Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arra kérte Magyarországot, hogy ne kapkodva és a nemzetközi előírások figyelmen kívül hagyásával változtasson menekültügyi rendszerén. Az Országgyűlés azonban hétfőn elfogadta Pintér Sándor belügyminiszternek a menekültügyi eljárások gyorsítására vonatkozó javaslatát.

A szervezet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: mély aggodalommal tölti el őket a menekültügyi jogszabályokat módosító javaslatcsomag, amely azon a héten került az Országgyűlés elé. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) azt szorgalmazza, hogy a hivatalos szervek gyorsított eljárás helyett konzultáljanak a civil társadalommal és a Menekültügyi Főbiztossággal a javaslatok jogszerűségéről, valamint a háborús konfliktusok elől menekülőkre gyakorolt hatásáról.

A közleményben idézték Montserrat Feixas Vihét, a UNHCR budapesti székhelyű közép-európai regionális képviseletének vezetőjét, aki szerint a törvényjavaslatok elfogadása „több ezer olyan ember életére lenne végzetes hatással, aki Magyarországon próbálna biztonságra lelni”. Hozzátette: arra kérik a kormányt és a képviselőket, biztosítsák, hogy a menekültügyi jogszabályok összhangban maradjanak a nemzetközi és regionális előírásokkal.

Közölték: az általuk vitatott javaslatok között szerepel a menedékjogi kérelmek megfelelő garanciák nélküli, gyorsított eljárásban történő vizsgálata, a menedékkérők visszaküldése olyan, az Európai Unión kívüli országokba, amelyek nem biztonságosak számukra, valamint a menedékkérők, ezen belül nők, gyerekek és különleges szükségletű emberek hosszas fogva tartása.

Kitértek arra is: a magyar kormány nemrég jelentette be, hogy a szerb-magyar határszakaszon kerítést épít. A UNHCR álláspontja szerint ez valójában még inkább az emberkereskedőknek és embercsempészeknek szolgáltatja ki a migránsokat.

„Természetesen elismerjük az államok jogát arra, hogy megvédjék határaikat és polgáraik biztonságát, de véleményünk szerint ezt oly módon is lehet biztosítani, hogy az ne sodorja veszélybe a védelemre szorulókat. A UNHCR kész a magyar hatóságokkal együttműködve olyan megoldásokat találni, amelyek megfelelnek a nemzetközi jog betűjének és szellemének is” – írta Vihé.„Magyarország menekültjeit a világ 1956-ban tárt karokkal fogadta. Kérem, hogy amikor a fent említett javaslatok az Országgyűlés elé kerülnek, önök is a globális szolidaritás elvét szem előtt tartva döntsenek a menekült családok sorsáról. Biztos vagyok benne, hogy ezekben a nehéz időkben önök is a gyengék, az áldozatok és az üldözöttek pártjára állnak” – fogalmazott a UNHCR közép-európai regionális képviseletének vezetője még a törvény hétfői elfogadása előtt.

Pintér Sándor belügyminiszter múlt hétfőn tett javaslatot az Országgyűlésnek a menekültügyi eljárások gyorsítására. Most hétfőn ezeket a javaslatokat el is fogadta az Országgyűlés. Az ideiglenes biztonsági határzárral, valamint a migrációval összefüggő törvények módosítását – kivételes eljárásban – 151 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadta el a Ház.

Akiknek megalapozott nemzetközi védelmi igényük van, azokat minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani, az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat viszont mielőbb ki lehessen toloncolni – határozta meg Pintér Sándor törvénymódosítási javaslata célját annak benyújtásakor.

A tárcavezető az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépéssel indokolta több jogszabály módosítását. Ismertetése szerint a menedékjogról, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása – elsősorban a Magyarországra nehezedő migrációs nyomásra hivatkozva – olyan módosításokat tartalmaz, amelyekkel lehetőség nyílik a menekültügyi eljárások gyors és hatékony lefolytatására az uniós kereteken belül. Az államhatárról szóló törvény módosítása pedig közérdekű használati jogot adna a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül.

Most hétfőn a képviselők az államhatárról szóló törvényt is módosították a tervezett határzárral kapcsolatban, közérdekű használati jogot adva a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül.