Orbán Viktor miniszterelnök szerint rossz politikával a jelenlegi népvándorlás a többszörösére gerjeszthető, ezért ő – mondta pénteken a Kossuth Rádió Száznyolcvan perc című műsorában – határozott határvédő politikát képvisel.

A határzárral kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott: ezzel „miközben megvédjük Magyarországot, megvédjük az Európai Uniót is”, ami a magyar történelemben nem példa nélküli.

A szerdai szerb-magyar kormányülésről tájékoztatva elmondta, noha Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök sem örült a szerb-magyar határra tervezett kerítésnek, „amit értsünk is meg”, a bevándorlás is olyan kérdés, amelyben a szerbeknek és a magyaroknak érdemes közös álláspont kialakítására törekedni.

Nemzetközi szervezetek, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) aggályaira Orbán Viktor úgy reagált: ezek a nemzetközi szervezetek félnek a jövőtől. Nem lesz könnyű a következő néhány év a népvándorlások miatt, de „látjuk a feladatokat, van időrendünk, akcióterveink vannak”, ezeket végre kell hajtani, nem pedig félni a jövőtől – közölte.

Kitért a június 26-i EU-csúcstalálkozóra. Azt mondta: az volt a legkeményebb EU-csúcs, amelyen valaha részt vett. Ezen az a döntés is született bevándorlásügyben, hogy Magyarország – Bulgária mellett – külön elbírálás alá esik. Magyarországnak ki kellett állnia saját érdekeiért, mert „a mi helyzetünk mindenki másétól különböző”: „mi nem vagyunk frontország […], mégis Magyarország nehezebb helyzetben van, mint ők, mert a görögök nem fogják meg a saját határaiknál a gazdasági bevándorlókat, és ezek rázúdulnak Magyarországra” – fejtette ki a miniszterelnök.

A magyar kormány azt az álláspontot képviselte Brüsszelben, hogy a bevándorlók szétosztására vonatkozó szabályok, a kvóták Magyarországra nem érvényesek, „ragaszkodunk az önkéntes, saját jogon meghozott döntéshez, és nem vállalunk egyébként ezekből a terhekből, mert ezekből rajtunk már több van, mint másokon” – közölte.

„A mi fölfogásunk szerint az a kérdés, hogy kit engedek be a házamba, a lakásomba, az udvaromba, az országomba, a hazámba. Ez a legelemibb önvédelmi kérdés. Minden más kérdést megelőz. Ki dönti el, hogy én kit engedek be? Hogy kivel kell együtt élnem? Én döntöm el, vagy valaki valahol, más dönti el? Mi, magyarok döntjük el, vagy valahol egy birodalmi központban, nemzetközi központban valami más dönti el? Nekünk, magyaroknak ragaszkodnunk kell az önvédelem első számú alapelvéhez, hogy mi magunk döntsük el, hogy kit engedek be a házamba, a hazámba és az országomba, és kivel fogunk együtt élni. Csak mi, magyarok dönthetjük ezt el magunknak. Más országok másképp látják ezt” – fogalmazott a politikus.

Beszélt arról is, hogy akik a menekülteket és a megélhetési bevándorlókat nem választják szét, egyszerűen csak idegeneket látnak bennük, és akik szerint az idegen nem veszélyes, hanem szép, és az a jó, ha minél sokszínűbb emberek alkotnak egy társadalmat, azok szerint Magyarország egy jó folyamatot akaszt meg. Hozzátette, általában a nemzetet, a családot kevésbé fontosnak gondoló baloldal szenved leginkább „abban a betegségben, hogy illúziói vannak a bevándorlással kapcsolatban”.

Kifejtette továbbá azt az álláspontját, amely szerint Afrikával ellentétben Európa teljesítmény nélkül is garantálja az ember életben maradását. Ezért ha az Afrikában élők azt a hírt kapják – folytatta –, hogy beengedik őket Európába, és gondoskodnak róluk, akkor nekiindulnak, „és nem százezren”, ennek ugyanis beláthatatlanok „a matematikai dimenziói”, hiszen sok száz millióan élnek Afrikában. (1,2 milliárdan – a szerk.)

A helyzet rossz kezelése, a rossz európai válasz miatt „ma az a képzet él Afrikában”, hogy Európa elfogadja az ő ideérkezésüket. Ezért világosan meg kell mondani nekik: „nincs esély, vissza fogunk küldeni, ez a kontinens nem lesz a te hazád, van neked saját hazád, ez a mi hazánk, mi építettük fel, szívesen működünk veled együtt, vannak törvényeink, tartsd be, ha ide akarsz jönni, még ennek is megvannak a szabályai, de az lehetetlen, hogy te törvénysértő módon átrohanj a kerítéseinken, a határainkon” – fejtette ki álláspontját a miniszterelnök, ezzel magyarázva határozott határvédő politikáját.

Orbán Viktort kérdezték a görög válságról is, amelyről szólva azt hangsúlyozta: ha 2010-ben nem jött volna létre példátlan összefogás Magyarországon, és nincs kétharmados parlamenti többsége a kormánynak – amely így nehéz döntéseket tudott meghozni –, akkor ma ugyanott lennénk, mint Görögország. A magyarok azonban létrehoztak egy „teljes, szinte feltétel nélküli összefogást” – mondta, hozzátéve, hogy Görögországban azonban nem az egység volt a válasz a bajból való kilábalásra.

Jelezte ugyanakkor, hogy mélyen együtt érez a görögökkel, és szurkol nekik. „A görögök is tehettek volna többet, és akiknek az lett volna a dolguk, hogy segítsenek rajtuk, is lehettek volna kevésbé mohók” – fogalmazott a miniszterelnök.

Azzal kapcsolatban, hogy a parlament már az év közepén elfogadta a 2016-os költségvetést, Orbán Viktor úgy reagált: példátlan esemény, hogy az ország eljutott a kiszámíthatóságnak arra a szintjére, hogy az év közepén elfogadott büdzséje van. A költségvetésről szólva kiemelte a személyi jövedelemadó csökkentését és a teljes foglalkoztatottság eléréséhez szükséges intézkedéseket. Nincs vesztese a költségvetésnek, mindenki léphet egyet előre – jellemezte a büdzsét.