Az új magyar parlamentben olyan új házszabályok is életbe léptek, melyek nagymértékben különböznek az előző parlamenti ciklusétól.
Talán az egyik legszembetűnőbb változás az, hogy jelenleg 199 tagja van a parlamentnek, szemben az előző országgyűlés 386 tagjával.
A 199 szavazati joggal rendelkező képviselő mellett tizenhárom szavazati joggal nem rendelkező nemzetiségi küldött is helyet foglal a parlamentben, ők képviselik a magyar nemzetiségeket.
A parlamenti bizottságok száma 20-ról 15-re csökkent, és bizonyos esetekben a bizottsági feladatok hatásköre is változott.
Egy új, 39 tagú Törvényalkotási bizottság kezdi meg működését, melynek célja, hogy egyfajta összekötő legyen a bizottságok és az országgyűlés között, amely előkészíti és benyújtja szavazásra a bizottsági javaslatok összefoglalásait a beterjesztett törvényjavaslatok egyes elemeire vonatkozóan.
Azok a pártok, amelyeknek legalább öt képviselője jutott a parlamentbe, frakciót hozhatnak létre. Csak a frakciók intézhetnek kérdést a miniszterelnökhöz és kabinetjének tagjaihoz a plenáris ülések előtt.
Parlamenti frakciók
A mai napig az alábbi frakciók alakultak meg:
Fidesz (117 tag) – vezető: Rogán Antal
KDNP (16 tag) – vezető: Harrach Péter
MSZP (29 tag) – vezető: Mesterházy Attila
Jobbik (23 tag) – vezető: Vona Gábor
LMP (5 tag) – vezető: Schiffer András
Függetlenek (9 képviselő) 4 képviselő a Demokratikus Koalícióhoz, 4 az Együtt 2014-PM-hez, 1 pedig a Magyar Liberális Párthoz tartozik.
Bizottságok
A házszabály vonatkozik a bizottságok működésére is. Azonban a bizottságok új szabályokat is megállapíthatnak maguknak, amennyiben az nem ütközik a házszabály rendelkezéseivel.
A bizottságok nem ülésezhetek a parlament plenáris ülése alatt. A bizottság elnöke dönt arról, hogy mikor hívja össze a bizottsági ülést. Amennyiben távol van, akkor a legmagasabb rangú alelnök dönthet erről. Amennyiben a bizottság összeül, annak először el kell fogadnia az ülés napirendjét. A bizottsági tagok legalább felének jelen kell lennie ahhoz, hogy egy indítványt megszavazzanak, vagy döntést hozhassanak. Azonban egy bizottsági tag megbízhat egy másik bizottsági tagot, hogy képviselje őt az ülésen. Ez a szabály nem vonatkozik a bizottság elnökére és alelnökeire.
A kormánytisztviselők és minisztériumi alkalmazottak részvétele azokban az esetekben indokolt és elvárható, ha az adott ügy közvetlenül kapcsolódik a szakterületeikhez. A bizottság kezdeményezheti társadalmi szférából érkező személyek, érdekcsoportok képviselőinek, és/vagy szakértők bevonását a bizottsági munkába, ha ennek szükségét látja.
A bizottsági ülések nyilvánosak a nagyközönség számára. Azonban a bizottságok összehívhatnak úgynevezett „zárt ülést” is, ha államtitkokról, vagy személyes információkról is szó esik. Bizonyos bizottságok de facto “zárt üléseket” tartanak, mint például a Nemzetbiztonsági bizottság, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, vagyon-, jövedelem- és érdekeltségi ügyekkel foglalkozó bizottság.
Minden bizottságnak nyilatkozatot kell kiadnia, mely összefoglalja álláspontjukat egy adott kérdésben. Az ülésen elhangzottakat jegyzőkönyvezik, melyeket a parlamenti archívumból le lehet hívni.
A felálló bizottságok
A felálló bizottságok számát 20-ról 15-re csökkentették, ezek közül 5-ben ellenzéki képviselő elnököl. Minden bizottság felügyelő albizottságot hoz létre, amely felméri a bizottság döntéseinek társadalmi és gazdasági hatásait.
A következő bizottságok megszűntek: Emberjogi, Kisebbségi, Civil és Vallásügyi bizottság, Egészségügyi bizottság, Önkormányzati és Területi Fejlesztési bizottság, Kulturális és Sajtó bizottság, Tudományos és Kutatási bizottság.
Az országgyűlés felálló bizottságai alább láthatóak. A Fidesz -KDNP képviselői minden bizottságban legalább a tagok 50 százalékát teszik ki.
