A Fidesz a parlamenti székek 60%-nyerte volna el a „győztes-kompenzáció” nélkül

április 22, 2014

parliament

Az alacsony választási részvétel és a megváltoztatott választási rendszer tette lehetővé, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerezzen az április 6-i választásokon, annak ellenére, hogy a listás szavazatok mindössze 43,57 százalékát szerezte meg. Ez a furcsa eredmény elsősorban az új „győztes-kompenzációs” rendszernek köszönhető.

Míg korábban a mandátumot nem eredményező szavazat minősül csak töredékszavazatnak, addig 2014-ben már “a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám” is ilyennek minősül.  Azaz az új számítás során a mandátumot eredményező győztes szavazatok is beszámítanak.

A Ténytár.hu szerint, ha idén a régi rendszer szerint választottunk volna, akkor a Fidesz messze lett volna a mandátumok kétharmadának megszerzésétől, bár 60 százalék körüli aránnyal így is masszív abszolút többséget szerzett volna. A baloldali szövetség 19 helyett a mandátumok 22 százalékát birtokolta volna, a Jobbik 11,5 helyett 15-öt, az LMP pedig 2,5 helyett 4 százalékos részesedést mondhatott volna magának.

A Ténytár.hu szerint Szerbia az egyetlen ország Európában, ahol a szavazatok 50%-ánál kevesebb szavazatot szerző párt megszerezheti a parlamenti székek több, mint 60%-át. Ott a Szerb Haladó Párt a székek 63,2%-át szerezte meg, pedig a szavazatok 48,4%-át kapta.

Másképpen fogalmazva, ha a 2010-es parlamenti választásokon (ahol a Fidesz a szavazatok 52,7%-át szerezte meg) is így választottunk volna, akkor a Fidesz a megszerzett listás szavazatok alig több mint felével az országgyűlésben nem kétharmados, hanem háromnegyedes többséget szerzett volna (az összes mandátum 75,9 százalékát).

Hivatkozás:

Ezzel az eredménnyel 2010-ben messze nincs kétharmad, Ténytár.blog, 2014. április 22.