A kormány önnön törvényét is megszeghette, mikor tizenötmillió forinttal támogatta a Hóman Bálint Kulturális Alapítványt az alapítvány névadója szobrának fölállítása érdekében – írja az Index.

Az 1885-ben született Hóman Bálint történészprofesszor (képünkön) a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója volt, 1932 és 1938, majd 1939 és 1942 között vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett. Parlamenti képviselő is volt, s nem csupán közreműködött a zsidótörvények előkészítésében és megszavazásában, de a mandátumát Magyarország 1944. március 19-i német megszállása, sőt a nyilasok hatalomátvétele után is megtartotta. 1945-ben Szálasi Ferenccel együtt szökött el Magyarországról. Amerikai katonák fogták el kettejüket és adták át őket a magyar hatóságoknak, még 1945-ben. Szálasit halálra ítélték és 1946-ben felakasztották, Hóman életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. A váci fegyházban halt meg 1951-ben. Mint a Budapest Beacon korábban írt róla, „2015. március 6-án a Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában posthumus fölmentette a háborús bűntett vádja alól”.

Az Index arra hívja föl a figyelmet, hogy egy, a második Orbán-kormány idején, 2012 végén elfogadott törvénymódosítás egyértelműen megtiltja, hogy önkényuralmakhoz kötődő neve legyen köztereknek, illetve civil szervezeteknek. „Ezért kérdéses, hogyan kaphattak közpénzt azok a civilek, akik a törvényi tiltás ellenére Hóman Bálint Kulturális Alapítvány néven működtetik alapítványukat, és akik a két világháború közötti antiszemita miniszter szobrának projektjével nemzetközi botrányt kavartak” – írja a lap.

Az igazságügy-minisztérium tizenötmillió, Székesfehérvár kormánypárti többségű önkormányzata kétmillió forinttal támogatta az alapítványt a szobor fölállítása ügyében. Miután számos zsidó szervezet vezetője, illetve – mint arról imént idézett cikkünkben írtunk – több amerikai kongresszusi képviselő tiltakozott levélben Cser-Palkovics Andrásnál, Székesfehérvár polgármestere a szobor építésétől visszatáncolt, holott néhány nappal korábban még hangosan amellett érvelt. Cser-Palkovics felszólította a Hóman Bálint Kulturális Alapítványt, hogy fizesse vissza a szobor felállításához kapott támogatásokat.

Trócsányi László igazságügy-miniszter szerint ugyanis a minisztérium jogelődje, a 2010 és 2014 között Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) hozott döntést a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány támogatásáról, ezt ők csupán megörökölték, és végre kellett hajtaniuk.

A Hóman Bálint Kulturális Alapítvány várhatóan kedden jelenti be, hogy folytatni kívánja-e erőfeszítéseit a vitatott szobor fölállítása érdekében.

A Fidesz emlékezete rendkívül szelektív, amikor a magyarországi zsidóság üldözéséért felelős személyek kerülnek előtérbe. Gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932), az 1922 és 1931 közötti vallás- és közoktatásügyi miniszter szerepet vállalt az 1920-as, a zsidó egyetemista és főiskolai tanulók számát korlátozó törvény, a numerus clausus létrejöttében. Ez a tény nem okozott gondot a Fidesz-kormány köreiben, és 2012-ben Klebelsbergről nevezték el az állami oktatási intézményfenntartó központot. A kormánypárt környékén föllelhető antiszemita tendenciákról – például a numerus clausus szellemi előkészítésében magát ugyancsak exponáló Prohászka Ottokár katolikus püspök szobrának fölavatásáról – a Budapest Beacon már korábban beszámolt.