A testület mai határozata szerint a fővárosi új választórendszer kompenzációs listája sérti az egyenlő választójog elvét, ugyanakkor az az elv, mely szerint kerületi polgármesterek alkotják majd a fővárosi közgyűlést, összeegyeztethető az alaptörvénnyel.

Az Alkotmánybíróság mai határozatában reagált arra az 57 országgyűlési képviselő által elküldött beadványra, amelyben kifogásolták az újonnan elfogadott budapesti önkormányzati választási szabályozást. A panasz szerint az a bevezetendő gyakorlat, mely szerint a megválasztott kerületi polgármesterek alkotnák a fővárosi közgyűlést is, így rájuk külön nem lehetne szavazni, sérti a közvetlen választójog elvét, és így Alaptörvénybe ütközik. Az Alkotmánybíróság a panasznak ezt a lényegi részét nem találta megalapozottnak. Érvelésük szerint : „az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a jogalkotó kellően alátámasztott indokok alapján ne alkothatna olyan választási rendszert, amelynek következtében a választópolgár közvetlen szavazatával két különböző önkormányzati tisztségre ugyanazt a személyt, egyszeri szavazással választja meg.”

A beadvány további két elemét az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta. Ennélfogva megsemmisítette a törvényalkotó által előirányzott ún. „súlyozott” kompenzációs listákról szóló részt, mondván, ez a kerületek közötti egyenlőtlenségeket eltúlozná. Azt a törvényi gyakorlatot, amely szerint csak minimum a főváros lakosságának felét képviselő polgármesterek szavazatánál lehetne elfogadni egy-egy rendeletet, a testület „megfelelő garanciának” nevezte.

Harmadik pontban az AB határozat megsemmisítette a törvény személyes adatok hozzáférésével kapcsolatos korlátozását is (az eredeti törvény szerint a választópolgárok ajánlóíveken szereplő adataikhoz csak a nyilvántartásba vétel jogerőssé válásáig férhettek volna hozzá).

Az országgyűlés június 10.-én fogadta el azt a törvényt, mely a következő budapesti önkormányzati választásokon megszüntette a kerületektől különálló fővárosi közgyűlést, és a kerületekben győztes polgármestereket delegálta a fővárosi testületbe. A 23 kerületi polgármester mellett egy töredékszavazatok alapján arányos kompenzációs listáról még 9 listás helyett osztottak volna a közgyűlésben. Az ezt megelőző, pártlistás szavazási rendszert ez a törvény eltörölte. A törvény kritikusai szerint az a rendszer, amely ugyanolyan szavazati jogot ad a kis népességű kerületeknek, mint a nagyobbaknak, egyértelműen a kormánypárti Fidesz esélyeit javítja az önkormányzati választásokon. A 2014-es országgyűlési választásokon  a baloldali összefogás 8 budapesti választókerületben tudott győzni a 18-ból, ezek nagy többsége a népesebb pesti kerületekben volt. Az új szabályozás azért kedvez a kormánypártnak, mert a kisebb, alacsonyabb népességszámú jobboldali kerületek így ugyanolyan súllyal esnek majd latba a választáson, mint a népesebb balodaliak.

Az Alkotmánybíróság 8-7 arányban szavazta meg a határozatot.

A Budapest Beacon kérdésére Tordai Csaba alkotmányjogász a következőket mondta el az Alkotmánybíróság határozatáról:

„Az Alkotmánybíróság a döntésében – az egyoldalúan a Fidesz által választott alkotmánybírák szavazatával – nyíltan eltért az eddigi gyakorlatától. Míg korábban a testület kimondta, hogy minden körülmények között alkotmányellenes, ha az egyes választókerületek lakosságszáma között kétszerest meghaladó eltérés van, a most meghozott döntés szerint ez a tilalom nem abszolút: a főváros sajátosságai indokolhatják az attól való eltérést.”