Kéri László (jobb szélen) egy februári budapesti
konferencián. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

A Magyar Nemzeti Bank érdektelen, Matolcsy György is érdektelen, a modell az érdekes, ugyanis ilyen jövedelemelosztó központokra épült föl az egész kormányzás az elmúlt hat évben. Amíg ezt nem kezdik el szisztematikusan felfejteni és kritizálni, addig Matolcsy, a jegybank, és azok is nyugton maradhatnak, akik nyolc-tíz millió forintot kapnak a senki által nem olvasott könyveikre – mondta Kéri László politológus.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, Orbán Viktor védelmébe vette Matolcsy György jegybankelnököt, és azt mondta, „ahhoz égnek és földnek össze kell szakadnia”, hogy meginogjon a belé vetett bizalma, Szijjártó Péter külügyminiszter péntek reggel pedig már egyenesen a magyar gazdaságtörténet legjobb jegybankelnökének nevezte Matolcsyt.

Ellenzéki politikusok ezzel szemben meglehetősen keményen fogalmaztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak botrányos költekezései kapcsán, Bodnár Zoltán, az MNB egykori alelnöke, a Magyar Liberális Párt (MLP) gazdaságpolitikusa például azt mondta: ami az alapítványoknál történt, az nem valami hirtelen fölindulásból elkövetett gazemberség, hanem „tudatosan, a közpénz előre kitervelt módon, bűnszövetségben elkövetett lenyúlása”.

A jogászok sem a kormány véleményét osztják az ügyben: Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója számára úgy tűnik, hogy az MNB köré szerveződött struktúra valamiféle bűnszervezet. Ha bebizonyosodik a hűtlen kezelés, akkor Magyar György ügyvéd szerint akár húsz év börtön is járhat az elkövetőknek, márpedig ő maga úgy látja, hogy a vád megáll, és a ráutaló magatartás is megvalósult, amikor megpróbáltak mindent titkosítani.

Fölmerül a kérdés, miért ragaszkodnak ennyire Matolcsyhoz, akinek messze nem ez az első botránya. Kéri László szerint ennek két oka van. Az egyik, hogy a jegybankelnök sok dolgot tud a miniszterelnökről és másokról is. A másik, hogy egy intézményrendszerről van szó, és ami ennek része – márpedig az MNB része –, az csak akkor bukik, ha az egész rendszer is bukik – közölte a politológus az ATV Egyenes Beszéd című műsorában csütörtökön.

Szerinte az elmúlt hat év kormányzásának a lényege egy történelmileg példátlan jövedelemátcsoportosítás.

Honnan nyúltak le?

A külföldi tulajdont hazai vállalkozók vagy az állam vette át, például az energiaszektorban. Kéri szerint ennek még talán az emberek is örültek, hiszen „magyar embernek magyar legyen a kizsákmányolója”. A másik nagy átcsoportosítás már rejtettebb volt: a régi klientúra helyett egy új klientúra épült ki. A következő lépés a lakosságtól az állam felé való átcsoportosítás, legjobb példa erre a hárombillió forintos nyugdíjvagyon lenyúlása, de a magas általános forgalmi adó (áfa) is egy állandó transzfer a lakosságtól az államhoz. A következő tétel az alrendszerek – úgy, mint egészségügy és az oktatás – kifosztása. Ez szintén több mint billiós tétel, és ráadásként ott van az önkormányzatok elszegényítése, és tulajdontól való megfosztása.

Hogyan osztották újra?

Kialakultak jövedelemelosztó centrumok, melyek közül jó néhány százmilliárdos nagyságrendű. Ott vannak az Európai Unióból (EU) érkező, Lázár János kancelláriaminiszter felügyelete alatt lévő pénzek, de ilyen elosztórendszer a jegybank és Rogán Antal-féle letelepedési kötvény is. Ugyanilyen szerepet tölt be az MTVA, amelyik ötödik éve évente nyolcvanmilliárd körül költ úgy, hogy még az Állami Számvevőszék (ÁSZ) sem ellenőrizheti a tevékenységüket – magyarázza Kéri.

Paks II. szintén elosztóközpont. Magából a beruházásból lehet, hogy soha nem lesz semmi, de még a jövő évi költségvetésből is százmilliárdot fordítanak rá – folytatta a szakember. A sportfinanszírozás is évi négyszázmilliárdot elnyelő és újraosztó rendszer: stadionok, szponzori pénzek, és a társasági adó (tao) is hozzátartozik. Eximbank, Mészáros Lőrinc – sorolta tovább a politológus. Utóbbi, tehát a felcsúti gázszerelőből lett fideszes polgármester és oligarcha eleinte még csak kedvezményezett volt, mostanra viszont már annyi területet begyűjtött, hogy ő maga is egy elosztóközponttá vált. Garancsi István, a Videoton tulajdonosa is ilyen.

Kéri szerint rendkívül rafinált a rendszer, melyben lassan a parlamentet, és ezáltal a költségvetést is el lehet felejteni, hiszen egyre több olyan elosztóközpont van, ami kiesik a költségvetésből, és így a parlament felügyelete alól.

Évi minimum kétbillió forintról beszélünk – adta össze a fölsorolt tételeket a politológus. A jegybank körüli botrány megmutatja a Fidesz kormányzásának lényegét, ugyanakkor mind az MNB, mind pedig Matolcsy érdektelen, a modell az érdekes Kéry szerint. „Amíg ezt nem kezdik el szisztematikusan felfejteni és kritizálni, addig Matolcsy, a jegybank, és azok a kollégáim is nyugton maradhatnak, akik nyolc-tíz millió forintot kapnak a senki által nem olvasott könyveikre” – mondta.

Lesz kára ebből a Fidesznek?

Kéri szerint nem, mert a magyar lakosság kilencven százalékának mindez meghaladja a pénzügyi, gazdálkodási, és matematikai műveltségét – egyszerűen nem tud mit kezdeni százmilliárdos összegekkel.

Amíg nem lesz egy, a folyamatokat föltáró értelmiség, egy média, ahol szabadon kérdeznek, és egy ellenzék, amely az eredményt érthető programokká alakítja, addig semmi nem fog változni, és mehet minden úgy, ahogyan eddig. Épp ez benne a zseniális; az egész rendszer intézményekre van fölépítve, a magyar ember meg azt mondja: minden bankár lop, tehát nem fogja megérteni, miért olyan nagy dolog az, ami most az MNB-ben történt. Nem látja át a működését, nem érti a következményeit, és nem tudja lebontani a dolgot a saját mindennapi körülményeire – magyarázta a politológus.

Kétmilliót vagy kétszázmilliót még föl tud fogni az átlagember, sokkal többet azonban már nem – mondta Kéri László.