Fotó: Népszava

A Fidesz nem tett le arról, hogy valahogy átpréselje a parlamenten a terrorveszélyhelyzetről szóló alaptörvény-módosítást, de a Magyar Nemzet információi szerint márciusig kivárnak. A Jobbik szeretné, ha a kormány megnevezné, Észak-Koreát vagy Zimbabwét tekinti-e nemzetközi példának, ami alapján Magyarország is módosítaná az alkotmányát.

Március előtt nem kerül a parlament elé a terrorveszélyhelyzetről szóló alaptörvény-módosítás, a Fidesz ugyanis megvárja a saját maga által kezdeményezett, migrációról és a kötelező betelepítési kvótáról szóló parlamenti vitanapot, melyet Kósa Lajos frakcióvezető jelentett be a párt múlt heti, lillafüredi frakcióülésén – értesült az Mno.hu. A vitanaphoz szükséges aláírásokat már összegyűjtötték a Fidesznél, de azokat még nem adták át az Országgyűlés vezetésének.

Ezzel kapcsolatban Halász János hétfői parlamenti tájékoztatóján azzal érvelt, miszerint a vitanap lehetőséget ad arra, hogy a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos fellépés nemzeti üggyé váljék. A Fidesz frakciószóvivője a portál kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy pártja folytatja a betelepítési kvóták elleni aláírásgyűjtést, amelyhez már 1,8 millióan csatlakoztak, a terrorveszély ügyében tervezett nemzeti konzultációról azonban még nincs döntés, így azt sem lehet tudni, hány háztartásba küldik majd ki a leveleket, és abban milyen kérdéseket tesznek majd föl. Az sem biztos, hogy egyáltalán lesz konzultáció.

Elsőként a Jobbik reagált a Fidesz halogatására. Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője keddi, budapesti sajtótájékoztatóján bírálta, hogy a kormány még nem nyújtotta be az Országgyűlésnek a javaslatot, ami szerinte ellentmond annak, hogy az emberek biztonságát és a mielőbbi cselekvést tartják a legfontosabbnak. Mirkóczki az ezzel kapcsolatos parlamenti vitanapot pótcselekvésként értékelte, utalva arra, hogy a kormánynak már konkrét tervezete van, amihez az ellenzék módosító javaslatokkal élt. A kormány nemzetközi példákra hivatkozik, de a Jobbik szóvivője szerint jobb lenne, ha inkább abbahagynák a hazudozást és a csúsztatást, vagy „nevezzék meg, hogy az ő példájuk valójában Észak-Korea vagy Zimbabwe”.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, alkotmánymódosítást javasolt a kormány január elején, hogy önálló tényállás legyen az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet. Ha a parlament elfogadná a javaslatot, a kormány bemondásra terrorveszélyhelyzetet hirdethetne, és rendeleti úton irányíthatná az országot.

Mivel a javaslat elfogadásához nagykétharmad – tehát nem a gombot nyomó, hanem a összes képviselő kétharmada – kell, a Fidesznek szüksége volna legalább két ellenzéki átszavazóra, ám például a Jobbik – ahonnan lett volna erre némi esély – korábban jelezte: csak akkor támogatják a módosítást, ha az ő módosító indítványukkal, továbbá négyötöddel fogadja el azt az Országgyűlés. (Értsd: az ellenzék nem nyilas részéből is kelljen „igen” szavazat, vagyis az alaptörvény-módosítás felelőssége terüljön szét – a szerk.) Mivel erre semmi esély, a párt gyakorlatilag megfúrta az ötletet. A javaslat több elemének semmi köze a fenyegetettséghez, a kereskedelmi televíziók és rádiók rendelkezésre bocsátása például a legsötétebb diktatúrákat idézi – hangsúlyozta szintén a Jobbik korábban.

Miután kiderült, mit tervez a kormány, többen is fölemelték szavukat, így például Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) elnöke, vagy Kolláth György ügyvéd is. Mindkettejük arra figyelmeztetett, hogy a tervezet békeidőben szinte korlátlan hatalmat adna a kormánynak, amely terrorveszélyre hivatkozva bármikor, indoklás nélkül lekapcsolhatja az internetet, lezárhatja a határokat, és korlátozhat egy sor más alapvető alkotmányos szabadságjogot. Előbbi tüntetést is szervezett a Kossuth térre, melyen mintegy kétezren vettek részt, és melyről a Budapest Beacon részletesen beszámolt.