Szerdán minden eddiginél nagyobb menekülthullám érheti el a magyar-szerb határt, miután a macedón hatóságok a hétvégén föladták a Görögországgal közös határ védelmét. A magyar kerítés láthatóan semmit sem ér, a menekültek tehát várhatóan különösebb nehézségek nélkül lépik majd át a határt. A tranzitzónákban és a befogadóállomásokon is egyre többen vannak, az ÁNTSZ szerint azonban közegészségügyi és járványügyi veszélyhelyzet nincs. A Jobbik rég bevetette volna a katonaságot, de már a kormány is játszik a gondolattal.

Mivel a Magyarországra érkező illegális bevándorlók járványügyi veszélyt jelentenek, felmerült annak a lehetősége is, hogy törvényi eszközzel kötelezzék a migránsokat szűrővizsgálatra és bizonyos védőoltásokra – nyilatkozta Pesti Imre, a Fidesz országgyűlési képviselője vasárnap az MTI-nek.

A migránsok többsége olyan háborús területekről érkezik, ahol gyakran még az alapvető egészségügyi feltételek sem biztosítottak, ráadásul a hosszú út, amelyet Magyarországig megtesznek, tovább ronthat az általános egészségi helyzetükön – hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Egy vizsgálat szerint az országba érkező migránsok mintegy két százaléka fertőzött valamilyen betegséggel. A leggyakoribb fertőzések közé tartozik a hepatitis A és a C, illetve a vérbaj, de a gyermekbénulás, a szamárköhögés és a mumpsz átfertőzöttsége is sokkal nagyobb – mondta.

Mindezt Paller Judit országos tisztifőorvos (képünkön) is megerősítette hétfői budapesti sajtótájékoztatóján: a menekültek elsősorban vérbajjal, hepatitis B-vel és C-vel, valamint HIV-vírussal fertőzöttek, ezek a betegségek azonban nemi úton, illetve vérrel terjednek, így a fertőződéshez szoros kontaktusra lenne szükség – közölte ugyancsak az MTI beszámolója szerint a szakember.

Az országos tisztifőorvos úgy vélte, megfontolásra érdemes az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) azon előterjesztése, miszerint a szűrővizsgálatok idejére a menedékkérőket egy helyen tartsák, ahonnan nem tudnak elmenni. Hozzátette: nincs járványveszély Magyarországon, mivel a bevándorlók nem terjesztenek olyan kórokozókat, amelyek veszélyt jelentenek a lakosságra.

Paller minderről részletesen is beszámolt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hétfőn. „Közegészségügyi, járványügyi veszélyhelyzet nincs, viszont kockázat van”, mert sokan olyan országból érkeznek, ahol más a járványügyi helyzet, mint Magyarországon. Vannak, akik hordoznak betegségeket, de ők csak töredékét jelentik a menekülteknek – tette hozzá.

Mindössze a szűrésre kötelezettek öt százalékát tudják megszűrni, mert a menekültek kerülik a vizsgálatot, vagy mire sorra kerülnének, már tovább is mentek. Amint azt a tisztifőorvos már korábban is említette: ezek a betegségek csak nemi úton vagy vérrel terjednek, így a megfelelő higiénés szabályok betartása mellett nem lehet őket elkapni. A védőruha és gumikesztyű használatára, valamint a fertőtlenítés fontosságára felhívják a menekülteket segítők figyelmét – mondta Paller. Tuberkulózis (TBC) nem fordult elő, ami nagyon fontos, mivel cseppfertőzéssel terjed, rühesség és tetvesség viszont igen, ez utóbbiakat pedig egy hétköznapi kapcsolat, könnyen le lehet elkapni – tette hozzá.

A menekültstátuszért folyamodókat jogszabály szerint oltani kell. Ehhez még tízmillió forintnyi többletforrásra van szükség csak idén.

Több ezren érkezhetnek a magyar határhoz

Szerda este minden eddiginél nagyobb menekülthullám érheti el a szerb-magyar határt, miután a macedón hatóságok képtelenek voltak megfékezni a Görögországból érkező emberáradatot. Macedónia még csütörtökön hirdetett ki rendkívüli állapotot, majd a hadsereg és a rendőrség közreműködésével lezárta Görögországgal közös határszakaszát. A határsávban így több ezer afgán, szír, és iraki menekült rekedt, helyszíni tudósítások szerint elkeserítő körülmények között. Péntekre a helyzet odáig fajult, hogy többen megpróbálták áttörni a határt, a macedón rendőrök még könnygázt is bevetettek, mindhiába. Sokan már ezen a napon átjutottak, de szombatra a macedón hatóságok gyakorlatilag kapituláltak, és maguk rakták buszokra és vonatokra a menekülteket, hogy azok átjussanak az országon. Ennek köszönhetően vasárnap virradóra mintegy hétezer ember érte el a szerb-macedón határt, majd indult útnak Magyarország és az Európai Unió (EU) felé.

