Hétfői budapesti látogatása során Angela Merkel német kancellár ellátogatott az Andrássy Gyula német nyelvű egyetemre is, ahol a Szegedi Egyetem díszdoktori címét is átvette.

Merkel Konrád Györgyöt idézve a hallgatóknak elmondta, „gazdagok vagyunk, mert miénk ez a sokszínű kert”.

Figyelmeztetett az Európára leselkedő veszélyre, melyet Oroszország ukrajnai inváziója jelent. Elmondta, Európa biztonságát nem szabad magától értetődőnek tekinteni, és amit Oroszország Ukrajnában tesz, az szembe megy az európai alapelvekkel.

“Oroszország a befolyási területeket nézi, nem a partnerséget” – mondta a kancellár. Beszélt az Európai Unió orosz-ellenes szankcióiról, és elmondta, azokra szükség van addig, amíg a helyzet, amely ide vezetett, nem változik. Elmondta, megérti, hogy ennek jelentős gazdasági ára van, de a jogállamiság és a stabilitás a sikeres gazdasági tevékenység előfeltétele.

Merkel a magyar kormánnyal szemben a kritikákat kimérten fogalmazta meg. “Életünket a különbségek, a demokrácia és a tolerancia irányítják”. Elmondta, ellenfeleink nem az ellenségeink, hanem versenytársak. Megjegyezte, hogy az ellenzék jelenléte fontos, és beszélt a civil társadalom európai értékeiről, ami alatt azt értette, hogy a civil szervezeteknek szabadon kell működniük és kommunikálniuk. Véleménye szerint ez a külföldi támogatást élvező civil szervezetekre is igaz.

Utóbbi kijelentésével egyértelműen a Norvég Civil Alap támogatását élvező civil szervezetekre utalt, melyeket Lázár János megpróbált ellehetetleníteni és külföldi támogatási forrásaiktól elvágni az elmúlt kilenc hónap során.

Merkel diszkréten kritizálta a magyarországi iparági különadókat is. Hangsúlyozta, hogy a német-magyar gazdasági együttműködés kiváló, és hogy a német vállalatok jelentős szerepet játszanak a magyar gazdaságban. “Ezt fontos észben tartani a jövőbeni adózási és gazdaságpolitikai kérdésekben” – mondta a kancellár.

Beszédét követően néhány diák is feltehetett kérdéseket Merkelnek. Arra a kérdésre, hogy hogyan lett belőle kancellár, elmondta, otthagyta néhány hétre tudományos tanulmányait a politika kedvéért, de végül sosem tért vissza a tudományos területre. Arra a kérdésre, hogy milyen tanácsot adna a jövő politikusainak, azt mondta, fontos megérteni a politikán kívüli kérdéseket is, mert könnyedén válhat valaki függővé a politikától.

Az egyik diák megemlítette, hogy Orbán Viktort számos kritika éri a nemzetközi médiában a civil szervezetek és a média szabadsága miatt, majd megkérdezte Merkelt, hogy ő „mit gondol Orbánról?”. Erre a német kancellár azt mondta, „Orbán munkatárs, akivel szorosan együttműködünk”.

Merkel szerint Orbánnak mindig is szándékában állt az európai érdekekkel szemben a kompromisszumos megoldás (utalva az orosz gazdasági szankciókra), “Lehet vele beszélni, vitázni, problémákat felhozni.” Azonban, tette hozzá, nem ért mindig egyet Orbánnal, és megemlítette a közös sajtótájékoztatójuk során az alapvető nézetbeli különbséget a liberális demokráciával kapcsolatban. Merkel elmondta, Orbán szerint médiapluralizmus van Magyarországon, ami abból is látható, hogy milyen mértékben kritizálja őt magát is a média. Merkel azt mondta, ezt nem tudja megítélni, majd kifejtette véleményét, hogy a kormányoknak nem kell félnie a civil társadalomtól és a médiától.

Egy másik diák arra volt kíváncsi, miként lehetne az egyre növekvő idegenellenes hangulatot ellensúlyozni Európában, amikor például a magyar miniszterelnök nyíltan ellenzi a bevándorlást. Válaszában Merkel főleg a Németország irányába történő bevándorlásról beszélt, és arról, hogy az EU tagországokon belül hogyan vándorolnak az emberek. A témával kapcsolatban azzal zárta szavait, hogy egyik ország sem mondhatja el magáról, hogy mentes a bevándorlóktól.

A fentieken kívül beszélt az Európai Unió csökkenő energiafüggőségéről, az unióról, mint politikai unióról, melyben a közös fizetőeszköz nem csupán gazdasági, hanem politikai eszköz is.

Amikor az Egyesült Államok békefenntartó szerepéről kérdezték, úgy válaszolt, hogy “Ha valaki a világot az USA nélkül képzelné el, akkor mi itt Európában sokkal jobban aggódnánk a biztonságunkért.” Hozzátette, Amerika segítsége nélkül Európa nem tudná felvenni a küzdelmet Észak-Afrikában (Boko Haram, Líbia), és a terrorfenyegetettséggel. Elmondta, a német titkosszolgálatoknak szüksége volt az amerikaiak által átadott információra. “E mögött a közös értékek és a mély barátság áll”- zárta szavait Merkel.