Demokrácia vagy autokrácia? Kerék-Bárczy a 2014-es magyar választásokról

február 12, 2014

Szabolcs

Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK parlamenti képviselőjelöltje a 2014-es választásokról

“A következő választás tétje nagyon nagy. Az embereknek azt kell eldönteniük, hogy teljes demokráciában akarnak–e élni, nyugati életstílussal, polgárjogaik tiszteletben tartás mellett, és akarják-e emberi méltóságuk helyreállítását. Arról fognak dönteni, hogy el akarnak-e távolodni az átláthatatlan, oligarchák általi adóforint kezeléstől, és csatlakozni akarnak–e a tiszta gazdasági és pénzügyi ügyletek európai és transz-atlanti klubjához. Ez a választás lehetőséget ad az embereknek, hogy eldönthessék, köztársaságban akarnak-e élni, vagy inkább egy bizánci-, vagy kelet-európai típusú, tekintélyelvű, vagy autokrata rezsimben.”

Novák Benjámin újságírónk készített interjút Kerék-Bárczy Szabolccsal, a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti képviselőjelöltjével.

Köszönöm, hogy időt szakított az interjúra. Meséljen az ön hátteréről.

Kerék-Bárczy Szabolcs vagyok, a Demokratikus Koalíció elnökségének a tagja.  Pártunk egy demokratikus ellenzéki párt. A Harvardon, a Kennedy School of Government tanszéken végeztem, ahol Társadalomtudományokból szereztem egyetemi diplomát. Egy ideig dolgoztam a politikában, és különböző időtartamokban kormányzati munkákat is végeztem. Az Antall kormány idején kezdtem, és később diplomataként az első Orbán kormány idején Los Angelesben főkonzulként tevékenykedtem, ott találkoztunk először. Dolgoztam a magánszektorban a Matávnál, valamint egy exkluzív piaci egyesülésekkel és felvásárlásokkal foglalkozó cégnél is a 2000-es évek közepén.

Április 6-án lesznek a parlamenti választások. Ön a Demokratikus Koalíció jelöltjeként indul. Miért döntött úgy, hogy csatlakozik a Demokratikus Koalícióhoz?

Múlt év októberében csatlakoztam a párthoz. 2007 és 2010 között a Magyar Demokrata Fórum tagja voltam, az MDF volt az egyetlen párt, amelynek tagja voltam azt megelőzően, hogy csatlakoztam a Demokratikus Koalícióhoz. Korábban a karrierem során sokkal jobban érdekelt a kormányzás, mint a pártpolitika.

A Demokratikus Koalícióba Gyurcsány Ferenc (pártelnök) hívott meg. Ahogy az a nevéből is kiderül, pártunk egy koalíció, a mérsékelt szociáldemokraták, mérsékelt liberálisok, és mérsékelten konzervatívok politikai otthona. Én magam, ha úgy tetszik, a „liberális konzervatív” vonalat képviselem. Ez a kifejezés az angolszász országokban nem nyert teret.

Olyan bal-közép szerű?

Nem igazán. Nem hiszem, hogy ezek az ideológia terminusok megállják a helyüket. Sokat változott a jelentésük az elmúlt 50-60 év során, mást jelentenek a különböző országokban, és különösen Magyarországon.

Ön milyen értékeket képvisel?

Hiszek az átlátható, korrupciótól mentes, kisméretű kormányban. Fontosnak tartom az erős társadalmi szolidaritást is. Hiszek a szubszidiaritásban, ami annyit tesz, hogy a döntéseket az emberekre és a közösségre hagyjuk. Nem hiszek viszont a nagy, központosított kormányzatban.

Ugyanakkor hiszek a szabályozott, de szabad piacgazdaságban, a magántulajdon és a magánszektor túlsúlyában egy országban. Ez pont az ellentéte annak, amit a jelenlegi kormány csinál az országban.