Drasztikus beavatkozás történt a görög-macedón határon, és a menekültválság – mint ezen a területen minden külső beavatkozásra – nagyon érzékenyen reagált – mondta Kakuk György az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hétfőn. A Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja szerint Macedónia úgy érzi, hogy az EU becsapta és magára hagyta, ennek pedig van alapja, hiszen nevetséges összegeket kaptak segítségképp. Szerinte, ha állatként kezeljük a menekülteket, akkor állattá is válnak, de a motivációjukkal tisztában kell lenni: hogy nincs már veszítenivalójuk, csak az életük.

A Paller Judit által elmondottakra a politikus úgy reagált: a tiszti főorvos „elszórta a gyanakvás és a félelem magjait, amely ha szárba szökken, akkor lesz gyűlölet”. Azt kellett volna mondania, hogy a magyar ellátórendszer forráshiányos, 22 milliárdot elköltenek egy semmire sem jó kerítésre, miközben ezt a pénzt olyan befogadóállomások létesítésére is lehetett volna költeni, ahol el lehetne végezni a szűréseket – mondta Kakuk.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint Görögországnak és Macedóniának többet kellene tenniük a probléma kezeléséért, a menekültek problémája ugyanis nem átmeneti, és az egész kontinenst sújtja. Szintén magasabb szintű együttműködésre szólította fel az érintett országokat a Nemzetközi Vöröskereszt a nyugat-balkáni útvonalon érkező menekültek megsegítése érdekében.

A kerítés a Jobbik szerint semmit sem ér, a párt a hadseregért kiált

Már sokadszorra vágták át a szerb-magyar határon lévő kerítést, ezúttal a legkomolyabbnak tartott akadályt, a négyméterest Ásotthalomnál – számolt be az eseményről a Delmagyar.hu. A lap munkatársai Röszkétől Ásotthalomig autóztak: ezen a szakaszon a határzár mindössze egy kilométeren hiányos, de ott dolgoznak a katonák, az ásotthalomi átkelőtől alig két kilométerre viszont egy kerekesszék szorult a drótakadály és a kerítés közé, egy, a kerítésre akasztott pléd pedig arra utal, hogy itt is átjutottak a menekültek.

A kerítésépítés hatékonyságát jól mutatják a hétfő este történtek: közel száz menekült úgy lépett be Magyarországra, hogy a vasúti síneken sétált át a határon – ide egyébként nem is építettek fizikai akadályt. A csoportot két rendőr és pár polgárőr várta, de a várakozást megunva a menekültek továbbindultak. A síneken egészen Szentmihályig jutottak, ahol már megerősített rendőri jelenlét várta őket. Atrocitás nélkül szállították el őket regisztrációra – írja a 444.

A Jobbik mindeközben a honvédség határőrizetbe való bevonásának feltételeit vizsgálja – jelentette be Volner János, az ellenzéki párt alelnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Az alaptörvény kétharmados felhatalmazás esetén lehetővé teszi a honvédség Magyarország területén történő bevetését szükséghelyzetben, és ez nem jelent rendkívüli állapotot – hangsúlyozta a politikus.

A Fidesz is bevetné a katonaságot – írja a Hvg.hu a Napi Gazdaságra hivatkozva. A lap szerdai száma szerint a kormány a honvédség erőivel egészítené ki a határvédelmet, legalábbis vizsgálja ennek a lehetőségét. A hadsereg határvédelmi bevetéséhez módosíthatják az alaptörvényt (persze ehhez nagykétharmad, azaz az összes képviselő legalább kétharmadának igen szavazata kell, márpedig a kormánypártok csak – a szerk.), vagy változtathatnak a honvédelmi törvényen, de az is lehet, hogy elég a parlament felhatalmazása is egy országgyűlési határozat formájában. Arról nem tudni, hogy a katonáknak szánnak-e más szerepet, mint amit jelenleg a rendőrök betöltenek.