A Magyar Narancs legfrissebb számának beharangozója szerint újabb lapok kerülhetnek kormányközeli körökhöz. Mindeközben komoly likviditási válság látszik kibontakozni a 168 óránál – írja az Átlátszó.

„A Fidesznél […] állítólag kinézték maguknak többek közt a Borsot, a legnagyobb példányszámú nem országos napilapot, a Kisalföldet vagy a Délmagyararoszágot is birtokló Lapcomot” – írja csütörtöki lapszámának beharangozójában a Magyar Narancs.

A kiadó tulajdonosa itt is egy külföldi pénzügyi befektető, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Radio Bridge Media, az orgánum pedig úgy tudja: egy delegáció már ki is utazott Londonba, hogy az eladásról tárgyaljon a tulajdonosokkal.

Gondok a 168 óránál is

„Klasszikus likviditási válság látszik kibontakozni a 168 óránál: csúszó kifizetésekről, lekapcsolt szolgáltatásról és lefoglalt vagyontárgyakról jönnek a hírek” – írja az Átlátszó.

A kiadó Telegráf Kft-t egy éve adta el az akkori tulajdonos a Brit Média Kft-nek, amit Udvardi Gábor cégvezető vezet, de csak formálisan, ugyanis a valódi főnök Megyeri András, ám ő egy cégbírósági végzés miatt el van tiltva a cégvezetéstől. Az oknyomozóportál cikke szerint ennek ellenére továbbra is Megyeri jeleníti meg a kiadót a szerkesztőséggel szemben.

Az Átlátszó birtokába került egy hangfelvétel, amin Megyeri hosszasan beszél arról a kollégáknak, miért nem fizet/fizet késve. A közel félórás egyeztetésen az újságírók főleg a bérek csúszásáról kérdeztek, de az is fölmerült, hogy miképp lehetne visszaszerezni a korábbi tárhely-szolgáltatótól a nála levő archívumot, miután a ki nem fizetett számlák miatt az nemcsak, hogy lekapcsolta a 168 órát a szolgáltatásról, de még az archívumot is túszul ejtette.

„Megyeri az újságírókat túllicitálva háborgott az eseten, és harcias kijelentéseket tett a szolgáltató vonatkozásában – a legkézenfekvőbb megoldásról, a számlák kifizetéséről viszont nem beszélt” –  írja az Átlátszó, amelynek forrásai szerint mindössze néhány millió forintról van szó, ráadásul, mindeközben a lap jó pénzért csábít magához újabb és újabb újságírókat.

Ahogyan arról már föntebb írtunk, a kiadó egy éve cserélt gazdát: az új tulajdonos arra vállalt kötelezettséget, hogy egy évig nem bocsájt el újságírókat, és három évig fenntartja a lapot. Idén tavasszal aztán Mester Ákost a Népszabadságtól leigazolt Tóth Ákos váltotta a lap élén, a cég pedig közben tulajdonrészt szerzett a Klubrádiót működtető cégben is, ezzel előrevetítve a két vállalat integrációját.

A rádió vezetése azonban ezt nem pártolta, Megyeri mégis a rádió bevonásával magyarázta a likviditási gondokat, pedig ez az Átlátszó szerint nem lehet ok, mivel a Brit Media nem vesz részt a Klubrádió közvetlen finanszírozásában, sőt, a rádiónak tavaly nyáron beígért, hat részletben teljesítendő 250 milliós tőkeemeléssel is van egy kis probléma, nevezetesen, hogy eddig az összegnek nagyjából a felét rakta be ténylegesen a Brit Media a rádiót üzemeltető Monográf Zrt.-be.

Arról beszélni tehát, hogy a Klubrádió miatt nincs pénz a 168 órára, legalábbis érdekes.

Hogy ki a Brit Média valódi tulajdonosa, és hogy pontosan honnan jön – vagyis, mint a mellékelt ábra mutatja, nem jön, vagy nem jön időben – a pénz, arról Megyeri csak terel. A felvétel szerint a következőkkel magyarázza a pénz késését, és hogy miért New York-Belgium-Budapest útvonalon történik az utalás:

[…] azért, hogy ne kerüljünk adózási, meg pénzmosási gyanúba, előtte még át kell futtatni ki tudja hány mindenen még ezt a dolgot. Ha már a pénz a rendszerben van, akkor nincs probléma. Ha már egyszer a pénz nem mosott pénz, nem drogpénz, akkor ne is tűnjön annak. Ez úgy megy, hogy New Yorkból magánszemélyek pénze bekerül az alapítványba, az hogy magányszemélyek számlájáról, vagy céges számláról, arról gőzöm sincsen. Na azt el kell kerülni, hogy átkerüljön Amerikából úgy Európába, tekintve, hogy ezek ingatlantulajdonos emberek, akik ezt a pénzt küldik […] ezért a gyanú se szabad, hogy felmerüljön, hogy ezek a pénzek úgy kerülnek át, hogy. Támogatási izé van, akkor mit tudom én, adózási dolgok vannak, hogy kerüljön egy nonprofit alapítványba, ilyenek.

Hogy miért a trükközés az átutalás körül, az az Átlátszó szerint nem világos, és az sem derül ki pontosan, ki vagy kik állnak a Brit Media Kft. mögött. A felvételen hallott elszólások alapján a portál mindenesetre azt valószínűsíti, miszerint Alexander Rovt lehet a befektető.

Rovt 1952-ben született Munkácson Róth Sándorként. Egy ideig Magyarországon élt, aztán Izraelbe, majd Amerikába emigrált. Állítólag egymilliárd dollárnál is nagyobb vagyonra tett szert zömmel a posztszovjet térségben üzletelve. 2007-ben eladta műtrágyaipari üzletét az ukrán oligarchának, Dimitrij Firtasnak. Rovt ma is a New York-i haszid közösség tagja – elsősorban ingatlanban tartja vagyonát.

A cikk szerint mindezeken túl az is furcsa, hogy a kormánypárti médiának eddig egyetlen kérdése vagy észrevétele sem volt a titokzatos befektetőkkel kapcsolatban.

A norvég alapos civilek körüli hatósági vegzálással, vagy az épp elstartoló anti-Soros-kampánnyal összenézve elég biztosan állítható, hogy ez a feltűnő passzivitás valamilyen kormányzati szándékot tükröz. Hiszen mi lehetne kedveltebb célpontja a kormánnyal lojális médiának, mint a ballib sajtó megmentésén munkálkodó »amerikai« »zsidó« »befektetők« 

– írja az oknyomozóportál.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):