Hogyan került kapcsolatba a Demokratikus Koalícióval?

Egy politikai tanulmányt írtam egy újságnak, illetve aktív résztvevő voltam tévés és rádiós politikai műsorokban. Úgy gondoltam, kevés számomra, hogy politikai esszéket írjak, és független értelmiségi legyek, és fontosnak tartottam, hogy hallassam a hangom a politikai arénában is. A lehető legtöbbet akartam tenni azért, hogy segítsem a hozzám hasonlóan gondolkodó embereket, akik változást szeretnének. Eldöntöttem, hogy csatlakozom a hasonló gondolkodású emberekhez a Demokratikus Koalícióban, és dolgozni kezdtem azon, hogy hangot adjunk aggodalmainknak a jelenlegi kormánnyal kapcsolatban. Mi valami mást akarunk a választóknak ajánlani. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy megpróbáljuk bevonzani az elmúlt években nagyon passzív szavazókat. Többet akartam tenni, aktívabb akartam lenni az igazi pártpolitikában.

Ön a Demokratikus Koalíció jelöltje Budapest 1. sz. választókerületében, amely a belvárost jelenti.

Nem csak a belvárost. A Fidesz tulajdonképpen választási csalást követett el azáltal, hogy átírták az összes egyéni választókerületet. Ebből a szempontból alapvetően rúgták fel a több mint 20 éves konszenzust. A választókerületem a teljes I. és V. kerületből áll, tehát a Duna mindkét partját érinti. Az első választókerületbe tartoznak a budapesti VIII. és IX. kerület bizonyos területei is.

Ez elég érdekes demográfiai összetételt eredményez.

Így van, nagyon érdekes a demográfiai és a földrajzi kiterjedés szempontjából is.

Ha már az érdekes kiterjedésről beszélünk, ön a Fidesz frakcióvezetőjével, az V. kerületi polgármesterrel, Rogán Antallal, az LMP társelnökével, Schiffer Andrással, illetve a Jobbikos Hegedűs Lorántnével (a vitatott református lelkész, Hegedűs Loránt felesége) veszi fel a versenyt. Azért annyira érdekes a verseny ebben a választókerületben, mert az összes jelölt jól ismert közéleti személy. Ön hogyan határozná meg a támogatóit?

Én a mérsékelt szavazóbázishoz beszélek. Azokhoz, akik a demokrácia pártján állnak, akik a jogállamiságot előbbre helyezik, mint a tekintélyelvű, autokrata rendszert. Azokat képviselem, akik maguk akarnak dönteni a saját jövőjükről, ahelyett, hogy ezt a felelősséget másokra hárítanák. Azokat képviselem, akik az átláthatóságban hisznek, a manapság látható maffiózók állama helyett. Azok mellett állok, akik ellenzik a jelenlegi magyar nem-demokratikus, oligarchikus, maffia-szerű tendenciákat.

De azokat az embereket is szeretnénk elérni, akik bizonytalanok politikai hovatartozásuk szempontjából, azokat, akiknek nem tetszik, amit ma látnak, de még nem érzik magukat elég motiváltnak, hogy elmenjenek szavazni. Ebbe beletartoznak azok a mérsékelt konzervatívok, akik a Fidesz arroganciája és az elmúlt 24 év megkérdőjelezhető politikai ügyletei miatt eltávolodtak a politikai élettől. Úgy gondolom, számukra nagyon jó üzenetet tudok küldeni. A múltban is nagyon következetes maradtam a politikai álláspontom tekintetében, és most is ezeket a „liberális konzervatív” értékeket ajánlom a budapesti szavazóknak.

Ez valami olyasmi, amit a Fidesz mondana.

A Fidesz sok mindent mond. A Fidesz radikális liberális pártként indult, később megpróbálták tisztára mosni magukat, és mérsékelt polgári-, vagy konzervatív pártként feltüntetni magukat, ami egy nyilvánvaló hazugság volt. Most ez egy szélsőbaloldali, szélsőségesen demagóg, nacionalista, maffia-típusú párt. Ez tisztán látható abból, ahogy kormányoznak.

