Ősszel három bírót cserélnek le a magyar jogállamiság védelmének egyik legfőbb intézményében – a Fidesznek gyakorlatilag kizárólagos döntési joga van abban, hogy ki üljön az Alkotmánybírósági testületbe az elkövetkező 12 évben.

A magyar jogbiztonság szempontjából az egyik legfontosabb intézmény az Alkotmánybíróság, amelyet 1989-ben azzal a céllal hozták létre, hogy az a magyar alkotmány legfőbb védelmezője legyen. A Fidesz a 2010-ben szerzett kétharmados többségét többek között arra használta, hogy megváltoztatta az Alkotmánybíróság megválasztásának módját, tagjainak számát 11-ről 15-re növelte, mindezzel pedig annak az esélyét csökkentették, hogy a testület alkotmányossági okokra hivatkozva meszeljen el törvényeket.

A Fidesz gyakorlatilag egyedül is eldöntheti, hogy kik üljenek a távozó bírák helyére – ez köszönhető a Fidesz kétharmados parlamenti többségének illetve annak, hogy az alkotmánybírákat kijelölő eseti bizottságban kilenc szavazatból öt a Fideszt illeti. Ráadásul 2011 óta meghosszabbították az alkotmánybírák mandátumát: a korábbi 9 év helyett 12 évre kapnak megbízást.

A Fidesz az utóbbi négy évben kilenc új bírót ültetett az Alkotmánybíróság testületébe, ennek a jelentőségét egy múlt heti döntésük tette nyilvánvalóvá: 8:7 arányban szavazták meg az önkormányzati választás szabályainak módosítását, amely több független jogi és választási szakértő szerint is sérti Magyarország Alaptörvényét.

Az Alkotmánybíróság tagjai közül 3 bírónak (Kovács Péternek, Balogh Elemérnek és Bragyova Andrásnak) ősszel fog lejárni a mandátuma. Bár a 9 éves mandátummal megválasztott alkotmánybírókra még nem vonatkozik az újrajelölési tilalom, az Origo értesülései szerint nagyon valószínű, hogy új bírókat fognak helyettük kijelölni.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke (a képen a hátsó sorban balról a harmadik)  Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt arról, milyen jelölteket látna szívesen a három, hamarosan „nyugdíjba vonuló” alkotmánybíró helyén. Az AB-elnök szerint szerencsés lenne, ha a parlament egy nőt, egy nemzetközi jogászt és egy olyan bírót választana, akinek van igazságszolgáltatási gyakorlata. Arról egyelőre még csak találgatnak, hogy pontosan kik lesznek a jelöltek.

Februárban lejár az AB-elnök, Paczolay Péter mandátuma is, aki 2006-ban konszenzusos, négypárti alkotmánybíró-jelöltként került a testület élére. Nem valószínű, hogy a Fidesz újra Paczolayt választaná az elnöki posztra. A kormány tavaly nyáron bizalomvesztés miatt visszahívta Paczolay Pétert az alkotmányosság felett őrködő Velencei Bizottságból (igaz, a testület ezután tiszteletbeli elnökévé választotta Paczolayt), majd az Alkotmánybíróság elnöke volt az egyik legkeményebb kritikus a fővárosi közgyűlést érintő törvénymódosítás ügyében.

Az Origo értesülései szerint viszont Paczolayval ellentétben nagy a Fideszen belüli támogatottsága Varga Zs. Andrásnak, akit tavaly Paczolay Péter helyére delegáltak a Velencei Bizottságba. Az ő neve valószínűleg szerepelni fog az őszi alkotmánybíró-jelöltek listáján, sőt, akár még az év elején megüresedő elnöki posztra is jó eséllyel pályázhat.

Korábban az Alkotmánybíróság tagjai saját maguk közül, 3 évre választották meg a testület elnökét, a Fidesz által módosított szabályok szerint viszont 2011 óta a parlament választja az elnököt, kétharmados többséggel.

Hivatkozások:

http://www.origo.hu/itthon/20131015-a-velencei-bizottsag-tiszteletbeli-elnokeve-valasztottak-paczolay-petert.html

http://www.kormany.hu/hu/mo/az-alkotmanybirosag

http://www.origo.hu/itthon/20140729-a-fidesz-mar-castingolja-az-uj-alkotmanybirokat.html

http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/rendkivuli-ulest-tart-az-alkotmanybirosag-1236919