Olcsóbb államot és komoly létszámleépítést ígért Orbán Viktor öt és fél évvel ezelőtti kormányra kerülésekor, ám ennek épp az ellenkezője történt: többen dolgoznak a közszférában, és többe is kerülnek az adófizetőknek – írja a Népszabadság. Ahol csökkent a létszám, ott sem lett kevesebb a juttatásra fordított összeg: a Parlamentben alig több mint fele annyi képviselő van, mint a Bajnai-kormány idején, fizetésük mégis százmillióval többe kerül az adófizetőknek.

„Az új rendszerbe sem a rangkórság, sem kormányzati dáridó nem fér bele” – közölte az új minisztériumi struktúra 2010-es bemutatásakor a miniszterelnök, a minisztériumokban ma mégis csaknem ezerkétszázzal többen dolgoznak, mint Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején.

Tavaly a kilenc minisztériumban összesen 7103-an dolgoztak, 2009-ben az akkor működő tizenhárom tárca összlétszáma viszont csak 5920 volt. Jelenleg ötvenegy államtitkári és százegy helyettes államtitkári poszt van. Van még ötvenegy miniszteri biztos is, akik alaphelyzetben szintén helyettes államtitkári fizetést kapnak.

A csütörtöki Népszabadságban megjelent számítások szerint a Miniszterelnökség létszáma csaknem beérte a 2009-es Bajnai-kormány idején működő Miniszterelnöki Hivatalét (MEH). Az sem aprópénz, amennyibe a csúcsminisztérium kerül: idén 8,2 milliárd forint van elkülönítve a fizetésekre, és ebben még nincsenek benne a járulékok.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) is folyamatosan egyre többe kerül, ami nem is meglepő, ha azt vesszük, hogy a különleges rendőrségi szervezetnél évről évre egyre többen dolgoznak, az átlagos fizetés pedig havi nettó 386 ezer forint. A TEK tavaly 7,2 milliárd forintjába került az adófizetőknek, 175 millióval többe, mint két éve. A kiadások Pintér Sándor belügyminiszter szerint a helyettesítések, az ügyeleti díjak, és a túlórák kifizetése miatt nőttek.

A lap összesítése szerint 2014 végén a harmadik Orbán-kormány apparátusában 1552 emberrel dolgozott több, mint a második Orbán-kabinetben 2013-ban. Pedig a költségeket szerették volna lefaragni: a 2014-es büdzsé tervezésekor az előző évihez képest 435 millió forinttal szántak kevesebbet illetményekre, az országgyűlési választás után azonban a csökkentés helyett drasztikusan nőttek a kiadások – az előző évihez képest közel tízmilliárd forinttal kerültek többe a tárcáknál dolgozók.

A tágabb értelemben vett kormányzatban – azaz az úgynevezett költségvetési szerveknél – még ennél is többen dolgoznak – mondta Kiss Ambrus, a Policy Agenda (PA) vezetője (képünkön) az ATV Egyenes Beszéd című műsorában csütörtökön. 2009-ben 667 milliárd forintot költöttek 247 ezer ember foglalkoztatására, 2014-ben viszont már 1473 milliárd ment el mintegy 534 ezer emberre, tehát az állami szférában dolgozók száma, és a rájuk fordított összeg is több mint duplájára emelkedett.

Kiss szerint nem arról van szó, hogy ennyivel többen dolgoznának a közszférában, ebben a létszámnövekedésben benne vannak az állami alkalmazásba vett pedagógusok és egészségügyi dolgozók is, ugyanakkor az állam is szépen hízott.

Adófizetői szempontból persze mindegy, hogy valaki az államnál vagy az önkormányzatnál dolgozik – mondta Kiss, aki szerint azonban ha ezeket egybevesszük, akkor is sokkal többe kerül az állam: 2009-ben 2,048 billióba kerültek az állami dolgozók, 2014-ben viszont már 2,444 billióba. Ez tizenkilenc százalékos növekedés, amit nem indokol a béremelés, hiszen a közszférában nemigen emelkedtek a bérek az elmúlt években – tette hozzá a Policy Agenda vezetője.

A képviselők számának csökkenése ellenére az ő juttatásaik is többe kerülnek, mint Bajnai idején. 2009-ben 386 fizetett képviselő került 3,4 milliárd forintba, tavaly 199 képviselő 3,5 milliárdba – ismertette a számokat a Policy Agenda vezetője.

Kiss szerint a fő probléma azonban nem az, hogy több kormánytisztviselő van-e vagy sem – bár az a politika saját maga által generált butasága, hogy azon versenyeznek, ki tud kevesebb miniszterrel kormányozni –, hanem hogy jócskán növekedett az állam az elmúlt években, miközben a hatékonysága nem javult – vélte Kiss.

A nagy bürokrácia ugyanakkor nem feltétlenül az állam érdeke. Sok esetben egy-egy, a bürokráciát növelő szabályozás a munkavállaló vagy a fogyasztó érdekeit szolgálja, emiatt nem lehet csökkenteni a bürokráciát. A bürokráciacsökkentés egy gumicsont, amit mostanában Lázár János heti rendszerességgel bejelent, és veszélyes gumicsont, hiszen ha bizonyos területeken csökkentik a bürokráciát, akkor különböző jogok sérülhetnek – vélte a szakember, aki szerint éppen ezért óvatosan kellene bánni az ilyen ígéretekkel.