Csak tréfálni akartam.

Tudom, csak tisztázni akartam, hogy én az elmúlt két évtizedben következetes maradtam. Ugyanott vagyok, ahol öt évvel ezelőtt, tíz évvel ezelőtt. Szerintem a szavazók szomjazzák az átláthatóságot, az őszinteséget, és a nyitottságot a politikában. Úgy gondolom, meg tudom mutatni nekik, hogy a hagyományos értékek, valamint a progresszív politikai megközelítés és vezetés békésen és hatékonyan megfér egymás mellett. Számíthatnak rám, hogy „azt teszem, amit mondok”. Megpróbálok következetes maradni a üzenetek eljuttatásában a választókhoz, és az ígéreteim szerint cselekedni.

Mi a jelenlegi választás tétje?

A következő választás tétje nagyon nagy. Az embereknek azt kell eldönteniük, hogy teljes demokráciában akarnak–e élni, nyugati életstílussal, polgárjogaik tiszteletben tartás mellett, és akarják-e emberi méltóságuk helyreállítását. Arról fognak dönteni, hogy el akarnak-e távolodni az átláthatatlan, oligarchák általi adóforint kezeléstől, és csatlakozni akarnak–e a tiszta gazdasági és pénzügyi ügyletek európai és transzatlanti klubjához. Ez a választás lehetőséget ad az embereknek, hogy eldönthessék, köztársaságban akarnak-e élni, vagy inkább egy bizánci-, vagy kelet-európai típusú, tekintélyelvű, vagy autokrata rezsimben.

Úgy érzékelem, ön nem rajong a miniszterelnökért.

Sajnálatos módon Orbán Viktor nem indul jelöltként a 106 választókerület egyikében sem. Én alteregója, a Fidesz hivatalnok, Rogán Antal ellen indulok. Pont ez az a választókerület, ahol Orbánt le lehet győzni.

Mit ért ezalatt?

Rogán Antal, mielőtt a Fidesz parlamenti csoportjának a vezetője lett, az egyik legbefolyásosabb Fideszes politikus volt. Rogán Orbán alteregója. Rogán testesíti meg a Fidesz „Nemzeti Együttműködés Rendszerét”. Ő testesíti meg a magántulajdon és a megtakarítások elvételét az emberektől, ahogy az az általa beterjesztett 2010-es magánnyugdíjpénztár államosítási törvénytervezetből is kiderül. Ő a felelős a sajtószabadság megnyirbálásáért is, ez egyértelműen látható az általa benyújtott törvénytervezetből,  közismert nevén a „médiatörvényből.

Ő személyesíti meg az ország gyenge gazdasági teljesítményét. Jelentős szerepe volt Magyarország külső adósságának növekedésében, hiszen számos olyan törvény mögött állt, amelyek megakadályozták a gazdasági növekedést. Rogán ugyanannak a maffia-államnak a tagja, amely megfosztott 30.000 embert (valamint családjukat) a joguktól, hogy dohánytermékeket áruljanak saját kisebb üzleteikben. Ő áll – hogy enyhe kifejezéssel éljek – a megkérdőjelezhető föld anti-reform mögött is.

Rogán testesíti meg az együttműködést a Fidesz és a Jobbik között. Talán emlékszik a kerületben a Fidesz és a Jobbik stratégiai politikai megállapodására. Rogán az egyik legnagyobb támogatója a Szabadság térre tervezett szobor felállításának, amely Magyarországot a náci megszállás áldozataként tünteti fel, ahelyett, hogy a több százezer magyar zsidó és más nemkívánatos személy deportálásában és meggyilkolásában aktívan és szándékosan résztvevő országot mutassa be.

