Gyakorlott alperes a Népszabadság, már ami a Belváros-Lipótváros önkormányzata elleni ügyeket illeti. Bár az orgánum általában győztesen jött ki ezekből, volt egy eset, amikor alulmaradtak – idáig.

Ahogyan arról a Budapest Beacon beszámolt korábban, az V. kerületi önkormányzat a legtöbb esetben lényegtelen részletekért perli a sajtót, amikor egy-egy orgánum a Belváros ingatlanértékesítési gyakorlatával kapcsolatban közöl cikket. Az ügyek egyik sarkalatos pontja a pince: mivel nem üzlethelyiség, ezért olcsóban lehet adni négyzetméterét, és összességében ez okozza az alacsony eladási árat – indokolt az önkormányzat számos ingatlan esetében.

Az egyik ilyen cikk a Károly körút 22-24. alatti két, összesen, ezerötszáz négyzetméteres üzlethelyiség 2011-es eladása kapcsán született: a Népszabadság azt állította, hogy az önkormányzat több mint százmillió forintos kedvezménnyel, 240 millió forintért vált meg az ingatlanoktól. A Belváros vitatta az orgánum azon állítását, miszerint a négyzetméterár 159 ezer forint volt.

Az övezeti átlagárat az önkormányzat 380 ezer forintban határozta meg, az adásvétel előtt készült szak­értői jelentés viszont – amelyet egy ingatlanbecslési tevékenységi körrel nem rendelkező pénzügyi tanácsadó állított össze – mindössze 198, illetve 254 ezer forintra taksálta az ingatlanok négyzetméterenkénti értékét – írja a nol.hu. Ebből jött le a bérlőnek járó harmincszázalékos kezdemény, így a két ingatlan végül 178, illetve 139 ezer forintos négyzetméteráron kelt el. A helyiségeket azóta összenyitották – jelenleg szupermarket működik bennük – az orgánum cikke is együtt kezelte azokat, így jött ki a 159 ezres négyzetméterár.

Az önkormányzat perelt (a korábban már említett értékcsökkentő tényezőként feltüntetett pincével érvelt – a szerk.), de első fokon vesztett. Az önkormányzat a részben Rubovszky György KDNP-s képviselő tulajdonában álló Város FM Kft. értékbecslésére hivatkozott, amely a földszinti üzletrésznél megtartotta a 380 ezer forintos irányárat, míg a pincerészeket 137 és 152 ezer forintra taksálta négyzetméterenként. A felperes szerint a Népszabadság elhallgatta ezt a körülményt, noha az értékbecslés nem nyilvános, nem volt része a testület elé kerülő előterjesztésnek, és a belvárosi sajtóiroda válaszából sem derült ki, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint egységes üzlethelyiséget az értékmeghatározásnál két részre bontották.

A Fővárosi Törvényszék kimondta: az értékbecslés igazolta, hogy a földszinti és a pincerész is üzletként, illetve az utóbbi részben raktárként hasznosul, így azt egyben lehet kezelni. Az önkormányzat fellebbezett, és a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatva úgy találta: az orgánum valótlan színben tüntette fel azt a tényt, hogy az önkormányzat 240 millió forintért adta el az ezerötszáz négyzetméteres helyiséget. A magas testület kifogásolta, hogy a cikkben nem jelezték a pincék méretét, illetve azt, hogy a pincerészek csökkentették az ingatlan árát.

Az Ítélőtábla helyreigazításra kötelezte a Népszabadságot, amely azonban a Kúriához fordult. A legmagasabb bírói fórum végül múlt héten – helyben hagyva az első fokú ítélet megállapításait – , az orgánumnak adott igazat. A Kúria kiemelte, miszerint a cikk a valóságnak megfelelően számolt be a Károly körúti ingatlanok értékesítéséről.