Számos civil szervezet képviselője írta alá azt a levelet, melyben arra kérik Áder János köztársasági elnököt (fenti képen), hogy ne írja alá azt a kedden elfogadott törvényt, ami lehetővé teszi a kormány számára, hogy bármilyen dokumentumot harminc évre titkosítson a két új paksi reaktor tervezésével és megépítésével kapcsolatban.

A Transparency International Hungary képviselői, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a korrupcióellenes K-Monitor, az oknyomozó portál, az Átlátszó és az Energiaklub is aláírta azt a levelet, melyben arra hívják fel Áder János figyelmét, hogy a törvény ellentétes a magyar alaptörvény rendelkezéseivel.

A kedden elfogadott törvény értelmében a Paks II. projekttel kapcsolatos összes üzleti és műszaki információt, beleértve a szerződéseket, tanulmányokat és az előkészítési munkát is, harminc évre titkosították. A törvény hatálya kiterjed a projektben dolgozó összes vállalkozóra és alvállalkozóra is.

A törvény nem állja ki az alkotmányossági próbát

A civil szervezetek levele magyarázatot ad arra, hogy miért nem állja ki az alkotmányosság próbáját az elfogadott törvény. A levél szerzői az alábbi jogi kifogásokat fogalmazták meg:
Az alaptörvény VI. cikkének (2) bekezdése értelmében „mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez”. A 39. § (2) bekezdése pedig úgy fogalmaz: „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” Az I. cikk (3) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.

Az Alkotmánybíróság a 32/1992-es határozatban kifejtette, hogy a „közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését”. A 12/2004-es AB-határozat azt is kimondja, hogy „egy demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni”.

Alkotmányosság kontra nemzetbiztonság és szellemi tulajdon?

A kedden elfogadott törvény nemzetbiztonsági érdekekre és a szellemi tulajdon védelmére hivatkozik a paksi dokumentumok harminc évre történő titkosítása esetében. Azonban az új törvény nem ad arra konkrét választ, hogy milyen nemzetbiztonsági fenyegetés áll fenn, vagy milyen szellemi tulajdont érhet sérelem. A civil szervezetek azzal érvelnek, hogy a törvény ezekre a kérdésekre nem ad választ, és nem lehet általánosságban hivatkozni a nemzetbiztonsági érdekekre.

Az új törvény értelmében ugyanis minden olyan információ titkos, amely valamilyen módon kapcsolódik az ügylethez, beleértve a műszaki kérdéseket valamint a döntéseket előkészítő információt is, függetlenül attól, hogy fennáll-e nemzetbiztonsági kockázat vagy a szellemi tulajdon sérelmének a veszélye. Ennek megfelelően sem az adatkezelő, sem a bíróság számára nem áll rendelkezésre az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. torvény 30. § (5) bekezdése szerinti lehetőség az adatok megismerhetővé tételére.

A civil szervezetek felszólították Áder Jánost, hogy kezdeményezze a törvény alaptörvénnyel való összhangjának a vizsgálatát.

Hivatkozás:

A civilek szerint nem állja ki az alkotmányosság próbáját a Paksi Atomerőmű bővítésével összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvény, transparency.hu; 2015. március 3.