Rogán Antal fideszes frakcióvezető kijelentésével ellentétben nem hétezerrel, csak 1839-cel voltak tavaly többen a börtönökben, mint 2010-ben – közölte Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság programvezetője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában csütörtökön. A szakember szerint ez sem kevés, ugyanis a magyar börtönrendszer az egyik legzsúfoltabb Európában. Tóth közölte: azon bűncselekmények száma, amelyek ellen a Fidesz a három csapással küzdeni akar – azaz az élet, a testi épség, az egészség és a személy elleni erőszakos bűncselekmények –, 2009 óta nem csökkentek.

A három csapás törvénye miatt hétezerrel vannak többen a börtönökben, mint 2010-ben – derült ki a Tóth Balázzsal (képünkön) készült interjú fölvezetőjéből. Nem azért, mert ennyivel többen követnek el bűncselekményt, hanem mert egy-egy embert hosszabb ideig tartanak fogva – idézte a csatorna Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ezek az adatok nem fedik a valóságot, az ő tudomásuk szerint ugyanis 1839-cel volt több fogvatartott 2014-ben, mint négy évvel korábban, ráadásul 2009 és 2013 között mindössze 216 olyan elkövető volt, akire alkalmazható a három csapás jogintézménye – hangzott el a fölvezetőben.

A három csapás (amit igazából három dobásnak kellene hívni – a szerk.) néven ismertté vált jogintézmény 2010 óta része a szankciórendszernek, amellyel jelentősen szigorodott a Büntető Törvénykönyv (Btk.) erőszakos visszaesőkre vonatkozó rendelkezése.

A szigorítás célja az volt, hogy hosszú időre kirekessze a társadalomból azokat, akik többször, egymás után erőszakos bűncselekményeket követnek el. Erőszakos többszörös visszaesőnek minősül az, aki legalább három alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el.

A három csapás lényege, hogy az erőszakos többszörös visszaesés alapjául szolgáló bűncselekmény büntetési tételének fölső határát kétszeresére emelték. Amennyiben ez a kétszeresre emelt felső határ meghaladja a húsz évet, vagy a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, kötelező az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása. Az ilyen elkövetők esetén kötelező kizárni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén.

Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője szerint, ahogy az újságírók esetében fontos, hogy a valóságot írják le, úgy a politikusok esetében is nagyon fontos, hogy a valóságról beszéljenek. Az Egyenes Beszédben Tóth Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét idézte, miszerint hétezer fővel nőtt a fogvatartottak száma annak köszönhetően, hogy bevezették a három csapást, de ha megnézzük a statisztikákat, akkor látható, hogy a valóság csak a negyede annak a számnak, amelyet Rogán mondott — hívja fel a figyelmet a Helsinki Bizottság programvezetője. Ha hétezerrel többen lennének fogva tartva, mint 2010-ben, „akkor megfulladnának ma a börtönökben” – tette hozzá.

Tóth – megismételve a fölvezetőben már elhangzottakat – a Legfőbb Ügyészség honlapján olvasható adatot idézte: 1839-cel – azaz nem hétezerrel – több a fogvatartott a börtönökben, mint 2010-ben. Hozzátette: ez sem kevés, ugyanis a magyar börtönrendszer az egyik legzsúfoltabb Európában – nem véletlenül marasztalta el korábban ezért Magyarországot a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

Rogán Antal úgy állítja be a Fidesz-féle büntetőpolitikát, mint ami „valami elképesztő revelatív eszközzel” – a három csapás bevezetésével – elérte, hogy hétezerrel több ember van a börtönben – mondta a Helsinki Bizottság munkatársa. „Amikor bevezették a három csapást, megmondtuk, hogy a szankciók súlyosbítása nem fogja jobban visszatartani a bűnözőket a bűnelkövetéstől” – tette hozzá.

A Legfőbb Ügyészség honlapjáról letölthető adatok szerint egyébként 2009-től 2012-ig nőtt a regisztrált bűncselekmények száma, 2013-ban azonban jelentős visszaesés tapasztalható (első ábra). Ennek Tóth szerint az egyik oka, hogy az új Btk-ban változott egy tényállás: az okirattal való visszaélés, ami önmagában 69 ezres csökkentést eredményezett. A visszaesés másik oka, hogy a vagyon elleni bűncselekményeknél húszezerről ötvenezer forintra növelték a szabálysértési értékhatárt – tette hozzá.

 

Ha azokat a bűncselekményeket nézzük, amelyek ellen a Fidesz a három csapással küzdeni akar – azaz az élet, a testi épség, az egészség és a személy elleni erőszakos bűncselekmények –, akkor látjuk, hogy 2009-óta nem lett kevesebb az ilyen típusú elkövetések száma – közölte a Helsinki Bizottság programvezetője (második ábra).  

 

„Addig erről értelmes vitát nem lehet folytatni, amíg az Európai Unió, illetve az Európa Tanács tagja vagyunk” – reagált egy kérdésre a halálbüntetéssel kapcsolatban a szakember.