A Greenpeace szerint teljes kármentesítésre van szükség az Illatos út környékén

október 23, 2015

VegyiművekBAz Illatos úti volt Budapesti Vegyiművek környékén lévő épületekben található háziporból vett mintákban három szennyező vegyületet is talált a Greenpeace, melyből kettő biztosan a volt Vegyiművek területéről jutott ki. Bár akut, egészségre káros szennyezésről nincs szó, a további szennyezés megelőzése érdekében halaszthatatlan a kockázatok részletes felmérése, és a terület teljes kármentesítése. A Greenpeace csütörtöki közleménye szerint új jogszabályra is szükség van, hogy hasonló esetben a kármentesítést a jövőben ne az államnak kelljen állnia.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a IX. kerületi önkormányzat Baranyi Krisztina, az Együtt kerületi önkormányzati képviselőjének javaslatára végeztetett vizsgálatot az Illatos úti volt Budapesti Vegyiművek (BVM) közelében, hogy kiderüljön, milyen koncentrációban vannak jelen a veszélyes anyagok a talajban, a talajvízben, illetve a felszíni vizekben.

A méréseket a József Attila-lakótelepen, az Aszódi-lakótelepen, az Illatos úti kutyatelepen, illetve az Illatos-ároknál végezték. Az eredmény lehangoló volt: a talaj kisebb mértékben, ugyanakkor a talajvíz igen súlyosan szennyeződött – egyes vegyületek 212 000-szeres (!) mennyiségben voltak jelen –, de az Illatos-árokban sem sokkal jobb a helyzet.

Arról, hogy mekkora koncentrációban és milyen anyagokat találtak, ezeknek a vegyületeknek pedig milyen az élettani hatásuk, a Budapest Beacon korábban részletesen beszámolt.

A Greenpeace, mely az ügy kirobbanása óta aktívan részt vett a veszély mértékének felderítésében, ezúttal – magánlakásokból és egy cég telephelyéről – maga végzett méréseket a háziporból vett mintákból – derül ki a zöldszervezet csütörtöki közleményéből.

A vizsgálat tizenegy mintában háromféle szennyező vegyületet is kimutatott, melyek közül kettő szinte biztos, hogy a volt BVM területéről juthatott ki. Akut, egészségre közvetlenül káros mennyiségben nem találtak szennyezést, ám a kimutatott veszélyes anyagok megjelenése a környezetben aggodalomra ad okot. A további szennyezés megelőzése érdekében halaszthatatlan a kockázatok részletes felmérése és a terület teljes kármentesítése – állítja a Greenpeace.

A klór-benzolból előállított DDT-t és bomlástermékeit a porminták majd mindegyikében megtalálták. A DDT egy, a hatvanas évek közepéig használt rovarölő szer. Magzatkárosító, rákkeltő, hormonrendszer-károsító, az élő szervezetek zsírszövetében felhalmozódó vegyület. Az anyagot a korábbi mérések során lakott területen a talajban is megtalálták, de a talajvízben volt olyan hely, ahol 19 000-szeres határérték-túllépést mutatott.

A Greenpeace mérése szerint két mintában – a XIX. és a XX. kerület Vegyiművek felé eső részén – kiugró mennyiségben, három mintában – a IX. kerületi József Attila-lakótelep és Gubacsi út területén – „szignifikáns”, öt mintában pedig csekély mennyiségben volt jelen a DDT.

A szert még az 1968-as betiltása után is széles körben használta a mezőgazdaság, ezért kiskerti használata is előfordulhatott, ez azonban a lakótelepeken és lakásokban nem volt jellemző – magyarázza közleményében a Greenpeace. A DDT és bomlástermékei nagy valószínűséggel tehát a volt BVM területéről – ahol sokáig gyártották is a rovarölőszer alapanyagát – származnak, azonban van két további vegyület, amely biztosan az üzemből származik.

Ezek a DNBS (4-klór-3,5-dinitro-benzoesav), illetve a trifluorometil-benzaminok (más néven amino-benzotrifluoridok). Irritatívak, lenyelve mérgezőek, ugyanakkor hétköznapi használatban nem fordulnak elő. A BVM területén viszont nagy mennyiségben tárolták őket, így biztosra vehető, hogy onnan származnak. DNBS-t három pormintában mutattak ki: az Illatos úton, a XX. kerületi Nádor utca egyik házának padlásterében, és a IX. kerületi Napfény utca egyik házának erkélyén.

Szintén három mintában volt kimutatható a 3A-BTF és a 4A-BTF (más néven 3-amino-benzotrifluorid és 4-amino-benzotrifluorid, avagy 3-(trifluorometil)-benzamin és 4-(trifluorometil)-benzamin). A három minta közül kettőt a BVM egykori területéről vettek olyan cégek épületének párkányán kiülepedett porból, amelyek ma is ott működnek. A harmadik minta egy sok éve porosodó padlástérből származott, a XX. kerület Vegyiművek felé eső részén.

A Greenpeace szerint további vizsgálatokra van szükség a szennyezettség okának, és a BVM által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására. A környezetvédő szervezet ezért azt kéri a kormánytól, hogy haladéktalanul vizsgálja ki, az Illatos út mérgei veszélyeztetik-e a környéken élő lakosokat, és ha igen, milyen mértékben. A kormány továbbá tegyen meg mindent azért, hogy az egykori BVM területén mielőbb megkezdődjék a teljes kármentesítés. Fontos, hogy a hatóságok garantálják: ne történjék az elszállítás során kiporzás, mert a felszedett hordók alatt és környékén maradt vegyi anyagokat szabadon kiviheti a szél – hangsúlyozza a Greenpeace.

Végül a szervezet szerint a kormánynak meg kell követelnie a valós pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó cégektől. Ez szavatolná „a szennyező fizet” elvének gyakorlati érvényesítését, és a károkért felelős vállalkozások pénzügyi helytállását a környezetben általuk okozott károkért. Egy ilyen jogszabály biztosítaná, hogy a jövőben ne menjen el sok tízmilliárd forintnyi közpénz olyan kármentesítésekre, amikor az állam áll helyt a valódi felelősök helyett – hangsúlyozzák.

Bár a volt BVM területén található több ezer tonnányi veszélyes hulladékot június elején elkezdték elszállítani, a hordók egy része még a helyszínen van.