Rogán képviseli a Fidesz szándékát, hogy a Fideszhez csábítsa a neonáci és szélsőjobboldali szavazókat. Nagyon komoly szándék látható a Fidesz részéről, hogy gesztusokat tegyenek a Jobbik szavazóbázisa felé.

Emlékszem, láttam önt az V. kerületi Szabadság téren a tömegben, a sokat vitatott Horthy mellszobor leleplezése elleni tiltakozáson.

Igen, ott voltam. Sajtótájékoztatót is tartottam az eseményen.

Úgy hangzik, ön pont az ellenkezőjét ajánlja a budapesti I. választókerület szavazóinak, mint amit Rogán Antal adott az országnak. Ön gyakran mondja, hogy Magyarországnak el kell távolodnia a „mutyiktól”, és egy sokkal átláthatóbb politikai stratégia felé kell elindulni, helyre kell állítani az emberi méltóságot, és a polgári jogokat. Más okokból, mintha lenne egyfajta felhajtás a budapesti I. választókerületi országgyűlési választás előtt.

Én azt mondom a szavazóknak, ha nemet akarnak mondani a jelenlegi rezsimre, akkor hol máshol tehetik ezt meg, ha nem abban a választókerületben, ahol Orbán alteregója indul. Az egész Orbán s Fidesz rezsim itt és most győzhető le. Megemeltem a tétet, és azt mondtam, ez a kerület egy kvázi népszavazáson dönthet az Orbán rezsimről. Rogán semmiben nem különbözik Orbántól. Ő maga Orbán, egy másik testben. Azonosak a szándékaik, azonosak a mocskos ügyleteik, osztoznak a cinizmusban, abban, ahogy kiéneklik az adófizetők pénzét magánzsebekbe, a sárdobálásban, az ország oligarchikus irányításában és a hasonló jellegű korrupcióban.

Én a 180 fokos fordulatot képviselem azzal szemben, mint amit a Fidesz csinál. Én arra bátorítom az embereket, hogy mondjanak nemet a rezsimre, mondjanak nemet Orbánra.

Említette a választási csalást, amely 2010 óta van jelen, mióta a Fidesz hatalomra jutott, de számos más változás is bekövetkezett a magyar választási törvényben. Van valamilyen aggodalma a magyar demokratikus választások tisztaságával kapcsolatban?

Egyértelműen. Nézze, a magyar választások tisztaságát több kontextusban kell megvizsgálni. A tisztaság például a sajtóhoz való egyenlő hozzáférést is jelenti. A tisztaság azt is jelenti, hogy minden politikai pártnak átláthatóan kell dokumentálni a kampányfinanszírozást.

Akkor is tisztaságra lenne szükség, amikor a választások előtt a politikai hirdetések elérhetőségéről van szó.

A kormányzó Fidesz nemrég fogadott el egy jogszabályt, amely súlyosan korlátozza az ellenzéki pártok képességét, hogy politikai hirdetéseken keresztül kampányoljanak. A várost „kitapétázták” olyan, sokak szerint ízléstelen kormányoldali plakátokkal, amivel az ellenzéki pártok jelöltjeit akarják lejáratni, amit egy nem-kormányzati szervezet, a Civil Összefogás Fóruma fizetett.

Pontosan. Ez a szervezet egy teljesen negatív rágalomhadjáratot indított. Ahogy Rogán Orbán alteregója, úgy a CÖF a Fideszé. Azon a tényen nem tudunk változtatni, hogy a Fidesz szinte végtelen állami forráshoz juthat hozzá a kampányához, mi természetesen nem. Ha én 2.000,- forinttal túllépném a hivatalos kampány költségvetésemet, akkor jönne a rendőrség és elvinne. Ezért döntöttem úgy, hogy a morális dolgot választom, és teljesen átláthatóvá teszem a kampányomat.

