Orbán Viktor az Európai Néppárt 2013-as ciprusi csúcstalálkozóján. Jobbszélső

Tavaly májusban, amikor az Európai Parlament ülését Orbán Viktor miniszterelnök megpendítette a halálbüntetés visszaállításának lehetőségét, nagyon fölbosszantotta ezzel pártcsaládja, az Európai Néppárt potentátjait – írja a Figyelő. A lap úgy tudja: a menekültügyben vitt gyűlöletkampány miatt is rendkívül rossz lett a kormányfő megítélése – még saját pártcsaládjában belül is.

A Figyelő szerint Orbán tovább rombolta korábban sem túl jó hírnevét az Európai Parlamentben megtartott beszédével. Néhány nappal később Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője Budapestre küldött egy delegációt, akik rendkívül erős szavakba csomagolt ultimátumot adtak át Orbánnak.

Hogy valóban megkapta-e az ultimátumot a miniszterelnök, azt csak találgatni lehet, de a halálbüntetéssel kapcsolatos retorikájából visszavett, a bevándorlóellenes hangvétel azonban még hangosabbá vált – írja a lap.

Alapértékek tekintetében az EPP-ben és a Fideszben kevés közös pontot találni. A Fidesz nem tartja tiszteletben a demokratikus intézményrendszert (mint például a független bírói testületet) és előszeretettel fogad el olyan törvényeket, melyek megfosztják az állampolgárokat magántulajdonuktól. Azonban a 215 fős EPP-frakciónak tizenkét fideszes tagja van az Európai Parlamentben, ami miatt az EPP többször is szemet hunyt Orbán túlkapásai felett – írja a hetilap.

Ugyanakkor Orbán és a Fidesz az EPP jobbszélére sodródott – olvasható a Figyelőben. A lap ezt a folyamatot összefüggésbe hozza azzal, hogy a Fidesz és a nacionalista lengyel kormánypárt, a Jog és Igazság (PiS) között baráti viszony alakult ki.