Aggódik a kormány, mert a menekültügyben tanúsított magatartása miatt több mohamedán országgal is megromolhat Magyarország viszonya. Ezt bizonyítja az a levél, vagy inkább iránymutatás, amelyet Magyar Levente külügyi államtitkár küldött az arab országokba akkreditált nagyköveteknek.

Ezer éve élünk együtt békében az iszlám közösségekkel, egyetlen migráns sem sérült meg Magyarországon, a röszkei összecsapás pedig nem a kormány hibája – derült ki abból a körlevélből, amelyet Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős külügyi államtitkár küldött az arab országokban működő magyar nagyköveteknek.

Mivel az ezekről az eseményekről szóló hírek az arab országokba is eljutottak, a külügyi tárca szeptemberben úgy döntött, hogy „erőteljes, és proaktív kommunikációba” kezd az érintett országok kormányaihoz és közvéleményéhez címezve mondandóját. Ehhez igyekezett Magyar Levente iránymutatást adni az alábbi, a Vs által nyilvánosságra hozott tizenkét ponttal:

1. A kormány alapelve, hogy a migránsokkal kapcsolatban humanitárius módon lép fel, de a migrációval szemben „önvédelmet” érvényesít. Ugyanakkor együtt érez bárkivel, aki Európába érkezik, tekintet nélkül kulturális hátterére.
2. A nagyköveteknek hangsúlyozniuk kell, hogy Magyarország mindig is nagyra becsülte az iszlám kultúra értékeit és azt, amivel hozzájárultak a világ fejlődéséhez.
3. Magyarországon ezer éve élnek muszlim közösségek, és eddig soha nem volt belső konfliktus velük.
4. Magyarország elítéli azt a „felelőtlen nemzetközi politikát” (itt a szöveg az Egyesült Államok iraki, afganisztáni és szíriai, valamint az EU líbiai beavatkozására utalhat), amely ahhoz vezetett, hogy a Közel-Keleten polgárháborús káosz alakult ki, és emiatt tömegeknek kellett elhagyniuk hazájukat.
5. A körlevél hosszan magyarázza, hogy Magyarországra már több mint kétszázezer menekült érkezett, elsősorban a szerb-magyar zöldhatáron, holott a migránsok a határátkelőhelyeket is használhatták volna. A dokumentum szerint ezért volt szükség a szerb-magyar határzárra is, „a nemzetközi jog kötelezettségei szerint”.
6. Az úgynevezett röszkei incidenssel (képünkön) kapcsolatban Magyar Levente azt írja, az erőszakos cselekmények azért történtek, mert a menekültek nem voltak hajlandóak tudomásul venni a szeptember 15-e után életbe lépett új intézkedéseket (elsősorban azt, hogy a határsértés a kerítésen át bűncselekménnyé vált) és megtámadták a rendőröket.
7. Külön kihangsúlyozandó, hogy a Külügyminisztérium szerint egyetlen Magyarországra érkező menekültnek sem esett semmilyen bántódása, ezt az érintett nagykövetek példaként említhetik a magyar hatóságok magas fokú humanitását és hozzáértését.
8. Magyarország ettől függetlenül ezek után is megad minden segítséget azoknak, akikről bebizonyosodik, jogosan kértek menekültstátuszt, a kísérő nélküli gyerekekkel pedig külön foglalkoznak, ők automatikusan megkapják ezt. (A körlevél arról nem tesz említést, hogy a magyar hatóságok gyakorlatilag automatikusan utasítják el a menedékkérelmeket, főleg a határzár kialakítása után, a bíróságok pedig ugyanígy hoznak kitiltó ítéleteket illegális határátlépés miatt.)
9. A nagyköveteknek érdemes hangsúlyozniuk, hogy Magyarország a helyzet megoldásának kulcsát abban látja, hogy a szíriai polgárháború menekülthullámától leginkább sújtott három ország, Jordánia, Libanon és Törökország kapjon segítséget a területükön élő sokmillió menekült ellátására.
10. A körlevél szerint a rossz uniós politikának köszönhető, hogy Magyarországon úgy haladt keresztül sok ezer migráns, hogy gyakorlatilag semmi nem derült ki, azzal kapcsolatban, hogy ki a valódi háborús menekült, ki a gazdasági bevándorló és így azt sem lehet tudni, hányan lehetnek közülük szélsőséges szervezetek tagjai. (Arról a belső utasítás nem tesz említést, hogy a kormány heteken keresztül utaztatta a menekülteket a horvát-magyar határról Ausztriába regisztráció nélkül, arra hivatkozva, hogy a horvátok közlése szerint ott már elvégezték ezt az adminisztrációt.)
11. A kommunikációs útmutató szerint éppen a fenti pont miatt vált szükségessé a határzár.
12. Végül a nagyköveteknek nem árt hangsúlyozniuk, hogy a kormány következetesen próbál nyitni a keleti országok, így a muzulmán államok felé is.

A diplomatáknak az ebben foglaltak alapján kell megmagyarázniuk állomáshelyükön a kormány menekültellenes politikáját.

Magyarázkodni márpedig van miért: Orbán Viktor és kormányának számos tagja úton-útfélen megjegyzi, hogy meg kell védenünk a kultúránkat a muzulmánoktól. Erre a gondolatra épült a az a nemzeti konzultáció, melyet – azt félrevezetőnek, elfogultnak és kiegyensúlyozatlannak nevezve – az Európai Parlament is élénken bírált, és amely valódi kérdések helyett az egyetlen úgymond helyes választ igyekezett a szájába adni a témában igencsak szűkös ismeretekkel rendelkező állampolgároknak. Ezt követte a gyűlöletkeltő plakátkampány, majd a hetekig tartó káosz a Keleti pályaudvarnál, aztán a kerítés, végül a röszkei incidens.

A Vs információi szerint Magyar a fenti pontok mellé még Orbán Viktor szeptember 7-én, a magyar nagyköveteknek tartott éves budapesti értekezleten elmondott beszédét ajánlja figyelembe, melyben a kormányfő azt mondta: a magyarok „mindig is kedvelték a körúti kebabosokat vagy a szír hentest”, és soha nem volt bajunk az iszlámmal önmagában, ugyanakkor hozzátette, hogy „ne jöjjenek a menekültek”, mert nem akarunk nagy tömegben együtt élni velük.

A Külügyminisztérium azt is tervezte, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter személyesen látogat a térségbe, erre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egy október 20-án Jordániába szervezett konferenciája adott volna apropót. A magyar diplomácia vezetője Ammánból a libanoni fővárosba, Bejrútba is ellátogatott volna, ám a portál szerint a két út elmarad, mivel Szijjártó ebben az időszakban Ankarába és Moszkvába megy, ez utóbbi két látogatás pedig fontosabb a magyar külkapcsolatok szempontjából, legalábbis a kormány szerint.