Számtalan felhívás érkezett több nem-kormányzati szervezettől, politikai párttól, és polgárjogi szervezettől, hogy nemzetközi megfigyelők legyenek jelen a 2014-es magyarországi választásokon és kövessék azt figyelemmel.

Igaz, bár nem vagyok biztos benne, hogy bármely nemzetközi csoport elkötelezett a választások megfigyelésével kapcsolatban. Néhány megfigyelő nem elég. Megfigyelőkre és szakértőkre lenne szükség az ország minden részébe. Néhányszáz megfigyelőre lenne szükség. Arra is felkértünk megfigyelőket, hogy monitorozzák az országon kívüli szavazás menetét is. Sajnos annak is megvan a kockázata, hogy az országon kívüli szavazás folyamatában is történnek nem helyénvaló dolgok.

Colleen Bell nagykövet jelölt is kritikákat kapott Magyarország kormányoldali médiájától a Szenátus külügyi bizottsága előtt tett beiktatási nyilatkozata miatt. Míg kiemelte az Egyesült Államok számos közös értékét és a partnerségi célokat, Colleen Bell hangot adott aggodalmainak a magyar demokrácia állapotával kapcsolatban. Nemrég amerikai szenátorok egy csoportja is Budapestre látogatott. John McCain republikánus szenátor nyilatkozatában mintha kicsit erősebben fogalmazott volna, mint Bell a külügyi bizottság előtt tett nyilatkozatában. Ön szerint megsértették Magyarország méltóságát, vagy megkérdőjelezték az ország szuverenitását?

John Kerry múlt héten szintén beszédet tartott egy Münchenben tartott nemzetközi biztonsági konferencián. Beszélt a Közép-Kelet európai demokrácia állapotával kapcsolatos zavaró fejleményekről, – nem Dél-kelet Európát mondta, a Balkánt, vagy csak Kelet-Európát. Közép-Kelet Európáról beszélt, az pedig Magyarországra utal.

Tehát, hogy a kérdésére válaszoljak: nem, nem hiszem, hogy ezeket Magyarország elleni támadásnak kell értelmezni. A demokrácia állapota, az emberi jogok, az emberi méltóság, az átláthatóság és a jogállamiság mind nemzetközi értékek. Ezek globális értékek.

Csatlakoztunk az Európai Unióhoz, és csatlakoztunk a NATO-hoz is. Ezek közös értékek és elvek szövetsége. Ha a magyarok jogait megsértik egy szomszédos országban, akkor jogunkban áll kiállni értük. Ha bármikor az embereket a világon hitük miatt üldözik, akkor a kormányunk egyénileg, vagy együtt az Európai Unióval, vagy a NATO-val kiállhat azokkal szemben, akik elkövették az ilyen atrocitásokat. Ez abszolút fair és igazságos. Sőt kötelesség is így tenni. Ezt kell tenni, muszáj megtenni.

A jövőben, ha az amerikai nagykövet, egy nagyon fontos amerikai szenátor, vagy az amerikai külügyminiszter hosszasan emeli ki ezeket a problémákat udvarias és diplomatikus módon, akkor ezzel egy üzenetet küldnek felénk. Ezt úgy kellene értelmezni, mint egy jelet, hogy a legközelebbi szövetségeseink valami zavaró tényezőt érzékelnek. Ezt senkinek nem kéne támadásnak érzékelnie. Mi ugyanezt tesszük, amikor valami zavaró dolgot tapasztalunk a nyugati országok, vagy szövetségeseink körében. Ilyen minden nap történik az Európai Unióban. Én nem veszem támadásnak ezeket a megjegyzéseket, és nem gondolom, hogy az Egyesült Államok most „el akar kapni” minket. Barátok vagyunk, szövetségesek. Ez így fair. Az Egyesült Államok azt mondja, amit a nem-kormányzati szervezetek, az agytrösztök, a polgárjogi szervezetek, az emberjogi csoportok, és amit minden magyar demokrata is mond.