A halálbüntetés magyarországi bevezetése ellentétes lenne az európai uniós szerződésekkel és az Alapvető Jogok Chartájával – áll az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásában. A képviselők bírálták a magyar kormány által elindított „felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlanˮ nyilvános konzultációt. Az Európai Parlament a magyarországi helyzet mielőbbi értékelését várja az Európai Bizottságtól, amelyet a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok állapotának éves felmérésére, és az egész Európai Unióban alkalmas mechanizmus létrehozására is fölszólít.

Az állásfoglalást 362 szavazattal, 247 ellenszavazat és 88 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament (EP) szerdán Strasbourgban – áll abban a hírlevélben, melyet az EP Tájékoztatási Irodája a Budapest Beaconnek eljuttatott szerdán.

„A május 19-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke részvételével lezajlott vitát lezáró állásfoglalásban a képviselők elítélték Orbán Viktor többször elhangzott nyilatkozatát a halálbüntetés magyarországi bevezetésének lehetőségéről, és hangsúlyozzák: a miniszterelnök feladata, hogy »jó példával járjon elő«ˮ – olvasható a dokumentumban.

„A halálbüntetés »nem egyeztethető össze az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával, amelyek az Európai Unió alapvető értékei«, jelentették ki a képviselők, hozzátéve, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetése »a Szerződések és az Alapjogi Charta megsértését jelentené«. Az állásfoglalás kiemeli: az uniós szabályok áthágása az Európai Unióról szóló szerződés VII. cikkében leírt eljárást vonja maga után, amelynek eredménye a tanácsi szavazati jog megvonása is lehet” – folytatódik a hírlevél.

A közleményből kiderül: az Európai Parlament élénken bírálta a „nemzeti konzultációt” és a plakátkampányt is. „»Bár a nyilvános konzultáció fontos és értékes eszköz lehet a kormányok számára, hogy olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek élvezik a lakosság támogatását«, azonban a magyar »konzultáció tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, és elfogult és közvetlen összefüggést teremt a migrációs jelenségek és a biztonsági kockázatok között«” – áll a hírlevélben.

Mint a dokumentum írja, „a képviselők felkérik a Bizottságot, hogy »haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárását«, és 2015 szeptemberéig számoljon be arról, hogy Magyarország megsértette-e az Unió alapját képező értékeket”.

Mint arról korábban beszámoltunk, a szerdán Strasbourgban elfogadott dokumentum egy úgynevezett nem jogalkotási állásfoglalás. A föntebb már idézett hírlevél szerint az elfogadott nem jogalkotási állásfoglalásban az EP fölszólítja az Európai Bizottságot, hogy álljon elő egy olyan mechanizmusra vonatkozó javaslattal „amely az egész Unióban vizsgálná a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állapotát”. Mint a hírlevélben olvasható, „a Bizottság ennek segítségével tartathatná be a tagállamok által az Alapvető Jogok Chartájában és az Európai Unióról szóló szerződésekben vállaltakat, vélik a képviselők”.

A föntieken túl az állásfoglalásban az EP fölkérte az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy az év végéig egy, az EP „egésze által is megszavazandó nem jogalkotási állásfoglalással járuljon hozzá a Bizottság munkájához”.

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 28-án kijelentette, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését” – emlékeztet a hírlevél. „Ezután az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz (képünkön) április 30-án a magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetést követő nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Orbán biztosította arról, miszerint a magyar kormánynak nincsenek a halálbüntetés ismételt bevezetésére vonatkozó tervei, illetve hogy a magyar kormány tiszteletben tartja az Európai Unió szerződéseit és jogszabályait. Egy nappal később, május 1-jén azonban Orbán Viktor a magyar közszolgálati rádióban már arról beszélt: az uniós tilalmat elvetve tagállami szinten kellene dönteni a halálbüntetés bevezetéséről. Egy június 4-i nyilatkozatban a miniszterelnök ismét kijelentette: Magyarország nem szándékozik bevezetni a halálbüntetést” – tekinti át a dokumentum az előzményeket.

„A bevándorlással kapcsolatos úgynevezett nemzeti konzultációt májusban indította el a kormány. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága május 7-én vitatta meg – azután, hogy a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit és a Parlament elnökét tömörítő elnökök értekezlete a magyarországi helyzet sürgős megvitatására kérte fel a testületet” – zárul az Európai Parlament szerdai tájékoztatása.