Balogh: “Ideje lenne elfeledkezni Trianonról”

november 25, 2014

“Süketnek és vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne lássuk, milyen nagyok a problémák. Elég csak kinyitni egy újságot.”

Balogh Éva, a Hungarian Spectrum szerzője a Budapest Beacon-nek adott exkluzív interjút. Elmondta, „ideje lenne elfeledkezni Trianonról”, mert „azzal kapcsolatban már nem lehet semmit sem csinálni, kiabálni pedig nincs sok értelme”.

A Yale egyetem korábbi Kelet-Európai történelemtudományok professzora amellett érvelt, hogy a korábbi honfitársai által hangoztatott, az ország területének kétharmadának elvesztése és a lakosság egyharmadának elvesztése az első világháború után gyakran tényszerűtlen, irracionális vitákat generál. Továbbá, ez „nevetséges” nézőpontokat eredményez, mint például, hogy a Székelyek nemzeti öltözékben vesznek részt az 1956-os megemlékezéseken. “Mi köze volt a Székelyeknek 1956-hoz? Ez tiszta őrület!” jegyezte meg Balogh, aki 1956 decemberében hagyta el Magyarországot, miután „mindenféle forradalmi tevékenységben vett részt”.

Balogh attól tart, hogy az Orbán kormány a XX. század egyfajta revizionista történelemszemléletét szeretné meghonosítani, és megjegyezte, hogy olyan helyzetben van, ami lehetőséget teremt erre, miután államosították a közoktatási rendszert és a tankönyvpiacot is. Véleménye szerint “a Kádár korszak második felében nagyon jó, nagyon komoly történelmi munkák jelentek meg és már egyáltalán nincs szükség alternatív történelemre”.

Balogh megkérdőjelezi Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet vezetőjének történészi képességeit, mivel a statisztikai és nemzedékrendi megközelítéséből hiányzik a magyarázat. „A történészeknek meg kell tudnia magyaráznia a történelmet”.

Schmidt Máriára, a budapesti Terror Háza múzeum igazgatójára, mint Orbán Viktor történelmi felfogás tanácsadójára tekint. „Bárki, akivel beszéltem, azt mondta, nagyon komoly befolyása van Orbán Viktorra”.

Balogh elmondta, Schmidt maga volt az első, akik azt mondta, hogy a náci Németország 1944. március 19-én megszállta Magyarországot. Amelett, hogy ezzel elvi síkon alátámasztották a német megszállás áldozatainak emléket állító sok vitát kiváltó emlékművet, melyet a budapesti Szabadság téren állítottak fel, Schmidt „elvesztett szuverenitás elmélete” hivatalos dogmává vált a 2011 áprilisában elfogadott új alkotmányban, mely szerint Magyarország 1944 március 19-én elvesztette önrendelkezési jogát, és azt csak 1990 május 2-án nyerte vissza.

Ennek az „őrült történelmi szaltónak” a kritikusai azt mondják, ezzel felmentik a magyar kormányt saját bűnei felelőssége alól, melyeket saját állampolgárai ellen követett el 1944 március 19 után, továbbá a magyar zsidóság háború előtti népességének kétharmadának a deportálását és meggyilkolását is.

Balogh „teljesen nevetségesnek” nevezte Chris Smith New Jersey-i szenátornak Orbánt, mint az emberi jogok és kisebbségi jogok védelmezőjének magasztaló kijelentéseit. Balogh megjegyezte, „Süketnek és vaknak kell lenni ahhoz, hogy ne lássuk, milyen nagyok a problémák. Elég csak kinyitni egy újságot”.

Balogh elmondta, a legtöbb amerikai-magyar teljesen közömbös, amikor Magyarországról van szó. Azok többsége viszont, akik aktívan érdeklődnek Magyarországgal kapcsolatban, egyfajta „skizofrén állapotban vannak”. Miután elhagyták Magyarországot a kommunizmus alatt, a legtöbb amerikai magyar „megőrül a kommunizmus szó hallatán”.

Balogh ugyanakkor visszautasítja, hogy a számos amerikai magyar szervezet az egész amerikai magyar közösség nevében beszélne, amely véleménye szerint számos kisebb közösségből tevődik össze, melyek tagjainak legnagyobb része érdektelen és tájékozatlan a Magyarországon folyó eseményekkel kapcsolatban.

A Hungarian Spectrum hét évvel ezelőtti útnak indítása óta több, mint 2.500 cikket publikált, melynek 99 százalékát maga Balogh jegyzi.