Kroes: Még mindig komoly veszélyben van a magyar média szabadsága

július 30, 2014

Neelie_Kroes_NOG_Brussel

Az Európai Bizottság (EB) alelnöke, Nellie Kroes kedden a magyarországi reklámadóval kapcsolatban elmondta: “az adózást nem lehet a diszkrimináció eszközeként használni és adópolitika nem lehet politikai fegyver”. A törvény „politikai indíttatású volt és média szabadságát támadja” Magyarországon, ami „még mindig komoly veszélyben van” – írta személyes blogján. Az új törvényt pár nap alatt fogadta el a parlament, lényegi vita vagy párbeszéd mellőzésével – mondta. Kroes megjegyezte, hogy az adó kivetése „aránytalan mértékben súlyt egyetlen média céget, az RTL-t”, és hozzátette, „a következtetés nyilvánvaló. Az RTL az egyik olyan csatorna Magyarországon, amely nem állt be a Fidesz-támogatók sorába; nehéz nem észrevenni, hogy a cél a csatorna kiszorítása Magyarországról”. A törvényt politikai indíttatásúnak nevezte, amelyet úgy alkottak meg, hogy az egyetlen jelentős médiát is kiszorítsák, amely nem követi a Fidesz szabályait.

“Az EBESZ friss jelentése bemutatja ennek hatását. Azt találták, hogy a választások előtt a nyomon követett TV csatornák többsége „jelentős részrehajlást” mutatott a kormányzó Fidesz mellett, és az RTL az egyetlen kivétel. Rámutat emellett az egyre növekvő számú, Fidesz-közeli üzletemberek közvetlen tulajdonában lévő médiára. A lefestett kép alapján a (legjobb estben is) a médiaszektor bizonytalan és ön-cenzúrát alkalmaz; rosszabb esetben részrehajló, vagy a kormányzat által kontrollált.

Kroes elmondta, az új törvény a Fidesz média szabadsággal szemben alkalmazott támadássorozatának csak egy eleme.

Megemlítette a 2010-es médiatörvényt, amely „a magyar média fölé rendelte azt a hatalmat, amelyet politikailag befolyásolnak: ezzel megsértették a magyar alkotmányt és az EU törvényeit, valamint kockáztatják az alapvető jogokat is. Később megemlítette, az ellenzéki Klubrádió először elvesztette a működési engedélyét, majd visszakapta azt egy összetett és költséges jogi csata után. Ez rámutatott arra „hogy mennyire részrehajló és átláthatatlan a pályázati rendszer” – mondat el Kroes, aki az EB Digitális Ügyek bizottságának is a megbízottja.

“2013-ban új törvényekkel korlátozták a politikai hirdetések közlését. Emellett múlt hónapban az online Origo újság főszerkesztőjét bocsájtották el, miután egy politikai botrányról írt. Sokan tarják úgy, hogy elbocsájtásának politikai nyomás volt az oka” – tette hozzá. A kritikák és aggodalmak közül néhánnyal foglalkozott az EU és a nemzetközi közösség is. Mások azonban továbbra is valós veszélyt jelentenek. Az a helyzet, hogy a kormányzati ellenőrzés, a monopolhelyzet és a cenzúra egy másik, sötét időszakot idéz Magyarországon: azt pedig senki nem akarhatja, hogy az visszatérjen”.

Hivatkozás:

http://hvg.hu/itthon/20140728_Az_RTL_Hirado_csodafegyvere_ma_a_sajtosza

http://444.hu/2014/07/28/veszelyben-a-media-szabadsaga-magyarorszagon/