A felháborodás és az aggodalom újabb hulláma követte Orbán Viktor és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök csütörtöki budapesti találkozóját. A két ország „stratégia partneri megállapodást” írt alá, amely többek között feltehetőleg magában foglalta azt is, hogy a gazdag földgázkinccsel rendelkező Azerbajdzsán 45 millió dollárt fektet egy új, Európába irányuló gázvezeték kiépítésbe.

A Reuters szerint az Egyesült Államok máris kifejezte aggodalmait a szokatlanul erős magyar-azeri kapcsolat miatt.

A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung arról írt, hogy Orbán egyre több önkényuralmi rezsimmel erősíti diplomácia kapcsolatát. A hazai ellenzéki politikusok szintén kritizálták a lépést, és hangsúlyozták, elfogadhatatlan, hogy olyan fasizmusba hajló diktatúrákkal, mint Alijev Azerbajdzsánja szoros köteléket alakítson ki az ország.

A Reuters az Orbán-Alijev találkozóról beszámolva hangsúlyozta, hogy a legtöbb EU tagállam aggodalmának adott hangot, amiért Orbán a Déli Áramlat gázvezeték megépítését támogatja. Orbán szavait visszhangzották, miszerint az olyan megállapodások, mint amit Azerbajdzsánnal kötött az ország, stratégia fontosságú Európa számára. Budapesti kormányzati források hozzátették, hogy Déli Áramlat támogatása mellett más energiaforrás lehetőségeket is vizsgálnak, ilyen például Azerbajdzsán is. Az amerikai külügyminisztériumi források azonban hangsúlyozták, hogy Magyarország közeledése Moszkva felé a nyugati szövetségesekkel kötött megállapodás megsértése lehet.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolt arról is, hogy bár ismert Orbán azon szándéka, hogy azeri földgázt vásároljon, és a két ország stratégiai megállapodást kötött, az egyezség részletei nem kerültek nyilvánosságra. Ugyanakkor Orbán – aki azt mondta, kizárólag gazdasági kapcsolatokat épít a diktatórikus állammal – nyíltan magasztalta Alijev és apja politikai rendszerét, hangsúlyozva, hogy a „nemzet tisztelete és a családi értékek” alapvető köteléket jelentenek Azerbajdzsán és Magyarország között. A cikkben megemlítették, hogy a magyar miniszterelnök számtalan kritikát kapott, amiért önkényuralmi kormányzási módszereket vezetett be egy EU tagállam politikai rendszerében.

A magyar baloldali ellenzék politikusai úgy vélik, az Orbán-Alijev találkozó csak egy újabb lépés volt Orbán hosszú távú keleti nyitási tervében, és az önkényuralmi rendszer kiépítésében. Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció külügyi szakértője az ATV-n elmondta, „civilizált ország vezetői nem mennek Azerbajdzsánba, nem hogy vezetőit magasztalnák”. A politikus felhívta arra a figyelmet, hogy a Szovjetunió széthullása után Azerbajdzsán súlyos gazdasági és stabilitási problémákkal küzdött, valamint hosszú és véres háborúba kezdett a szomszédos Örményországgal a 1990-es évek elején. Ara-Kovács úgy véli, Orbán elkeseredetten keresi a sikert és az elismerést miután már senki más nem akar jelenleg vele találkozni, és megjegyezte, hogy a vezetők valós üzleti haszna is lehet az ilyen kétoldalú megállapodások hátterében.

Bokros Lajos, a Modern Magyarországért Mozgalom elnöke szinte elítélte Orbánt, amiért a kaukázusi országgal üzletel. Elmondta, néhány alkalommal járt már Azerbajdzsánban, és olyan országot látott, ahol nem létezik a szólás- és a sajtó szabadsága. Azt is elmondta, hogy Orbán „minta államában” valójában rengeteg börtön van, és a politikai másként gondolkodókat táborokba zárják. Bokros megjegyezte, Orbán azeri szövetségesei „fasiszta diktatúrát működtetnek, ami elfogadhatatlan”.

Hivatkozás:

http://www.faz.net/agenturmeldungen/unternehmensnachrichten/roundup-ungarn-und-aserbaidschan-planen-gasgeschaeft-13260623.html

http://uk.reuters.com/article/2014/11/11/uk-hungary-gas-azerbaijan-idUKKCN0IV11H20141111

http://www.atv.hu/belfold/20141112-faz-az-azeri-diktaturat-dicserte-orban/hirkereso