Amit nem fogok megtenni, amikor nem nyerem meg a választást – Bokros Lajos

Bokros Lajos a Modern Magyarország Mozgalom (MOMA) vezetője a hét végére elkészült programjában leszámol a Városliget „megalomániás és teljesen szükségtelen rombolásával” és támogatja egy nemzetközi médiaközpont létrehozását, amely ellentételezné a „korlátozott médiakörnyezetet” az októberi önkormányzati választások után.

A budapesti polgármesterjelölt annak idején gazdasági miniszterként a Bokros-csomag néven ismert kiadáscsökkentő intézkedések megalkotója volt az 1990-es években, majd 2009 és 2014 között az Európai Parlament képviselője volt. Támogatja az államosított közműcégek ismételt önkormányzati tulajdonba vételét.

A MOMA – ahogy Martin Callanan Egyesült Királyságbeli EP képviselő leírta, „az igazi magyar konzervatív párt, amely támogatja azokat az elveket, amelyek naggyá tették (az Egyesült Királyságot) Margaret Thatcher idején” – megfogalmazta alapelveit az Önkormányzati választási keretprogramban és azokat jóval részletesebben is lefektette a főváros esetében a budapesti választási programban.

A MOMA programja a magyar önkormányzati választásokra

A párt nyolc programpontból álló programját egy nyolcoldalas dokumentumban, a Választási keretprogramban foglalták össze. Az írás összefoglalja a jelenlegi magyarországi választási helyzetet, a párt alapértékeit, a magyar önkormányzatok helyzetét, és a párt azon vágyát, hogy minőségi, hatékony és átlátható önkormányzatokat hozzon létre, amely kéz a kézben működik a civil szervezetekkel és a helyi lakosokkal. Foglalkoznak emellett azzal a kérdéssel, hogy miként kellene kezelni a pénzügyi válságot, mi a szerepe az önkormányzatoknak a gazdasági stabilitás megteremtésében, és a MOMA jelöltjeinek az elkötelezettségét is bemutatják, hogy minden egyes önkormányzati programot oly módon dolgoznak ki, hogy az testreszabott legyen az egyes önkormányzatok esetében.

A párt jelöltjei megfogadták, hogy nem lépnek szövetségre a vetélytársaikkal, és határozottan kiállnak „minden populista demagógiával” szemben. A program teljes terjedelmében letölthető innen.

Budapest legégetőbb problémái a MOMA szerint

Bokros programja 17 fő problémával foglalkozik és jár körbe. A budapesti program letölthető innen.

1-8 programpontok: Lakhatás, városmegújítás, tömegközlekedés, infrastruktúra, önkormányzati közműcégek, a gyalogosok és a kerékpárosok biztonsága és a pénzügyi fegyelem.

Budapestnek elfogadható árú lakhatást és adókedvezményeket kellene biztosítania azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akik felelős módon kezelik ingatlanjaikat. A nem eladó üres lakások után adót kellene fizetni. A városnak keményebben kell dolgoznia a Budapest külső kerületeiben (Nagykörúton túl) lakók életminőségnek javításán, kifejezetten a számukra kialakított városfejlesztési projektekkel.

Ha Bokros lesz a polgármester, Bokros csökkentené a belvárosi dugók mértékét, a Lánc-hidat csak gyalogosok és kerékpárosok használhatnák. Biztosítaná a nem autóval közlekedő ingázók biztonságosabb városba jutását, és lerombolná a Nyugati tér felett átívelő felüljárót. Bokros növelné a Nagykörúton belüli zöldfelület arányát, a József Attila utca, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Kossuth Lajos út, a Rákóczy út és az Üllői út környékén. Az útfelújításokat szakaszosan végeznék nem pedig szimultán módon. Az utak burkolása és a nagyforgalmú utak kiszélesítése is szerepel Bokros programjában.

Bokros megharcolna a budapesti tömegközlekedésért a kormánnyal, visszavenné azt önkormányzati kézbe. Minden metróvonalon automata jegyárusító-rendszert telepítenének, elektronikus beléptető kapukkal egyetemben.

Bokros visszavenné a közműcégeket

Bokros fiskális fegyelmet fogad, főleg a városfejlesztési projektet esetében. Bokros leállítaná a Városliget szükségtelen megalomániás rombolását, amire a nemrég véghezvitt államosítása teremtett lehetőséget. Fenntartja, hogy a fejlesztési projekteket nem lenne szabad vállalni előzetes tanulmányok elkészítése nélkül ami, biztosítaná, hogy a projekt valóban gazdasági és társadalmi előnyöket szolgál.

Budapest belvárosát optimalizálni kell a gyalogosok és a kerékpárosok szempontjai szerint. A külső közlekedési csomópontoknál, mint például az Árpád híd, a Rákóczi híd, a Róbert Károly körúti csomópontokat jól felszerelt, nagy parkolókkal kell ellátni.

11-15. programpontok: Energiahatékonyság, egészségügy, hajléktalanság, társadalmi segítségnyújtás, közösségi terek és parkok, a kisvállalkozások helyzetbe hozása, az önkormányzati bürokrácia csökkentése a szolgáltatások áramvonalasítása érdekében.