Mentelmi bizottság (6 tag) elnök: Vejkey Imre (KDNP)
Fidesz, 2 tag (33,33%)
KDNP, 1 tag (16,67%)
MSZP, 1 tag (16,67%)
Jobbik, 2 tag (33,33%)
Igazságügyi bizottság (13 tag) elnök: Rubovszky György (KDNP)
Fidesz, 7 tag (58,33%)
KDNP, 1 tag (8,33%)
MSZP, 2 tag (16,67%)
Jobbik, 2 tag (16,67%)
Külügyi Bizottság (12 tag) elnök: Balla Mihály (Fidesz)
Fidesz, 6 tag (50%)
KDNP, 1 tag (8,33%)
MSZP, 2 tag (16,67%)
Jobbik, 2 tag (16,67%)
Független (Oláh Lajos (DK)), 1 tag (8,33%)
Európai Ügyek bizottsága (9 tag) elnök: Horcsik Richárd (Fidesz)
Fidesz, 5 tag (55,56%)
KDNP, 1 tag (11,11%)
MSZP, 2 tag (22,22%)
Jobbik, 1 tag (11,11%)
Honvédelmi és rendészeti bizottság (7 tag) elnök: Kósa Lajos (Fidesz)
Fidesz, 5 tag (71,43%)
MSZP, 1 tag (14,29%)
Jobbik, 1 tag (14,29%)
Nemzeti összetartozás bizottsága (9 tag) elnök: Potapi Árpád (Fidesz)
Fidesz, 5 tag (55,56%)
KDNP, 1 tag (11,11%)
MSZP, 1 tag (11,11%)
Jobbik, 2 tag (22,22%)
Gazdasági bizottság (15 tag) elnök: Rogán Antal (Fidesz)
Fidesz, 9 tag (60%)
MSZP, 2 tag (13,33%)
Jobbik, 2 tag (13,33%)
KDNP, 1 tag (6,67%)
Független (Dr. Molnár Csaba (DK)), 1 tag (6,67%)
Mezőgazdasági bizottság (10 tag) elnök: Győrffy Balázs (Fidesz)
Fidesz, 6 tag (60%)
KDNP, 1 tag (10%)
MSZP, 2 tag (20%)
Jobbik, 1 tag (10%)
Népjóléti bizottság (15 tag) elnök: Zombor Gábor (Fidesz)
Fidesz, 8 tag (53,33%)
MSZP, 2 tag (13,33%)
Jobbik, 3 tag (20%)
KDNP, 1 tag (6,67%)
Független, (Szabó Tímea), 1 tag (6,67%)
Költségvetési bizottság (15 tag) elnök: Burány Sándor (MSZP)
Fidesz, 9 tag (64,29%)
MSZP, 2 tag (14,29%)
Jobbik, 1 tag (7,14%)
KDNP, 1 tag (7,14%)
LMP, 1 tag (7,14%)
Nemzetbiztonsági bizottság (7 tag) elnök: Molnár Zsolt (MSZP)
Fidesz, 3 tag (42,86%)
KDNP, 1 tag (14,29%)
MSZP, 1 tag (14,29%)
Jobbik, 1 tag (14,29%)
LMP, 1 tag (14,29%)
Kulturális bizottság (15 tag) elnök: Duró Dóra (Jobbik)
Fidesz, 8 tag (53,33%)
KDNP, 1 tag (6,67%)
MSZP, 2 tag (13,33%)
Jobbik, 2 tag (13,33%)
LMP, 1 tag (6,67%)
Független (Szabó Szabolcs), 1 tag (6,67%)
Vállalkozásfejlesztési bizottság (11 tag) elnök: Volner János (Jobbik)
Fidesz, 6 tag (54,55%)
MSZP, 3 tag (27,27%)
Jobbik, 1 tag (9,09%)
KDNP, 1 tag (9,09%)
Fenntartható fejlődés bizottsága (10 tag) elnök: Sallai Benedek (LMP)
Fidesz, 6 tag (60%)
MSZP, 1 tag (10%)
Jobbik, 1 tag (10%)
KDNP, 1 tag (10%)
LMP, 1 tag (10%)
“Nemzetiségi küldöttek” bizottsága
Összesen 13 úgynevezett nemzetiségi küldött van. Munkájuk, hogy képviseljék az adott kisebbség jogait és érdekeit. Amellett, hogy részt vesznek a saját parlamenti bizottságukban, meghívást kaphatnak más bizottságokba is, hogy konzultáljanak bizonyos kérdésekben. Mint ahogy a parlamenti képviselők, ennek a bizottságnak a tagjai is mentelmi jogot élveznek.
