Ausztria, Magyarország és Bulgária „elköteleződött” az orosz földgázt szállító Déli Áramlat gázvezeték megépítése mellett, amely részben a Fekete tenger alatt fut, ezáltal megkerüli az ukrán konfliktus-zónát az évtized végére. A Reuters szerint a Magyarország és az USA között zajló vita az energiapolitika terén erősebb diplomácia nyomásgyakorláshoz vezethet az USA részéről Orbán Viktor miniszterelnök irányába a közeljövőben. Nemrég a MOL olajipari vállalat beszélt annak lehetőségéről, hogy a horvát INA-ban birtokolt részvénycsomagját az orosz Gazpromnak adhatja el. Nyugati források ezt a tárgyalás úgy jellemezték, hogy „Budapest veszélyesen sodródik Moszkva felé”.

Ha a MOL valóban eladja 49 %-os INA tulajdonrészét, akkor a vevő nagy valószínűség szerint a Gazprom lehet. A kiszivárgott hírek szerint az amerikai külügy meggyőzte az egyik meg nem nevezett szenátort, hogy utazzon Európába, és folytasson tárgyalásokat a horvát kormány képviselőivel a fenti forgatókönyv elkerülése érdekében.

Magyarország három olyan közös vállalkozással rendelkezik az oroszokkal, amellyel megkerülheti az EU és az USA által támogatott Putyin elleni szankciókat. Az első a paksi atomerőmű bővítési terve, amely 10 milliárd eurós orosz hitellel valósulhatna meg. A hitel felvétele esetén évtizedekre adósa lenne Magyarország az oroszoknak, emellett a fűtőanyag beszerzése és a használt fűtőanyag biztonságos elszállítása is orosz kézben lenne.

A Déli Áramlat megépítése döntő megoldást jelentene az oroszoknak a nyugat által alkalmazott gazdasági embargó megkerülésére. Ha a csővezeték eléri az osztrák Baumbarten hatalmas gáztárolóit, akkor az szinte monopolhelyzetbe hozná az oroszokat az európai energiapiacon. A csővezeték megépítéséhez zöld utat adott szinte az összes állam a Fekete tengertől az osztrák határig.

Ez, valamint az INA megszerzésének lehetősége az orosz Gazprom számára azt jelentené, hogy komolyan megvetheti lábát az európai energiapiacon, ami nagyon nehéz helyzetbe hozná az európai versenytársakat.

Tettének következményivel mintha nem számolt volna a magyar állam az EU és az USA szankcióra, amikor szeptemberben leállította az Ukrajnába irányuló gázszállítmányokat. Az új ukrán vezetés komoly nehézségekkel néz szembe az orosz gázembargó miatt. Orbán a lépést a hazai gázellátási igénnyel magyarázta. Magyarország nyugati szövetségesei mégis úgy értelmezték a döntést, mint a hivatalos orosz-magyar erős együttműködés újabb bizonyítéka.

Az elmúlt napokban mind a kormányzó Fidesz, mind pedig a szélsőjobboldali ellenzéki Jobbik biztosította a Gazpromot arról, hogy támogatják a Déli Áramlat megépítését, és a Jobbik javaslatot tett, hogy a parlament nyilatkozatban támogass az orosz terveket. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EU kritikáira reagálva elmondta, „nem az EU-nak kellene megmondani, hogy milyen energiastratégiát folytassunk”.

Hivatkozás:

http://index.hu/kulfold/2014/11/01/leteritene_minket_az_usa_a_kreml-koruli_palyarol/

http://www.reuters.com/article/2014/11/01/us-hungary-russia-energy-idUSKBN0IL2OB20141101

http://www.atv.hu/belfold/20141031-deli-aramlat-rogan-husegeskut-tett-moszkvanak/

http://444.hu/2014/10/30/szijjarto-szerint-ne-az-eu-mondja-meg-milyen-energiastrategiaja-legyen-az-egyes-orszagoknak/

http://alfahir.hu/a_jobbik_toretlenul_kiall_a_deli_aramlat_megvalositasa_mellett