Az energiahatékonyságra nagy hangsúlyt kell fektetni, támogatni szükséges különösen a magas lakásszámú épületeknél. Az önkormányzatoknak tájékoztatnia kell a lakóközösséget az elérhető programokról.

Elérhetőbb, magasabb minőségű egészségügyi ellátás. Az állam által kikényszerített kórház-centralizáció ellenére Budapest még mindig sokat tehet a specifikus gyógyászati és életmentő szolgáltatások minőségének javulása érdekében. A helyi önkormányzatok pedig sokat tehetnek a budapesti kórházak elérhetőségének javításáért a helyi lakosok és a látogatók számára. A városnak támogatnia kell a budapesti kórházakat a komoly problémáik megoldásában, az új centralizált rendszerben, mivel a város feladata hogy képviselje Budapest lakóinak és a kórházi kezelésben részesülők érdekeit. A betegellátás az egyik olyan terület, ahol a budapesti önkormányzat valóban hatékonyan tud fellépni.

Budapest hajléktalanközösségnek megbélyegzése és üldöztetése helyett a városvezetésnek minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy elősegítse visszakerülésüket a munka világába és re-integrálja őket a normális táradalomba. A civil szervezetekkel és a vallási szervezetekkel erősebb együttműködésre van szükség a mélyülő társadalmi krízis káros hatásainak a minimalizálása érdekében.

„Hajléktalanok önálló lakás t csak akkor tudnak fenntartani, ha van jövedelmük; az pedig csak akkor lesz, ha munkát találnak; ez utóbbihoz azonban többnyire szakképzettség kell. Noha szívósan törekedni szükséges arra, hogy a lecsúszottak képesek legyenek megkapaszkodni, netán felemelkedni, tisztában kell lennünk azzal, hogy ez nem minden esetben fog sikerülni. A lecsúszás, mint társadalmi probléma tartósan megmarad. Ez azonban nem járhat kirekesztéssel. A szociális támogatás, a természetbeni ellátás mindannyiunk közös feladata és kötelessége”.

A helyi önkormányzatoknak sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia a lakók jogainak megvédésében, hogy hozzáférjenek a közterületekhez és gyakorolhassák társasági tevékenységeiket. A városnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a parkok jó állapotban legyenek és optimális módon szolgálják a civil kezdeményezéseket, eseményeket, társadalmi fórumokat, vitákat, stb. Számos olyan területe van a városban, amely alkalmas lenne ilyen célokra és nem kerülne sokba a rendbetételük.

A gyenge városi szabályozás, a mohó ingatlantulajdonosok, a korrupt önkormányzatok és a pénzügyi válság mind szerepet játszott abban, hogy a korábban virágzó budapesti főutak melletti üzletek állapota leromlott. Helyre kell állítani a jogállamiságot, ösztönözni kell a befektetéseket és csökkenteni kell a bürokratikus akadályokat, melyek az önkormányzat túlszabályozottságából adódnak. Az ‘ügyfél az első” irányelvet kell követni, és közös erőfeszítéssel kell párbeszédet kezdeni a város megújításáról.

16-17. programpontok: Budapesti nemzetközi médiaközpont, a főváros turista-baráttá tétele

Bokros tervei között szerepel a megcsorbított magyar médiával szembeni fellépés, a magyar kultúra népszerűsítése a nemzetközi közösségben, valamint a fővárost elhagyók közösségének kiszolgálása a nemzetközi médiaközpont által.

A nemzetközi médiaközpont támogatná azt, hogy „Budapest ismét nyitott ablak legyen a világ többi rése számára, ahol a nemzetközi közösség megismerhetné Magyarország vibráló kultúráját és viszont”. Bokros úgy véli, Budapestnek saját televíziós csatornát kell indítani, ahol a civil kezdeményezéseket is előtérbe helyeznék.

A nemzetközi médiaközpontnak lehetőséget kell biztosítania a nemzetközi médiacégek számára a sugárzásra.

Bokros szerint létre kell hozni egy angol nyelvű hírcsatornát Budapesten, ami oly módon is szolgálná a város érdekeit, hogy a budapestiek megoszthatják saját gondolataikat az EU-ban folyó dolgokkal kapcsolatban. A többnyelvű program foglalkozhatna a pozsonyi, bukaresti, zágrábi, belgrádi és kijevi fejleményekkel, és elősegítené a szomszédos országokkal a baráti viszony fenntartását. Minden negyedévben olyan bemutatót lehetne szervezni, ahol a különböző kerületek mutatkoznak be, bemutatva múltjukat, jelenüket és jövőbeni terveiket.

Budapestet turista-baráttá kell tenni. Minden, a turisták által gyakran látogatott helyeken működő turizmussal kapcsolatos vállalkozást, szállodát, éttermet, szalont, kaszinót, ajándék boltot, butikot és népművészeti boltot érdemes lenne nyilván tartani és értékelni szolgáltatásaik és termékeik minőségét. A részvétel önkéntes lenne, de tükrözné a tulajdonosok jó szándékát.