NEM rendelkeznek ugyanakkor parlamenti szavazati joggal, de feltehetnek kérdéséket és hozzászólhatnak az országgyűlésben elhangzó témákhoz, amennyiben a házbizottság úgy látja, hogy fontos és releváns az adott témakörben. Azonban a nemzetiségi küldöttek csak azokban a különleges esetekben szólalhatnak fel, ha már minden napirendi pont megtárgyalásra került.
Feltehetnek kérdéseket a kormánynak, a kormány tagjainak, az alapvető jogok biztosának, és/vagy az Állami Számvevőszék elnökének, illetve az államügyésznek is bármely olyan témában, amely érinti az adott nemzetiség jogait és érdekeit.
A nemzetiségi szószólók:
Lyubomir Alexov – szerb
Csucs Lászlóné – lengyel
Farkas Félix – roma
Fuzik János – szlovák
Giricz Vera – ruszin
Jaroszlava Hartyanyi – ukrán
Hepp Mihály – horvát
Kissné Köles Erika – szlovén
Laokratisz Koranisz – görög
Trajan Kreszta – román
Ritter Imre – német
Turgyán Tamás – örmény
Varga Szimeon – bulgár
Törvényalkotási bizottság
A házszabály új szabályozást is tartalmaz magára a törvényhozási folyamatra nézve, és eben fontos szerepet játszik a Törvényalkotási bizottság. A 39 tagú bizottság elnöke Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője.
Amikor elkészül egy módosító javaslat egy törvényhez, akkor a bizottságok megvitatják a javaslatokat. A bizottságok eldöntik, hogy támogatják-e azt, vagy további változtatásokra tesznek javaslatot. Amennyiben egy bizottság megszavazza javaslatait, akkor azokat továbbítja a Törvényhozási bizottságnak.
A Törvényhozási bizottság befogadja és összegzi a különböző bizottságoktól érkező javaslatokat, majd beterjeszti azt a parlament elé, hogy a plenáris ülésen szavazásra bocsássák azt.
Ez azt jelenti, hogy amikor a parlament összeül plenáris ülésén, hogy törvényjavaslatokról szavazzon, akkor jórészt a Törvényhozási bizottság által elkészített összefoglaló alapján fogja ezt megtenni.
Törvényalkotási bizottság (39 tag) elnök: Gulyás Gergely (Fidesz)
Fidesz, 23 tag (60,53%)
KDNP, 3 tag (7,89%)
MSZP, 7 tag (18,42%)
Jobbik, 4 tag (10,53%)
LMP, 1 tag (2,63%)
A különleges bizottságok: eseti és vizsgálóbizottságok
Szemben az állandó bizottságokkal, az eseti és a vizsgálóbizottságokat egy adott kérdés megoldására, vagy egy adott feladat elvégzésre hoznak létre. A megállapításaikról összefoglalót készítenek, melyet beterjesztenek a parlament elé. Ezután a parlament szavaz, és vagy elfogadja, vagy elutasítja a bizottság megállapításait.
Az eseti bizottságokat az aktuális eseményekkel kapcsolatban hozzák létre. Az eseti bizottságok bevonhatnak nem-képviselő tagokat is, de csak a parlamenti képviselők szavazhatnak a bizottságban. Az előző parlament hét ilyen bizottságot hozott létre:
1. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság
2. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság
3. Alkotmány-előkészítő eseti bizottság
4. Az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság
5. Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottság
6. Az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság
7. Innovációs és fejlesztési eseti bizottság
A vizsgálóbizottságokat az országgyűlés hozza létre, amikor választ keresnek egy bizonyos kérdésre, amelyért a kormányt, vagy egy minisztert felelősség terhelhet. Vizsgálóbizottság létrehozásához a képviselők egy ötödének kell azt megszavaznia. Azonban az olyan esetekben, amikor a szükséges szavazatok összegyűlnek egy bizottság felállításához, akkor az egész parlament dönt a bizottság felállításának részleteiről. Az ilyen bizottságoknak csak teljes jogú parlamenti képviselő lehet a tagja. A 2010-2014-es parlamenti ciklus során összesen hét vizsgálóbizottság alakult meg:
1. A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság
2. A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság
3. A Magyar Államvasutak Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti – kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítására és a leánytársaságok privatizációjára vonatkozó – döntések vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság
4. A MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság
5. A VOLÁNBUSZ Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottság
6. Az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát vizsgáló bizottság
7. Az Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek a feltárására irányuló vizsgálóbizottság
Hivatkozások:
A bizottságok feladatai és jogai, Az új Országgyűlés alakuló ülésétől; Parlament.hu
Az Országgyűlés bizottságai; Parlament.hu
Az Országgyűlés bizottságai 2010.05.14 – 2014.05.05; Parlament.hu
Az Országgyűlési képviselők jogai és kötelességei, Parlament.hu