A kormány cáfolja azokat az információkat, melyek szerint Orbán Viktor miniszterelnök a héten lemondott egy washingtoni látogatást, mivel a Georgetown Egyetem ragaszkodott hozzá, hogy előadása után nyilvános vita is legyen, amely számára “elfogadhatatlan” volt.

Orbán személyes szóvivője, Havasi Bertalan úgy regált: “Semmilyen döntés nem született egyesült államokbeli kormányfői látogatásról, így értelemszerűen annak bármilyen programeleméről sem”. Havasi hozzátette, hogy “Orbán Viktor hivatalos programjairól – beleértve a külföldi utazásokat is – kellő időben részletes tájékoztatást ad a Miniszterelnöki Sajtóiroda”. A miniszterelnök ugyanakkor októberben ellátogat New Yorkba és Los Angelesbe is.

A nol.hu riportja meg nem nevezett amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva a lemondás további okaiként sorolta föl, hogy a State Departmentben csak miniszterhelyettesi szinten fogadták volna, a Fehér Házban pedig egyáltalán nem. Mint írják, a miniszterelnököt csak helyettes államtitkári szinten fogadták volna. Az online újság információi szerint az egyetemi előadás eredeti időpontja október 20.-a lett volna, és azt April Foley volt budapesti amerikai nagykövet és Orbán washingtoni lobbistája, Fellegi Tamás szervezték meg.

Orbán régóta sikertelenül próbálkozik egy elnöki találkozó megszervezésével. A Bill Clintonnal és a demokratákkal való némileg viharos kapcsolat után a második Orbán-kormány sikertelen kísérletet tett arra, hogy elnyerje a Republikánus Párt szimpátiáját antikommunista retorikája hangsúlyozásával, de felállították Ronald Reagan szobrát a Szabadság téren, valamint nyíltan támogatták Mitt Romney elnök jelölését 2012-ben. George W. Bush volt az utolsó amerikai elnök, aki hivatalos látogatást tett Budapesten 2007-ben. Ennek ellenére a demokraták és néhány kivételtől eltekintve a republikánusok továbbra is egyaránt erős kritikát fogalmaztak meg Orbán belpolitikájával szemben. Noha a magyar zsidó közösség sértegetése és a holokauszt emlékének meggyalázása otthon népszerűnek bizonyult, nem szerzett Orbánnak túl sok barátot a Capitolium és a Fehér Ház berkeiben. Mint ahogy az sem, ahogyan Orbán megtagadta az elhatárolódást Vlagyimir Putyin orosz vezetőtől az Ukrajnával való konfliktus és a Krím-félsziget orosz annektálása idején.

Orbán, aki egyes információk szerint gyerekkorában még amerikai elnöki ambíciókat is dédelgetett, egészen addig, amíg egy egyetemi tanára el nem árulta neki, hogy az USA első embere csak Amerikában született személy lehet, hosszú ideig komoly energiákat fordított az amerikai kapcsolatai újjáépítésére.

Miután az USA nyíltan támadta a Fidesz új médiatörvényét, és a fékek és ellensúlyok leépítésére tett rendszerszerű kísérleteit, a második Orbán-kormány hagyományos politikai lobbitevékenységre váltott az Államokban, és felállította a Magyar Kezdeményezések Alapítványt illetve a “Friends of Hungary”-t is, valamint elküldte a volt nemzeti fejlesztési minisztert, Fellegi Tamást is hogy vezető zsidó származású amerikai magyarokat toborozzon, és hogy felügyelje a finanszírozási tevékenységet és projekteket, amelyek a magyar kormányt népszerűsítik az amerikai magyar közösségekben. Még a Magyar Amerikai Koalíció kongresszusi gyakornoki programjához nyújtott negyedmillió dolláros támogatás sem volt azonban elég ahhoz, hogy Orbán (vagy bárki más) elismertségét növelje az amerikai fővárosban

http://index.hu/belfold/2014/07/24/lemondtak_orban_washingtoni_programjat/

http://www.origo.hu/itthon/20140724-lemondtak-orban-washingtoni-programjat.html

http://nol.hu/kulfold/miert-kellett-3-napig-varni-1475965