Fotó: Hajdú D. András

A 2017-es költségvetés tervezete szerint szinte minden rendvédelmi szerv több pénzhez jut jövőre, mint idén. Kontrát Károly államtitkár egyebek mellett a menekültválsággal indokolta a lépést.

A jövő évi büdzsé tervezete szerint a belügyi tárca szinte minden területére több pénz jut majd. A rendőrség kerete például 53 milliárd forinttal emelkedik: ez a forrás elegendő lesz arra, hogy a közrendet, a közbiztonságot fönntartsák Magyarországon, és a rendőrség eleget tudjon tenni a menekültválság okozta határvédelmi feladatoknak — indokolt Kontrát Károly parlamenti államtitkár.

Szerinte a kormány jelentős erőfeszítéseket tett eddig is azért, hogy a válság közepette is fönntartsa a rendet és biztonságot — erre a mai napig több mint 93 milliárd forintot fordítottak. A veszély ugyanakkor nem múlt el, ezért a védelmi képességet növelni kell — magyarázta Kontrát.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) 7,4, a büntetés-végrehajtás (BV) 34,5, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 22,5, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SzBKK) pedig 1,4 milliárd forinttal kaphat többet 2017-ben. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) ennél jóval kevesebbet, mindössze 211 millió pluszt kaphat az idei évhez képest.

A kormány biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a migrációs helyzet eredményes kezeléséhez szükségesek — mutatott rá az államtitkár, csakhogy ezek jelenleg sem nevezhetők biztosítottnak. Ahogyan Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke a Budapest Beaconnek korábban fogalmazott: az, hogy egyáltalán a magyar befogadórendszer még életképes, csupán annak köszönhető, hogy a menedékérők nagy része egyszerűen fogja magát, és a befogadóállomást elhagyva Nyugatnak veszi az irányt. Amennyiben mégis maradnának, úgy a BÁH-nak a nehézkes jogi procedúra során el kellene kezdenie vizsgálni a menedékkérelmek jogosságát is, és akkor egy csomó embernek meg kellene adni a menekültstátuszt. Pardavi egyébként nem hallott arról, hogy növelnék a már most is a kapacitásuk határán működő állomások befogadóképességét, nagy kérdés tehát, mire lesz elegendő, és legfőképpen, mire fordítják majd azt a 211 milliónyi pluszt.

Kontrát kitért a személyi állomány elismerésére is, és fölidézte, hogy 2015. július 1-jén lépett hatályba az új szolgálati törvény, amely új életpályát és előmeneteli rendszert tartalmaz. Eszerint 2015-ben harminc százalékkal nőtt a rendvédelmi és hivatásos állomány illetménye, ezt idén januárban pedig további ötszázalékos emelés követte. Hasonló öt-öt százalékos növekményre számíthatnak az érintettek jövőre, illetve 2018-ban és 2019-ben.

A pluszforrások biztosítása — főleg a bejelentés időpontja — jól illeszkedik a kvótaellenes népszavazást támogató kormányzati kampányba. A referendum ellenzői szerint a Fidesz azért akar népszavazást tartani a kötelező betelepítési kvóta kapcsán, hogy ezzel terelje el az emberek figyelmét a korrupciós botrányokról.