Március 15-én lépett életbe a vasárnapi zárva tartás intézménye, a Portfolio.hu ezért megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, milyen hatástanulmányok készítették elő ezt az igen nagy horderejű döntést. Kiderült: a szaktárca nem rendelkezik hatástanulmánnyal.

A portál újságírója, Csiki Gergely maga akarta kikérni a dokumentumot a minisztériumtól, mivel arra gondolt, hogy egy ilyen törvényjavaslatot alaposan átgondoltak, és számításokkal alátámasztottak. A hírek szerint a döntés mintegy 870 ezer családot, 60 ezer vállalkozást, és 260 ezer munkavállalót érint közvetlenül, így érthető, ha az emberek szeretnék tudni, mire alapozta a kormány a döntést.

Csiki azért a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) kereste meg, mert furcsa módon azt gondolta, hogy a gazdasági tárca illetékes az ilyen ügyekben, és kiderült: igaza volt. A törvényjavaslat bizottsági vitájában ugyanis az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésein az NGM illetékese képviselte a kormányt.

Az újságíró tehát kíváncsi volt, milyen hatásokkal – például foglalkoztatottsággal, gazdasági növekedéssel, költségvetési bevétellel – számolt a kormány, ezért még december közepén, a törvény végleges formájának elfogadása után írt az NGM sajtóosztályának. A legfontosabb kérdés az volt: nyilvánosságra hozza-e ezeket a hatásvizsgálatokat a szaktárca, és ha igen, mikor.

Válaszában az NGM azt írta: szerintük a döntés „gazdasági hatásai minimálisak és átmenetiek lesznek”, és inkább a vásárlási szokások változhatnak meg. Ezenkívül hosszasan sorolnak adatokat, beszélnek forgalomról, árbevételről, létszámhiányról. Hatástanulmányról viszont egy árva szó sem esik.

Közeledvén a március 15-hez, az újságíró közadatigénylést nyújtott be az NGM-hez, hogy megkaphassa az említett hatástanulmányt. A válasz a következő volt:

„A törvényjavaslat önálló képviselői indítványként került benyújtásra az Országgyűlés elé. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslatot nem a Nemzetgazdasági Minisztérium készítette elő és nyújtotta be az Országgyűlés elé, így azzal kapcsolatosan nem rendelkezik hatástanulmánnyal.”

Nem meglepő a válasz: a jelenlegi szabályozás szerint, ha egy törvényjavaslatot önálló képviselői indítványként terjesztenek be, akkor ahhoz nem kötelező hatásvizsgálatot készíteni. Hogy mi alapján támogatta a kormány a döntést, az rejtély, innentől viszont felelős sincs, hiszen önálló indítványról beszélünk.

Felelős persze van: a Kereszténydemokrata Néppárt. Lehet, hogy Semjén Zsolt fiókjában ott lapul a hatástanulmány is?

Az egész ügy általánosságban azt is jelenti, hogy egyéni képviselői indítványként gyakorlatilag bármilyen javaslatot be lehet terjeszteni (lehet abban bármilyen megalapozatlan döntés, vagy esetleg katasztrofális hatású intézkedés), és így a törvényalkotótól senki nem is kérheti számon a hatásvizsgálatokat.

Orbán Viktor egyébként határozottan szót emelt az egyéni képviselői indítványok ellen – igaz, ez 1991-ben, a Lex Zétényi-Takács vitája során történt.