magától értetődő módon nem tudta magát kivonni sem Móricz, sem Ady. Rendben van, mi is így látjuk. Csak az nem világos mindezek után, hogy ha a legkiválóbbaknak, legokosabbaknak és legműveltebbeknek megbocsátjuk a vörösterror és a »zsidó lázadás« okozta antiszemitizmust, akkor vajon miért nem bocsátjuk meg ugyanezt a népnek?” – írja Bayer. Mindez azért is pikáns, mert Ady a Tanácsköztársaság kitörése előtt másfél hónappal meghalt, így sikeresen kivonta magát a vörösterror utáni antiszemitizmus alól.

„Rendben. Éppen ezért ideje feltenni a kérdést: vajon miért csodálkozunk azon, hogy az egyszerű parasztember, akinek meghatározó élménye volt, amikor a »zsidók« betörtek a falujába, és agyonverték vagy lámpavasra húzták a papját, a bírót és mindenkit, aki nem tetszett nekik, akit a »zsidók« azzal fenyegettek, hogy a templomából mozit csinálnak, nos, miért tartjuk megdöbbentőnek, ha ez a parasztember húsz (huszonöt – a szerk.) évvel később »részvéttelenül« nézte, ahogy a csendőrök elhurcolják falujából a zsidókat?

Ez a fontos kérdés, amikor antiszemitizmusról töprengünk, és ez a kérdés sok további kérdést vet fel. Például azt, hogy kinek lehet szobra ebben az országban, és ki döntheti ezt el?” – folytatja írását a Magyar Hírlap újságírója.

A három megjelent cikkre reagált Ilan Mór. Április 4-én az alábbi nyílt levelet küldte el Petán Péternek, a Magyar Hírlap főszerkesztőjének. A levelet megkapta Rogán Antal propagandaminiszter, Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa és Karas Mónika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke is.

A levelet az alábbiakban a Szombat.org nyomán minimális szerkesztéssel, teljes terjedelmében közöljük:

„Tisztelt Petán Úr!

Mélységesen megdöbbent és felkavar, hogy egy vezető magyar politikai napilap, mint az Önöké, olyan cikksorozatot publikál, mint amilyet Bayer Zsolt írt Tűrhetetlen címmel.

Ami valóban tűrhetetlen, az a tény, hogy ezek a publikációk gondosan kimunkált történelem-tisztogató megjegyzéseket tartalmaznak, a lap olvasóinak egy „alternatív történelmet” mutatva be, amely a Soá igaz történetének eltorzításához vezet.

Ami valóban tűrhetetlen, az a világos tény, hogy ezek az írások nyíltan antiszemita nézeteket népszerűsítenek, valamint a zsidó nép és Izrael Állam ellen bujtogatnak. (lásd például a 10. és a 14. számú cikket).

Szintén elfogadhatatlan a szerző kísérlete, mellyel megvádolja a zsidó népet, hogy az valamennyi nem zsidóra ráerőlteti a Soában elvesztett áldozatai és/vagy akkoriban sérelmet szenvedettek emlékezetét és így – állítólag – elhomályosítják a történelem más mártírjainak emlékezetét. Ez a Bayer cikkeiben megjelenő „versengő áldozatiság” vagy „fájdalom-versengés” (amint azt a francia filozófus, Bernard Henry-Lévy megfogalmazta), a számos szakértő és politikus által néven nevezett modern antiszemitizmushoz sorolható.

Teljes mértékben elfogadhatatlannak találom ezeket a cikkeket, melyek nemcsak relativizálják a Soát, ezt a történelemben példa és párhuzam nélkül álló bűnt, hanem általánosító és hamis vádakat fogalmaznak meg a magyar zsidósággal szemben, mintha ők volnának vádolhatók a XX. század magyar tragédiáiért.

Ebben az összefüggésben fontos emlékeztetni Jonathan Sacks, Nagy Britannia főrabbijának szavaira: »A zsidókat gyűlölték, mert gazdagok voltak és mert szegények voltak; mert kapitalisták voltak és mert kommunisták voltak; mert bezárkóztak maguk közé és mert behatoltak mindenhova; mert hittek a hagyományban és mert gyökértelen kozmopoliták voltak…«

Bayer cikkei sajnálatos módon ezt a zsidó népről alkotott sajátos perspektívát tükrözik, mely szerint: »mindez a zsidók hibája – antiszemitizmus azért van, amit a zsidók tesznek, amit a zsidók mondanak, amiben a zsidók hisznek, és a zsidókat kell megbélyegezni a világ minden gonoszságáért – a múltban, a jelenben és a jövőben…«.

Mi több: Bayer inszinuációi, feltételezései, miként hamis vádjai a zsidó nép és Izrael Állam – a zsidó állam – ellen, nemcsak valótlanok és félrevezetők, hanem teljes ellentmondásban állnak a magyar kormánya hivatalos megnyilatkozásaival és álláspontjával, melyek a barátság és együttműködés politikáját hirdetik Izrael Államával.

A fentiek elfogadhatatlanok. Ez tűrhetetlen!

Ezért mától fogva, Izrael nagykövetsége nem fizet elő az Önök lapjára.

Tisztelettel:

Ilan Mor

Izrael nagykövete”