BAz Illatos úti volt Budapesti Vegyiművek környékén lévő épületekben található háziporból vett mintákban három szennyező vegyületet is talált a Greenpeace, melyből kettő biztosan a volt Vegyiművek területéről jutott ki. Bár akut, egészségre káros szennyezésről nincs szó, a további szennyezés megelőzése érdekében halaszthatatlan a kockázatok részletes felmérése, és a terület teljes kármentesítése. A Greenpeace csütörtöki közleménye szerint új jogszabályra is szükség van, hogy hasonló esetben a kármentesítést a jövőben ne az államnak kelljen állnia.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a IX. kerületi önkormányzat Baranyi Krisztina, az Együtt kerületi önkormányzati képviselőjének javaslatára végeztetett vizsgálatot az Illatos úti volt Budapesti Vegyiművek (BVM) közelében, hogy kiderüljön, milyen koncentrációban vannak jelen a veszélyes anyagok a talajban, a talajvízben, illetve a felszíni vizekben.

A méréseket a József Attila-lakótelepen, az Aszódi-lakótelepen, az Illatos úti kutyatelepen, illetve az Illatos-ároknál végezték. Az eredmény lehangoló volt: a talaj kisebb mértékben, ugyanakkor a talajvíz igen súlyosan szennyeződött – egyes vegyületek 212 000-szeres (!) mennyiségben voltak jelen –, de az Illatos-árokban sem sokkal jobb a helyzet.

Arról, hogy mekkora koncentrációban és milyen anyagokat találtak, ezeknek a vegyületeknek pedig milyen az élettani hatásuk, a Budapest Beacon korábban részletesen beszámolt.

A Greenpeace, mely az ügy kirobbanása óta aktívan részt vett a veszély mértékének felderítésében, ezúttal – magánlakásokból és egy cég telephelyéről – maga végzett méréseket a háziporból vett mintákból – derül ki a zöldszervezet csütörtöki közleményéből.

A vizsgálat tizenegy mintában háromféle szennyező vegyületet is kimutatott, melyek közül kettő szinte biztos, hogy a volt BVM területéről juthatott ki. Akut, egészségre közvetlenül káros mennyiségben nem találtak szennyezést, ám a kimutatott veszélyes anyagok megjelenése a környezetben aggodalomra ad okot. A további szennyezés megelőzése érdekében halaszthatatlan a kockázatok részletes felmérése és a terület teljes kármentesítése – állítja a Greenpeace.

A klór-benzolból előállított DDT-t és bomlástermékeit a porminták majd mindegyikében megtalálták. A DDT egy, a hatvanas évek közepéig használt rovarölő szer. Magzatkárosító, rákkeltő, hormonrendszer-károsító, az élő szervezetek zsírszövetében felhalmozódó vegyület. Az anyagot a korábbi mérések során lakott területen a talajban is megtalálták, de a talajvízben volt olyan hely, ahol 19 000-szeres határérték-túllépést mutatott.

A Greenpeace mérése szerint két mintában – a XIX. és a XX. kerület Vegyiművek felé eső részén – kiugró mennyiségben, három mintában – a IX. kerületi József Attila-lakótelep és Gubacsi út területén – „szignifikáns”, öt mintában pedig csekély mennyiségben volt jelen a DDT.

A szert még az 1968-as betiltása után is széles körben használta a mezőgazdaság, ezért kiskerti használata is előfordulhatott, ez azonban a lakótelepeken és lakásokban nem volt jellemző – magyarázza közleményében a Greenpeace. A DDT és bomlástermékei nagy valószínűséggel tehát a volt BVM területéről – ahol sokáig gyártották is a rovarölőszer alapanyagát – származnak, azonban van két további vegyület, amely biztosan az üzemből származik.

Ezek a DNBS (4-klór-3,5-dinitro-benzoesav), illetve a trifluorometil-benzaminok (más néven amino-benzotrifluoridok). Irritatívak, lenyelve mérgezőek, ugyanakkor hétköznapi használatban nem fordulnak elő. A BVM területén viszont nagy mennyiségben tárolták őket, így biztosra vehető, hogy onnan származnak. DNBS-t három pormintában mutattak ki: az Illatos úton, a XX. kerületi Nádor utca egyik házának padlásterében, és a IX. kerületi Napfény utca egyik házának erkélyén.

Szintén három mintában volt kimutatható a 3A-BTF és a 4A-BTF (más néven 3-amino-benzotrifluorid és 4-amino-benzotrifluorid, avagy 3-(trifluorometil)-benzamin és 4-(trifluorometil)-benzamin). A három minta közül kettőt a BVM egykori területéről vettek olyan cégek épületének párkányán kiülepedett porból, amelyek ma is ott működnek. A harmadik minta egy sok éve porosodó padlástérből származott, a XX. kerület Vegyiművek felé eső részén.

A Greenpeace szerint további vizsgálatokra van szükség a szennyezettség okának, és a BVM által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására. A környezetvédő szervezet ezért azt kéri a kormánytól, hogy haladéktalanul vizsgálja ki, az Illatos út mérgei veszélyeztetik-e a környéken élő lakosokat, és ha igen, milyen mértékben. A kormány továbbá tegyen meg mindent azért, hogy az egykori BVM területén mielőbb megkezdődjék a teljes kármentesítés. Fontos, hogy a hatóságok garantálják: ne történjék az elszállítás során kiporzás, mert a felszedett hordók alatt és környékén maradt vegyi anyagokat szabadon kiviheti a szél – hangsúlyozza a Greenpeace.

Végül a szervezet szerint a kormánynak meg kell követelnie a valós pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó cégektől. Ez szavatolná „a szennyező fizet” elvének gyakorlati érvényesítését, és a károkért felelős vállalkozások pénzügyi helytállását a környezetben általuk okozott károkért. Egy ilyen jogszabály biztosítaná, hogy a jövőben ne menjen el sok tízmilliárd forintnyi közpénz olyan kármentesítésekre, amikor az állam áll helyt a valódi felelősök helyett – hangsúlyozzák.

Bár a volt BVM területén található több ezer tonnányi veszélyes hulladékot június elején elkezdték elszállítani, a hordók egy része még a helyszínen van.